Már az előző ciklusban is tanácsadói szerződéssel foglalkoztatta a városháza Mesterházyt, de ő a feladatok szaporodásával is ódzkodott attól, hogy szerves része legyen a hivatali gépezetnek. Nem is nagyon illett bele a képbe, ahogy színes ingekben, időnként rövidnadrágban feltűnt a folyosókon (azóta konszolidáltabb viseletre váltott, és egyre gyakrabban hord öltönyt). Kívülállására jellemző volt az is, hogy a tárgyalásait nem a Városházán, hanem a környékbeli kávézókban bonyolította le.

2007 december 17-én minden demokratikus legitimáció és a társadalmi konszenzus nélkül, sőt a közvélemény előzetes értesítése nélkül ratifikáltak egy olyan nemzetközi szerződést, amely feladja Magyarország függetlenségét mind a jelentősebb belügyi mind a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, és átruházza a döntési jogokat az Európai Unió valamely szervezete vagy intézménye számára, amely intézmények döntési befolyására Magyarországnak, -annak alacsony uniós képviseleti arányát tekintve - semmi lehetősége sem lesz.

Miért van Európának szüksége a Lisszaboni Szerződésre?

Annak érdekében, hogy az európai integrációban rejlő lehetőségeket teljes mértékben kamatoztatni tudja, az Európai Uniónak modernizációra és reformokra van szüksége. A 27 tagú EU működését olyan szabályok irányítják, amelyeket még a 15 tagú Közösség részére alakítottak ki. Az utóbbi évtizedet az útkeresés jellemezte: az EU arra igyekezett választ találni, hogyan tudja cselekvőképességét növelni és a rendelkezésére álló eszközök optimális felhasználását biztosítani.

2007. december 13-án az EU vezetői aláírták a Lisszaboni Szerződést. Ezzel lezárult az a több évig tartó tárgyalássorozat, melyet az intézményi kérdések témájában folytattak.

A Lisszaboni Szerződés módosítja a hatályos EU- és EK-Szerződést, ám nem lép azok helyébe. A dokumentum biztosítani fogja a szükséges jogi keretet és eszközöket ahhoz, hogy az Unió meg tudjon felelni a jövő kihívásainak, és válasszal szolgáljon a polgárok által megfogalmazott igényekre. 

Tanácsokra költi a milliárdokat a BKV Jegyzőkönyvkészítés 9 millió forintért

Forrás: Index

Eddig majdnem százmillió forintot fizetett ki a BKV az AAM Zrt.-nek a 4-es metró projektjében nyújtott tanácsadásért, ami esetenként csupán a jegyzőkönyv vezetésében merült ki. Havi kilencmillió forintért. A céggel Antal Attila vezérigazgató tavaly decemberben egy ötéves, 2,5 milliárd forint értékű keretszerződést kötött, de nem ez az egyetlen feladat, amit a cég a járatokon spóroló BKV-tól kapott.

Az APEH felszólította a gyakran - pozícióját tévesen túlértékelve - szoftverrendõrségnek aposztrofált BSA-t, hogy szüntesse meg az adóhatósággal való fenyegetõzést - jelentette az MTI.

Az APEH sajtóközleménye szerint nemrégiben az adóhatóság tudomására jutott, hogy a Business Software Alliance (BSA) a vállalkozóktól a szoftverek nyilvántartására vonatkozó információkat kér, és leveleiben az adóhatósággal kötött együttmûködési megállapodásra hivatkozva arról tájékoztatja a gazdasági társaságokat, hogy amennyiben nem küldik meg szoftvereik nyilvántartását, úgy gyakorolni fogják az APEH és a BSA közötti együttmûködési szerzõdésben rögzített jogaikat.