Egy
még tervek szintjén is alig létező autópálya építésével indokolta
lapunknak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a Velencei-tó északi
partján fekvő, állami tulajdonban lévő, 70 hektárnyi terület
elcserélését egy magántulajdonban lévő, pilisi, illetve albertirsai
gyümölcsösre. Az M4-es Budapestet Szolnokkal összekötő út átadását jó
esetben is csak 2015-ben várja a projektfelelős Nemzeti Infrastruktúra
Fejlesztő Zrt. is.
Az MNV Zrt. a tóparti állami földet egy izraeli
befektetővel cserélte el, aki információnk szerint kaszinóközpontot
építene a vízpart és az M7-es autópálya közötti területen. Sorozatos
kérdéseinkre egyébként az MNV Zrt. nem válaszol, viszont az ügyet
feltáró cikkünk megjelenése után egy helyreigazítási kérelmet kaptunk,
amelyben lényegében alátámasztják az általunk leírtakat.
Az MNV
szóvivője által írt levélből viszont további fontos információkat
tudhattunk meg. Így például kiderült, hogy a vagyonkezelő társaság
vezető testülete először 2008. június 19-én foglalkozott a
jogügylettel, a szervezet munkatársai pedig még ennél is előbb
elkezdték az ügy előkészítését. A földhivatali tulajdoni lapok alapján
viszont az szerepel, hogy a pilisi terület csak egy hónappal később,
július 16-án került Yoav Blum tulajdonába. Ebből viszont könnyen
juthattunk arra a következtetésre, hogy Yoav Blum az MNV-vel folytatott
egyeztetések során döntött arról, hogy megvásárolja a pilisi területet,
annak érdekében, hogy nyélbe üthesse a csereszerződést az MNV Zrt.-vel.
Tudomásunk szerint ugyanis előbb csak az albertirsai területet kívánta
felajánlani cserealapként, ám annak értéke nagyon kevésnek bizonyult az
ügylet lebonyolításához.
A feltételezést, hogy az MNV Zrt.
magánszemélyek földvásárlásával kapcsolatban adna tanácsokat, a
társaság szóvivője rágalmazásnak minősítve utasította viszsza. Ettől
függetlenül az izraeli üzletember igen jól informáltnak tekinthető,
hiszen alig hogy megvásárol egy földterületet, az állam máris
„kénytelen” elcserélni vele, mert kiderül, arra tervezik megépíteni
valamikor 2015 során az M4-es autópályát. A társaságtól egyébként
továbbra sem kaptunk választ arra, hogy mióta tartozik feladatkörébe az
állami útépítések mentén fekvő területek felvásárlása. Arra sem, hogy
amennyiben az M4-es útvonal csak a pilisi területet érinti, miért nem
területvásárlással vagy kisajátítással oldották meg az útvonalon fekvő
területek megszerzését.
Információink szerint az állam által
tervezett utak nyomvonalán fekvő területek megszerzése nem tartozik az
MNV feladatkörébe, erre a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.
különálló költségvetéssel rendelkezik. A NIF pedig jellemzően
kisajátítással szokta megoldani az ilyen ügyeket, mivel így elkerülhető
a spekuláció. A földcsere azért is gyanús, mert az MNV egyik munkatársa
szerint az ügylet lebonyolításakor egy olyan belső szabályzat volt
érvényben, amely szerint ha a cserére felajánlott területek közötti
értékkülönbözet meghaladja a 15 százalékot, úgy a csere nem hajtható
végre. Jelen esetben az izraeli befektető által felajánlott földek és
az állami területek közötti értékkülönbözet ezt az arányt jelentősen
meghaladta. Ez esetben viszont az MNV a Velencei-tó partján fekvő 70
hektáros területre nyílt pályázatot kellett volna kiírjon.
Dénes Zoltán
A Velencei-tó partjára önkormányzati és állami
támogatással négyszázmilliárd forintos beruházásra készülnek izraeli és
amerikai zsidó területfoglalók.
A tervezett kaszinó izraeli megfelelője
King’s City néven szórakoztató központot akarnak
építeni Sukoró külterületén a tó partjára, hat méterre a víztől. A
helyi lakosok, a megyei képviselő, sportolók, környezetvédők, hazafiak
tiltakoznak a beruházás ellen, azonban erős a kormányhátszél és a helyi
testület (polgármester és képviselőtestület) támogatása.
Az újabb zsidó területfoglalás támogatására maga
Bajnai Gordon is bedobta magát még gazdasági miniszterként, így a
fejlemények ismeretében a kilátások nem tűnnek túl biztatónak. Azonban
amint az majd a cikk második részéből kiderül, a felelősöket mindig meg
lehet találni, és egy magánember is szembeszállhat a
területfoglalókkal, ha van hozzá elég bátorsága. Egyelőre lássuk a
tényeket, mi is történik a Velencei-tó partján.
Még több kaszinót Magyarországra!
A Pénzügyminisztérium (PM) 2008 decemberében
pályázatot írt ki (http://www2.pm.gov.hu/) I. kategóriába tartozó
játékkaszinó alapítására és működtetésére a Közép-Dunántúlra. A
koncesszió időtartama 20 év, a koncessziós díj legkisebb összege évente
legalább 900 millió forint. Az első kategóriás kaszinó legalább
ezerötszáz játékautomatával rendelkezik, és legalább száz
játékasztallal. Magyarországon jelenleg öt játékkaszinó működik (kettő
Budapesten, egy Sopronban, egy Győrben és egy Kecskeméten), de ezek
közül egyik sem első kategóriás.
Sukoró látképe Gárdony felől
A PM első körben 2009. március 9-re jelölte ki a
pályázat benyújtásának határidejét. 2009 januárjában azonban
visszavonta a koncessziós kiírást, mert borítékolható volt a pályázat
sikertelensége. Koncessziós pályázati kiírásoknál a Napi Gazdaság
információi szerint nem jellemző a verseny és általában csak egy
beruházó jelentkezik. Az egyedüli esélyes pályázónak nem voltak rendben
a kaszinó helyszínéül szolgáló telekkel kapcsolatos jogviszonyai. A
pályázat visszavonásakor a PM részéről úgy nyilatkoztak, hogy ismét
kiírják a pályázatot, ha a területtel kapcsolatos jogviszonyok
rendeződnek. A PM 2009. február 2-án írta ki újból a pályázatot
(http://www2.pm.gov.hu/) amelynek új beadási határideje május 18.
Telefonon megkerestük a Pénzügyminisztériumot, valamint a
Szerencsejáték Zrt.-t is, de sehol nem kaptunk választ arra, hogy a
pályázat újbóli kiírása azt jelenti, hogy a telek körüli jogviszonyok
tisztázódtak? Mindössze egy hónap alatt?
Földszerzési mutyi-rengeteg
A kaszinó helyszínéül szolgáló telek Magyarország
egyik gyöngyszeme, a Velencei-tó mellett fekszik, Sukoró területén.
Természetesen adódik a kérdés, hogy vajon miért épp egy tópartra
szeretnének kaszinót építeni? A kérdés maradjon egyelőre költői. Tény,
hogy a „befektetők” nagyon sokat megtettek azért, hogy ezt a területet
megkaparintsák.
A történet még 2007-ben kezdődött, amikor Yoav
Blum izraeli állampolgár Albertirsán vásárolt egy 81,5 hektáros
gyümölcsöst és 2 hektáros telephelyet a saját bevallása szerint azzal a
céllal, hogy ott kaszinóközpontot létesítsen. A PM-nél készségesen
felhívták Blum figyelmét arra, hogy Pest megyében elfogyott a
kaszinókvóta, de Fejér megyében még van lehetőség a „beruházásra”. A
hivatalos verzió szerint Blum ekkor szemelte ki a Velencei-tavat,
azonban tényekkel bizonyítható, hogy mindez fordítva történt, és a
Velencei-tó megszerzésének érdekében vásárolt fel az izraeli
állampolgár bizonyos Pest megyei területeket.
Mivel a Velencei-tó körüli területek a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésébe tartoznak, Blum azon nyomban
felkereste Tátrai Miklóst, a MNV vezérigazgatóját és jelezte, hogy
elcserélné gyümölcsösét a Velencei-tó menti területre. Tátrai Miklós
íziben intézkedett, és kiadta a Velencei-tó partján levő földek
tulajdonosainak a parancsot, hogy a területek vagyonkezelői jogát
ellenszolgáltatás nélkül adják át az MNV Zrt.-nek. A felszólított
cégek: Vadex Zrt., Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi
Igazgatóság, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ.
Ezek után nyélbe kellett ütni a földcserét, ami
azonban nem ment teljesen zökkenőmentesen, mivel a területek értéke
közt jelentős eltérés van. Először is a vagyonbecslő felértékelte a
területeket. Az albertirsai gyümölcsöst 250-300 millió forintra
taksálta, a hetvenhektárnyi Velencei-tó melletti területet egymilliárd
forintra. Nagy a gyanú arra, hogy a tóparti területet jócskán
alulbecsülték, ugyanis a szóban forgó területtel szemben a gárdonyi
önkormányzat egy alig 4-5 hektáros területet igyekszik egymillió
forintért értékesíteni, így a hetven hektáros sukorói terület becsült
ára igencsak kevéskének tűnik.
Tehát az értékkülönbség még a hivatalos becslés
szerint is jelentős volt, így Yoav Blumnak a meglévő gyümölcsöshöz
kellet még földet szereznie, amivel majd csereberélhet. A
földvásárláshoz legelőször ismét Tátrai tanácsát kérte, aki újból
szíves-örömest segített. Így Yoav Blum izraeli állampolgár megvásárolt
egy 99 hektárnyi pilisi gyümölcsöst, amelyen (minő véletlen!) az állam
a későbbiekben állami utat, az M4-es autópályát tervezi építeni.
Érdekesség a vásárlás körül, hogy a MNV emberei ennek a földcserének az
előkészítését jóval az előtt elkezdték, hogy Blum megvásárolta volna a
pilisi területet. A MNV-nél 2008 június 19-én már tárgyaltak a cserével
kapcsolatos teendőkről, de a pilisi terület csak rá egy hónapra, július
16-án került Blum nevére. A MNV a cserét ráadásul azzal indokolta, hogy
oda fog épülni a tervezett M4-es autópálya. Tehát egyértelműen
bizonyítható, hogy Blum a pilisi ingatlant azért vásárolta meg, hogy
nyélbe üthesse a csereüzletet és megkaparinthassa a Velencei-tó partján
elterülő 70 hektárnyi földet, és ehhez értékes tanácsokat, és
feltételezhetően ezen felül még egyéb segítséget is kapott a MNV-től.
(Erről bővebben az
MNO oldalán.)
Az újabb terület megszerzésével Blum így már 182
hektárnyi területet tudott felajánlani a sukorói hetven hektárnyiért
cserébe. A 182 hektárnyi gyümölcsösök értéke az értékbecslő szerint 787
millió forint, ami még mindig 213 millióval kevesebb, mint az
egymilliárdba kerülő hetven hektár.
A cserebere közben változott a törvény, mégpedig
úgy, hogy földek cseréjére csak helyben lakó tulajdonosoknak van
lehetőségük. Ez sem jelentett problémát, és Yoav Blum izraeli
állampolgár egyszer csak sukorói lakos lett. A Yoav Blum lakhelyeként
megjelölt Kis utca 5. szám alatt egy düledező viskó áll, ahol a sukorói
képviselőtestület egyik tagja szerint az izraeli állampolgár
életvitelszerűen lakik, azonban ez az állítása, hogy finoman
fogalmazzunk, nem fedi a valóságot.
A Velencei-tó látképe Sukoró felől
Ezeken túl egyéb mutyizások is történtek a
földcsere körül: a MNV Zrt. akkori szabályzata szerint amennyiben a
cserére szánt területek közti értékkülönbség meghaladja a 15%-ot (ami
ebben az esetben fennállt), csak adásvétellel lehet megejteni a
tulajdonosváltást. A sukorói területet tehát a szabályzat szerint
nyilvános pályázaton kellett volna értékesíteni. A nyilvános pályázatra
bárki jelentkezhetett volna, a vevőnek pedig különféle illetékeket is
ki kellett volna fizetnie a vételáron felül. Ezt a pénzt Yoav Blum az
MNV-nek köszönhetően szintén megspórolta, az állam pedig elvesztette.
Tátrai Miklós segítőkészsége is merőben különös,
ugyanis az MNV vezérigazgatója 2008. július 28-án előzetes
véleményezésre vitte a földcsere tervét a Nemzeti Vagyongazdálkodási
Tanács elé, és a tanács hirtelen megtáltosodva, már két nap múlva,
július 30-án hozzá is járult a tervhez. Yoav Blumot pedig a
földhivatalban fellelhető tulajdoni lap szerint már aznap bejegyezték
tulajdonosként. Aki kicsit is jártas a bürokráciában, tudja, hogy annak
malmai ennél sokkal lassabban szoktak őrölni.
Zsidó területfoglalás állami hátszéllel
A leendő „befektetők” sokáig nem árultak el
semmit arról, hogy mit is építenének egész pontosan a Velencei-tó
partjára. Mint már említettük, egy elsőosztályú kaszinóból az államnak
évente jelentős bevételei származnak, így mondhatni nem csoda, hogy
környezetvédelmi szempontokat, illetve a helyi lakosok érdekeit is
félretéve, az állam és az önkormányzat minden eszközt megragad a zsidó
befektetők tervének támogatására. A Magyar Nemzet információi szerint a
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) emberei
személyesen érdeklődtek a Fejér Megyei Önkormányzatnál a jóváhagyás
alatt álló megyei területrendezési terv részleteiről, egész pontosan
arra voltak kíváncsiak, hogy a bizonyos sukorói terület milyen
besorolást kapott.
Balsay IstvánBalsay
István, a Fejér Megyei Önkormányzat alelnöke a Magyar Nemzet
megkeresésére komoly aggályokat fogalmazott meg a beruházással
kapcsolatban. Elmondta, hogy az országos illetve a megyei
területrendezési terv egy ilyen grandiózus beruházást elvileg nem
engedélyezne, de hozzátette, látott már példát arra, hogy kormányzati
segítséggel az ilyen jogszabályokat megváltoztatják.
Megyei szinten élnek minden jogi lehetőséggel a
„beruházással” szemben. A Fejér megyei Főügyészség óvást emelt a
Velencei-tó partjának mentén fekvő 70 hektáros földterület tulajdoni
bejegyzése, magánkézbe adása ellen, mert súlyos szabálytalanságok
történtek a csereügylet során.
A kaszinónyitás az állam számára jelentős
bevétel, és a tervek szerint 2011-2011-re Magyarország kaszinóközponttá
válik buzgó zsidó „befektetők” tevékenységének „köszönhetően”. Jelenleg
Magyarországon három kaszinó fizet koncessziós díjat, hozzávetőleg
egy-egy milliárd forintot. Ezen kívül játékadót kell befizessenek, ami
2007-ben kicsivel meghaladta a hárommilliárd forintot. A Velencei-tó
partjára tervezett mellett még két nagy kaszinó beindulása várható a
közeljövőben. Az egyik a Hajógyári-sziget területén épülő Álomsziget,
aminek 2012-ig kell elindulnia, a másik a bezenyei Eurovegas, ami
2010-ig kell elkészüljön a pályázati kiírás szerint. Az persze már más
kérdés, hogy ez a sok kaszinó mégis kinek épül?
Molnár gábor, Sukoró polgármestereMolnár
Gábor, Sukoró polgármestere egyenesen kampánytevékenységet fejt ki a
beruházás mellett. Gyakori indoki közt szerepel az, hogy a beépíteni
kívánt terület most „elhanyagolt” és az önkormányzat jelentős
összegeket kell elköltsön a terület karbantartására. Bárki elutazhat a
tóhoz és megnézheti, hogy a terület nem elhanyagolt, csupán megmaradt
természetességében a szép szál jegenyékkel, a zöldellő bokrokkal, dús
aljnövényzettel.
Kedvelt érvelése a Molnár Gábornak az is, hogy a
tervezett szórakoztató központ 20 ezer munkahelyet fog teremteni a
környéken. Arról azonban fogalma sincs a polgármesternek, hogy ez vajon
valóban a környéken lakók számára fog munkahelyet adni? Különben is egy
közel ezer fős kis falunak inkább hátránya, mint előnye származik ennyi
új betelepülőből.
Jellemző a polgármester hozzáállására, hogy úgy
támogat egy gigantikus beruházást a rá bízott település közvetlen
közelében, hogy saját bevallása szerint nem sokat tud a tervekről: „Én
egy percig sem vonnám kétségbe a csoport szándékait addig, amíg nem
ismerném a részleteket, márpedig még nincsenek részletek.”
Civil és környezetvédelmi szempontok nem számítanak
A Velencei-tó partján fekvő terület mellett
húzódik a VVSI, a Velencei-tavi Vízi Sportiskola tanpályája. A VVSI az
utánpótlás egyik erős bázisa, és a Magyar Evezős Szövetség minden
megtesz annak érdekében, hogy a Velencei-tó egyetlen, még a maga
természetességében megmaradt szakasza így maradhasson, hogy továbbra is
nyugodt és tiszta körülmények közt tudjanak sportolni, pihenni az arra
vágyók. A VVSI pályáin világbajnokok, olimpikonok nőttek fel, és egyes
tervek szerint a pályát szeretnék korszerűsíteni, és az evezőspálya
mentén kiépíteni a kajak-kenu sport kiszolgáló egységeit.
Baráth Etele, a kajak-kenu szövetség elnöke (nem
mellesleg MSZP-s képviselő) is megdöbbenésének adott hangot, azonban
csupán „további egyeztetéseket” sürget, a „befektetők” közben meg egyre
közelebb kerülnek céljukhoz.
A Gaja Környezetvédő Egyesület mozgósított minden
környezetvédő szervezetet, hogy emeljék fel hangjukat és vessék be
befolyásukat a „beruházás” ellen. Varga Gábor, az egyesület elnöke
elmondta, hogy a tervezett beruházás végzetes következményekkel lehet a
tóra: „Maga az drámai élmény, hogy a tó nem járható körbe. Ha a tavat
körbevesszük egy szkafanderrel, előbb-utóbb elpusztul. Pillanatnyilag a
tó ezen az úton halad, és ez az egészre érvényes. Az evezőspálya
területétől északra a Velencei-hegységből folyamatosan mosódnak le a tó
vízminőségét állandóan rongáló vegyi anyagok. Különböző nitrogén- és
foszforvegyületek a mezőgazdasági területekről, valamint a korábban
csatornázatlan részekről, a szennyvizekből. Az északi részen ki kellett
volna alakítani egy természetes védőzónát, amely a szennyező anyagokat
kiszűri.
Az arborétumnál a tó vize tiszta, van szűrő nádas. Ha nincs
tisztító szakasz, akkor folyamatos mederkotrással, nádműveléssel
tartható csak fenn a tó minősége. Az a borzasztó, hogy semmit nem
tudunk az ügyről.”
Horgászparadicsom - most még
A helyi természetvédelmi egyesület elnöke,
Szigeth Gábor elmondta, hogy a terület törvényi védettséget élvez. „Az
építkezés ugyanis a természetvédelmi védettséggel bíró madárrezervátum
szomszédságában, a magyar evezőssport egyik fellegváraként számon
tartott parton, a Natura2000 védelme alá eső sukorói dombok alatt,
tájképvédettséget is élvező területen valósulna meg. Véleménye szerint
minimum aggályosak az ellenérvek, miszerint a tervek megvalósulása
esetén ezernyi munkahely létesülne, hiszen ilyet már számtalanszor
hallhattunk a rendszerváltás óta, s gyakran csalódhatunk. Mint mondta,
ezzel szemben inkább az várható, hogy megerősödik az alvilág jelenléte,
veszélybe kerül az egyedülálló tó fennmaradása, s elvész a sportolási,
illetve más kikapcsolódási lehetőség. Érthetetlennek tartotta a helység
polgármesterének hozzáállását, aki folyamatosan azt hangoztatja, hogy
pontos tervek nélkül nincs mi ellen tiltakozni, miközben éppen az
általa ismeretlennek mondott beruházás mellett áll ki.”
A Duna-Ipoly Nemzeti Park részéről véleményezték
szakemberek a tervezett beruházást, amiről Sipos Katalin, a Duna-Ipoly
Nemzeti Park Igazgatóság természet-megőrzési osztályának vezetője
megfogalmazta aggodalmait a tervezett építkezéssel kapcsolatban, de a
döntés felelősségét nem vállalta fel: „Mi, az igazgatóság azt
javasoljuk, hogy tartsák meg a korábbi területrendezési tervben
szereplő alacsony százalékú beépíthetőséget, és ne emeljék ennek
arányát. Nem beépíthető övezetbe nem lehet komoly infrastruktúrát
tervezni. Tekintettel arra, hogy az adott területre tervezett beruházás
hatással lehet a környezetre, környezeti vizsgálat elkészítését
javasoljuk, hogy megnyugtató módon kiderüljön, a tervezett beépítés
milyen hatással lenne a Velencei-tónak és környékének élővilágára, a
természetre.”
A ma még természetes terület
Az ilyen hatástanulmányok azonban a beruházó
kérésére készülnek, és a beruházó is fizet a tanulmány készítőinek. Így
talán nem csodálkozik senki sem azon, hogy nem készült még olyan
hatástanulmány, amely nem igazolta volna egy adott beruházás
jogosságát.
Több lakossági fórumot is tartottak a kérdésben,
ahol a lakosok aggodalmukat fejezték ki a beruházás miatt. Többen a
friss levegő és a nyugalom miatt költöztek ki a városból, itt akarják
felnevelni gyermekeiket biztonságban, amit egy ilyen kaszinóközpont
keresztülhúz, hiszen a település a beruházás nyomán sem nyugodt, sem
biztonságos nem lesz.
2009. március 19-én a helyi lakosok a jövő
nemzedék országgyűlési biztosához fordultak, hogy vizsgálja meg a
beruházást. A civilek tájidegennek és elfogadhatatlannak tartják a
beruházást, ami nemcsak a Velencei-tó és –hegység látványától fosztja
meg őket, hanem tönkreteszi a tavat is.
A „beruházás”: King’s City
A „beruházást” hivatalosan a King’s City
Management Kft. végzi, nevezetesen Ronald S. Lauder, Esté Lauder leszármazottja.
Hatcsillagos kaszinót, szállodát és
üdülőközpontot terveznek építeni a Velencei-tó partjára, összesen 81,11
hektárnyi területre. A hivatalos szabályok szerint csupán hat méter
sávot kell szabadon hagyniuk a víz és a gigantikus épület között. A
„beruházás” teljes költségvetése 1.1 milliárd euró, kezdetben évi 400,
majd évi 600 milliós bevétellel. Az építkezést 2009 második negyedében
tervezik elkezdeni és 2011 júniusában nyitnák meg a bűnbarlang kapuit.
Évi 5 millió látogatóra számítanak, gyerekekre és felnőttekre egyaránt. Te elmennél egy ilyen megahelyre?
A tervek szerint a Királyok Városa nagy népek
királyságait mutatná be, köztük Magyarország „ezeréves kultúráját”. Egy
tó partján mi sem természetesebb, hogy a szórakoztató központban majd
jégpálya, lovaglópálya, sípálya is lesz, na meg vízi park és akvárium
is.
A helyszín kiválasztásánál fontos szerepet
játszott Budapest közelsége, és a város termálfürdői, de a helyi
önkormányzat támogatása elengedhetetlen volt: A Velencei-tó melletti
Sukoró kiválasztásakor fontos volt a város polgármesterének illetve a
városi tanácsnak a támogatása.”
Nos, hogy kik is ezek a támogatók? Molnár Gábor
polgármester, Devecsai Lajos, Gugi Krisztián, Nagy Jánosné, dr. Puskás
Ferenc, Sirák Tamás, Tuba-Kovács János, Zólyomi Bálint.
A beruházás mögött igazi nagy nevek állnak. Bár
sokáig csak Yoav Blum nyilatkozott a zsidó területfoglalás eme
gigantikus tervéről, most felbukkantak a nagyobb nevek is.
Ronald S. Lauder
A
legfelső szinten Ronald S. Lauder, az Estée Lauder Companies cég
alapítójának fia, befolyásos amerikai „üzletember” áll, akinek
kiterjedt médiabirodalma Magyarországra is elért, ugyanis a volt TV3
csatorna az ő tulajdonában állt. Nem mellesleg a Zsidó Világkongresszus
elnöke.
Yoav Blum több európai ingatlan-fejlesztési cég tulajdonosa, a Zsidó Világkongresszus alelnöke, a Likud Párt életre szóló tagja.
Megemlítik még Fred H. Langhammer és Itzhak
Fisher „üzletemberek” nevét is.
Az egyre erősödő civil ellenállás következtében
Blum árnyaltabban fogalmaz: „El szeretnénk oszlatni azokat a
pletykákat, amelyek szerint másutt valósítanánk meg a projektet;
ugyanakkor igaz az is, hogy már megkeresett bennünket egy szomszédos
ország. A dolgok állása szerint azonban nem áll szándékunkban
változtatni a tervezett helyszínen, a velencei térségen.”
Bajnai is lobbizik a projektért, az alábbi zsaroláshoz folyamodott:
Balsay István, a Fejér Megyei Önkormányzat alelnöke a
Magyar Hírlap 2009. március 17-i számában azt nyilatkozta: „Bajnai
Gordon levélben kérte, hogy a megyei közgyűlés a
rendezési tervben nyilvánítsa beépíthető területté a Velencei-tó északi
partrészét, egy 2003-as sukorói rendeletre hivatkozva. Ellenkező
esetben kártérítés fizetésére kötelezné a testületet, mondván,
meghiúsul a munkahelyteremtő beruházás. Felháborító eljárás.”
Forrás: Népszabadság, Vas Népe, Magyar Hírlap, Napi Gazdaság, sukoro.hu
Kapcsolódó hírek:
A sukorói befektetők gyakorlatilag komplett kormányzati intézkedéseket mondtak tollba a volt és a jelenlegi miniszterelnöknek