A nemzetközi hírek erről számolnak be:
Az orosz Parlament felsőháza szombat délután jóváhagyta Putyin elnök javaslatát arról, hogy az orosz csapatok beavatkozhatnak Ukrajna területén, miután a Krími Autonóm Köztársaság új, oroszpárti miniszterelnöke együttműködéséről biztosította az orosz elnököt. E lépését arra időzítette Putyin, hogy Ukrajnában átmeneti kormányzati állapot van. Az ideiglenes elnök, Olekszandr Turcsinov.
A Krím-félszigetet egyes források szerint több mint tízezer orosz katona szállta meg. Putyin elnök egyebek között az Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzetet, a Krímben élő orosz állampolgárokat érintő fenyegetést hozta indokul és az orosz alkotmány 102. cikkelyét említette a fegyveres beavatkozása alapjául.
A szevasztopoli haditengerészeti bázis személyzete a bérleti szerződés értelmében nem vihet ki hadi felszereléseket a bázisról ukrán engedély nélkül. Ugyanakkor Oroszország védelmi törvényei lehetővé teszik a katonai akciót tengerentúlon, ha az az “orosz állampolgárok védelmét szolgálja”. A Krím-félszigeten a lakosság mintegy 60%-a orosz ajkú.
De mi is folyik a Krímben? Helyi civileket kérdezett meg a mandiner.hu, hogyan látják ők az eseményeket.
A mintegy dunántúlnyi területű Krím-félszigeten közel kétmillióan élnek, ebből 58 százalék orosz, 24 százalék ukrán és 12 százalék krími tatár nemzetiségű. Viszont 77 százalék tartja az oroszt az anyanyelvének. Egy másik választóvonalat jelent a vallás: az oroszok és az ukránok között a görögkeleti ortodox a meghatározó, míg a tatárok jellemzően muzulmánok. Az eredetileg Oroszországhoz tartozó, és a hadiflottabázis miatt máig nagyon fontos orosz érdekeltségű Krímet 1954-ben Hruscsov odaaajándékozta az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak – nem tudhatta akkor, hogy jó fél évszázad múlva nemzetiségi és politikai konfliktusok származnak majd döntéséből. A napokban az ukránbarát és a velük szövetségesnek látszó tatár aktivisták önvédelmi egységeket alakítottak. Csütörtökön viszont az oroszokhoz köthető fegyveresek foglalták el a szimferopoli krími parlamentet. A pénteki legfrissebb hírek szerint a Krímben orosz fegyveresek őrzik a reptereket és az utakat, erre az ukrán belügyminiszter azt közölte: Oroszország fegyveres behatolásának és megszállásnak tekinti a Krími Autonóm területen történteket. viszont A krími parlament nemrég úgy döntött, népszavazásra bocsátják a félsziget autonómiájának jövőjét – kérdés, hová fajul addig a helyzet.
A szevasztopoli Darya elmondja: örül, hogy Janukovics bukásával a kijevi véres eseményeknek vége. „Az események a visszafordíthatatlanság határán voltak. Jó, hogy most az emberek azt érzik, új elnökre van szükségünk.” A Krím-félsziget kapcsán már nem ilyen derűlátó: „Túl sok itt a szeparatista. A tatárok, az oroszok és az ukránok is nagyon agresszívek, és mind úgy érzik, most eljött az idejük. Élesen elítélem a viselkedésüket!” Darya szerint most épp arra volna lehetőség ebben a pillanatban, hogy mindenki összefogjon és új lendületet vegyen, ehhez képest most a szeparatizmus erősödik. „Biztos vagyok abban, hogy a szeparatizmus csak arra jó, hogy gyengítse az embereket. Ha egységesek vagyunk, erősek vagyunk. Szeparáltan viszont gyengék.” Darya gyűlöli a jelenlegi krími helyzetet: toleráns emberként egy békés országban szeretne élni. Utálja a szeparatistákat – szerinte Ukrajna és Oroszország nem is nagyon különbözik egymástól. „Akik Oroszországban szeretnének élni, szabadon eltávozhatnak és élhetnek ott - nem tudom, miért nem döntenek így.” Egy névtelenséget kérő nő elkeseredettebb hangulatban számol be a krími eseményekről. „Hogy elmondjam neked az igazat: belefáradtam az információs háborúba, soha nem lehet az igazságot megtudni a tömegmédiából... Ha a helyi emberek eltérő véleményeit próbálod elemezni, akkor is számos különböző oldalról láthatod az eseményeket. Nem két oldal van, ráadásul mindenkinek igaza van és senkinek sincs igaza egyszerre...” Anonim megszólalónk felhívta a figyelmet a Krím-félsziget multietnikus jellegére. Szerinte mind az oroszok, mind az ukránok, mind a tatárok mást gondolnak a krími eseményekről: „máshogy kerültek ide, máshogy nevelték őket, eltérő történelemkönyvekből tanultak, különböző közösségekben nevelkedtek”.
Felhívja a figyelmet: az oroszok és az ukránok ortodoxok, míg a tatárok muzulmánok, ami mélyebb kulturális különbségeket is takar. A krímiek jellemzően beszélnek oroszul, ellenben az idősebb oroszok és tatárok nem vagy csak alig tudnak ukránul. De sem az ukránok, sem az oroszok nem beszélnek tatárul. Névtelenséget kérő válaszadónk nagyon szomorú a jelenlegi helyzet miatt. „Ha az igazat akarod tudni: minden nap sírok, amikor egyedül vagyok... A nagyszüleim végigélték a világháborút, emlékszem a háborús történeteikre és mindig megsiratom őket. Nem akarom, hogy a háború visszatérjen az életünkbe.”
A szevasztopoli Viktor röviden és keményen fogalmaz oroszul írt levelében. „Viktor Janukovics még mindig Ukrajna elnöke, ő az ország integritásának és függetlenségének garantálója. Maradt annyi hűsége és hatalma, hogy orvosolja a kialakult helyzetet. A krími helyzetről nincs mit mondanom: Szevasztopol soha nem volt a Krím része.” Viktor beszámol arról, hogy Szevasztopol bejáratánál őrök állnak, akik minden belépő járművet ellenőriznek. Szerinte a város vezetése nem fogja engedni, hogy fegyveres konfliktus alakuljon ki Szevasztopol területén. Viktornak az a személyes véleménye: „Az ukrán elnöknek már az elején sokkal keményebben kellett volna fellépnie a rendetlenség ellen. Bárcsak bevetette volna az erejét pár száz ember ellen, mielőtt hagyta volna, hogy ez a helyzet az egész országra kiterjedjen”. Pesszimistán látja a helyzetet a szevasztopoli Misha. Szerinte bonyolult a helyzet: négy szereplője van a konfliktusnak, a civilek, a radikális vagy félfasiszta nacionalisták, a néhány körzetben többséget alkotó orosz kisebbségiek és a politikusok. Misha szerint Janukovics bukása után is nagyon rossz a helyzet: instabil az ország, az anarchia állapota felé halad. Misha úgy látja: a kijevi politikusok a radikálisok ellenőrzése alatt állnak, a parlamentben nincs valódi döntéshozatali folyamat. A civil társadalom korrupció-ellenes reformokra vár, de új választások nélkül ez nem lehetséges.
Megszólalónk szerint az új átmeneti kormány oroszellenes lépései miatt az oroszok aggódva tekintenek a jövőbe: „A második világháborúval kapcsolatos történelemszemlélet átformálása, a nyelvtörvény megváltoztatása... az oroszok ezt színtiszta provokációnak tartják”. Misha arról is beszélt: a krími, különösen a szevasztopoli oroszok nem azonosulnak Ukrajnával. Erős a szeparatista mozgalom, ugyanakkor néhány politikus a tatárokat akarja az orosz szeparatistákkal szemben ellenerőként felhasználni. „A helyzet közeledik egy etnikai konfliktus felé.” Misha szerint a konfliktus fő szereplői: a Medjlis szervezethez tartozó tatárok (melyek vezetője megszólalónk szerint Kijevben megállapodást köthetett az ukrán vezetőkkel); és a nacionalista szervezetekbe tömörült oroszok. Viszont válaszadónk úgy tudja: nem mindegyik tatár támogatja a Medjlis-t. De vannak arról is információk, hogy a tatár közösségeken belül radikális iszlamisták is lehetnek. „Minden nap kritikus a helyzet”. Misha a politikai spekulációk és alkuk helyett párbeszédet szeretne a tatárok, az ukránok és az oroszok között. Szerinte sürgősen EBESZ-békefenntartókat kellene behívni a Krím-félszigetre, hogy a nyílt konfrontációkat elkerüljék. A szevasztopoli fiatalember a következőkkel zárja szavait: „Még egyszer, meg kell értened: nincs legitim kormányzat és nincs a helyzetet uralma alatt tartó hatalom most Ukrajnában. Az emberek mindenhol önvédelmi milíciákba szerveződnek, hogy elkerüljék a provokációkat és megvédjék a városaikat. A helyzet instabil, addig is a legjobbakat remélem”.
Kapcsolódó hírek:
Putyin nélküli Oroszországot! - tüntetés az elcsalt elnökválasztás után
Oroszország elszámolatlan múltja: a csecsen háborúk
Lezuhant a lengyel elnök repülőgépe
Nem tetszik Oroszország legbefolyásosabb üzleti érdekcsoportjának az, hogy a Skype telefonbeszélgetések nem lehallgathatók