Egyéves a Katona-egészségügyi Kiválósági
Központ. Ebből az alkalomból a FigyelőNet szerette volna bemutatni az
intézmény sikertörténetét, az eddig elért eredményeket, hiszen a volt
honvédelmi miniszter szuperlatívuszokban beszélt róla. Ám minél
mélyebbre ásták be magukat a központ működésébe, annál világosabbá vált:
koránt sincs szó sikertörténetről, sőt súlyos visszaélésekre derült
fény - olvasható a lap összeállításában.
Katonai csapatépítő tréning (persze közpénzből)
Azt mindenképpen le kell szögezni, hogy a budapesti Katona-egészségügyi
Kiválósági Központ (KEKK) hosszú távon előnyös lesz Magyarország
számára, azonban az elmúlt 1 év alatt több olyan szabálytalanság történt
az intézmény berkein belül, amely sokak szemét szúrja.
Elhallgatott jogi státusz
Kezdjük mindjárt az elnevezéssel és a központ jogi
státuszának a tisztázásával. A NATO honlapja szerint az intézmény nem
NATO-szervezet, nem tartozik bele a NATO parancsnoki struktúrájába. Ezt
megerősítette a lapnak Tony Wedge, a Kiválósági Központok
kapcsolattartója. Ennek ellenére magyar részről folyamatosan a „NATO
Katona-egészségügyi Kiválósági Központ”, illetve a „nemzetközi katonai
szervezet” megnevezéseket lehet hallani. Arra a kérdésre, mi a központ
státusza, illetve nyilván van-e tartva nemzetközi intézményként, a
Külügyminisztérium szóvivőjétől, Pataki Esztertől azt a választ kapták,
hogy a „Honvédelmi Minisztérium Katona-egészségügyi Kiválósági Központ
jogi személy, önálló munkaköri jegyzékkel rendelkező szervezet.
Állománya a Magyar Honvédség költségvetési létszámkeretéből a Honvédelmi
Minisztériumhoz, illetve háttérintézményeihez tartozik”, azaz nem
nemzetközi szervezet, hiszen nem lett akkreditálva a KÜM-nél. A
Honvédelmi Minisztérium válasza azonban teljesen ellentmond a KÜM
nyilatkozatának: „A Katona-egészségügyi Kiválósági Központ
nyilvántartott nemzetközi intézmény, jelenlegi státusza NATO-akkreditált
nemzetközi katonai szervezet.”
A kérdés további tisztázása érdekében felkeresték
az intézmény igazgatóját, Kopcsó István orvos ezredest. A több mint
egyórás beszélgetés után sem jutottak közelebb a KEKK státuszának a
végleges pontosításához, hiszen a Katona-egészségügyi Kiválósági Központ
vezetőjének a szájából kevesebb, mint fél óra alatt négyfelé verzió is
elhangzott, sőt, az interjú során többször is megcáfolta korábbi
állításait.
Hol NATO-szervezetként („A központ NATO-szervezet, de nincs
benne a NATO parancsnoki rendszerben”), hol 2010. június 1-jétől
kezdődően nemzetközi szervezetként aposztrofálta magukat, de a „se a
magyar rendszerhez, se a NATO-hoz sem tartozunk” mondatra is volt példa.
Az akkreditációs eljárások alaposabb firtatása után azonban Kopcsó
István ezredes „bevallotta”, hogy a központ magyarországi akkreditációja
még foghíjas, mert bizonyos jogszabályokat még módosítani kell azért,
hogy a központ teljesen beleilleszkedhessen a magyar jogrendbe. Ehhez
pedig parlamenti jóváhagyás is szükséges, amely Kopcsó szerint 2010
végéig, de legkésőbb jövő év elején megvalósulhat. A még hátralévő jogi
procedúrák tényét Németh András orvos dandártábornok, a Magyar Honvédség
Honvéd Egészségügyi Központ (MH HEK) parancsnoka, aki egyben a
Katona-egészségügyi Kiválósági Központ hazai támogatásáért felel,
ugyancsak elismerte.
A válaszra, hogy miért is gondolják az intézmény
vezetői 2010. június 1-jétől nemzetközi akkreditált szervezetnek a
KEKK-t, a Hivatalos Közlönyben bukkantak rá. Szekeres Imre ugyanis a
63/2010 (V.20) HM-utasítás alapján – akárcsak korábban a pápai
NATO-légibázis esetében – a Katona-egészségügyi Kiválósági Központ
magyar állományát 2010. június 1-jétől nemzetközi állományba helyezte.
Ám ettől még maga az intézmény nem válik nemzetközi intézménnyé, hiszen
hiányzik hozzá a megfelelő akkreditáció.
Eredmény helyett utazgatások
A Katona-egészségügyi Kiválósági Központ eddigi
eredményei után érdeklődve Kopcsó István ezredestől azt a választ
kapták, hogy az elmúlt 1 évben megszervezték az életüket (bár annak már
lassan 3 éve, hogy az intézmény felállt - a szerk). „A központ
létrehozása vitte el az energiánkat az elmúlt 1 évben” – nyilatkozta a
Figyelőnetnek.
Mi is történt az elmúlt 1 évben? A külföldi
szakemberek létszáma nem változott, továbbra is két szponzornemzet (akik
anyagilag és szakemberrel is támogatják a szervezetet) – Csehország és
Németország – képviselteti magát a KEKK-ben; az intézmény 3 osztálya
közül értékelhető produktumot csupán a Kiképzési Osztály tett le a NATO
asztalára (4-5-féle kurzust /pl. szabványosítási tanfolyamokat/ tartott,
illetve jelenleg is tart a NATO számára), viszont a központnak szépen
gyűlnek a repült kilométerei.
A lap úgy értesült, hogy a HM különböző beosztású
emberei is igencsak sérelmezik, hogy a Kiválósági Központ alig tud
valami eredményt felmutatni, nem látni át az intézmény működését,
viszont a vezetői 1 év alatt körbeutazták a fél világot. Többek között
az egyesült arab emirátusokbeli Abu Dhabiba egy félórás előadásért
utaztak el, az USA-ba több alkalommal is (egyik alkalommal ketten 1,39
millió forintért) elrepültek, valamint Norvégiát is megjárták. Fölmerült
az is, hogy több alkalommal olyanok utaztak ki külföldre, akiknek a
jelenléte nem volt szükséges. Így történhetett meg, hogy egy norvégiai
vezetői értekezletre az igazgató mellett a titkárnője is kijutott. Ez
azért is furcsa, mert korábban éppen Szekeres Imre szólította fel az
alakulatok vezetőit arra, hogy a gazdasági válság miatt csökkentsék az
utazásaikat, illetve az abban részt vevők számát.
„Takarékos” pénzköltés
Köztudott, hogy a Kiválósági Központ csapatépítő
tréningjeire több millió forint ment el a Honvédség pénzéből (ezt idén
májusban a Magyar Nemzet is megírta). A néhány napos „továbbképzéseket”
ugyanis külsős helyszíneken tartotta a KEKK, annak ellenére, hogy a
Honvédségnek számos üdülője (pl. Balatonkenese, Buják, Erdőbénye, Göd
vagy az MH Támogató Dandár Mályiban található 3. Kiképzési és Oktatási
és Regeneráló /KORK/ központja) és kiképzőobjektuma van. Sőt, miniszteri
utasítás is van arra vonatkozóan, hogy csak HM-üdülőkben, objektumokban
lehet szakmai továbbképzéseket, tréningeket tartani. Ha pedig ott
tartották volna az említett tréningeket, legalább harmadannyiba került
volna, ráadásul visszakerült volna a pénz a tárca költségvetésébe.
Ennek tükrében több mint érdekes, hogy Kopcsó
ezredes azzal büszkélkedett a vele készített interjúban, hogy kis
szervezetként, igen átgondolt gazdasági döntésekkel milyen sok pénzt
képesek megtakarítani, és a működésük is átláthatóbb, mint a legtöbb
honvédségi szervezeté. „Például online foglaljuk a repülőjegyeinket, nem
pedig közvetítőkön keresztül. Ilyen apróságokkal nagyon sok pénzt
tudunk megtakarítani” – hangsúlyozta az FN-nek. „Mivel úgy működünk,
mint egy nagycsalád, sokkal hatékonyabban tudunk gazdálkodni a
pénzünkkel, mint egy nagy szervezet. Ott fogjuk meg a pénzt, ahol
tudjuk” – mutatott rá.
Kopcsó István ezredes azt mondta, nem bánja, hogy
külső helyszíneken költötték el a pénzt, sőt „ezután is lesznek még
hasonló tréningek, amelyek szervezése bevett szokás a NATO-ban, s a
nemzetközi szervezeteknél”. „Amilyen tréningekre nekünk szükségünk volt,
azt nem tudta biztosítani a Magyar Honvédség, mivel nincs náluk ilyen
jellegű tréning. Ezért bíztunk meg egy profi csapatépítő tréningekkel
foglalkozó céget, a tréning ára pedig teljesen kompatibilis volt a hazai
viszonylatokkal” – nyilatkozta, hozzátéve: „A tréningek megtartását,
valamint a programját jóváhagyta a Nemzetközi Irányító Bizottság”.
Kopcsó ezredes azt is elmondta, hogy ő csak az Irányító Testületnek és a
saját lelkiismeretének tartozik elszámolással, senki másnak. Szerinte
csak az kérdőjelezi meg a tréningek megtartásának szükségességét,
illetve a pénzköltés általuk kifejlesztett „takarékos” módját, akik
szimplán irigyek a központ sikereire, illetve képességeik miatt nem
kerülhettek be az „elit csapatba”. Szerinte az csak jó, ha rá
irigykednek és nem ő másokra, az élet meg attól jó, hogy mindig új
dolgokat kell csinálni. Ezért is kell túllépni a magyar mentalitáson.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Németh tábornok
is, aki szerint speciális magyar tulajdonság a mások sikereinek
elirigylése, ezért is támadják sokan a központot. Kopcsó ezredes szerint
ezek a programok teljesen normális dolgok, amiért nincs oka
magyarázkodni, és mivel nemzetközi pénzekből mentek a csapatépítő
tréningek, ezért a magyaroknak nincs sok közük hozzá. Sőt, azzal, hogy a
drágább külsős helyeket vette igénybe, még emelte is a rendezvények
színvonalát. Elmondása szerint senki sem a legolcsóbb felvágottat veszi
meg a közértben, hanem egy jobb, közepes kategóriájút.
A baj csupán az, hogy a KEKK 2010. június 1-jéig
mindenképpen magyar szervezetnek minősült (ráadásul az érvényben lévő
hatályos jogszabályok alapján egyelőre még mindig magyar szervezet), az
úgynevezett csapatépítő tréningekre pedig 2009. szeptember 25-26.,
valamint 2010. január 27-29. között került sor. Tehát jócskán beleesik
abba az időszakba, amikor a Kiválósági Központ még 100 százalékban a
Magyar Honvédség pénzéből működött.
Habzsi-dőzsi közpénzből
Több magas rangú vezetőtől – köztük tábornoktól –
úgy értesült a Figyelőnet, hogy a Magyar Honvédségnél csupán szakmai
alapon zajló, „ásványvizes-pogácsás” továbbképzés van (ún.
személyiségformáló tréning), amelynek során reggeltől késő délutánig
szakmai előadásokra és továbbképzésekre kerül sor, amely egy közös
vacsorával zárul. Ezt követően ugyan még szó lehet közös italozásról,
bulizásról, ám annak az összege már saját zsebből, nem pedig közpénzből
megy. Ezek a vezetők megdöbbentőnek és szégyenletesnek nevezték, hogy a
Kiválósági Központ a törvényes előírásokat figyelmen kívül hagyva, nem
szakmai továbbképzésre, hanem öncélú szórakozásra használta fel a magyar
adófizetők pénzét.
Kopcsó ezredes elmondása szerint többféle
csapatépítő tréning létezik, s az a fajta, amelyre nekik szükségük volt,
az nem dívik a HM-ben (ezzel maga is elismerte, hogy rajta kívül más
még nem csinált ilyen programot a Honvédségen belül), sőt, egyik
HM-üdülő és -objektum színvonala sem felelt meg az igényeiknek. Az lap
megkérdezte az erdőbényei HM-üdülő igazgatóját, Romwalter Péter
nyugalmazott ezredest, aki igencsak megdöbbent Kopcsó kijelentésén,
miszerint nem elég színvonalasak. „Ha államtitkároknak, illetve a volt
köztársasági elnöknek is megfelelt az üdülőnk, akkor nem tudom, mi
lehetett a gond a színvonallal” – hangsúlyozta. Emlékezett rá, hogy ez
év januárjában a Kiválósági Központ egyik munkatársa felvette vele a
kapcsolatot, hogy van-e helyük egy szakmai továbbképzés
lebonyolításához. Az ezredes információi szerint januárban és februárban
is volt elég üres helyük, de a központ munkatársai nem jelentkeztek
többet, majd egy drágább helyen tartották meg a rendezvényüket. (Ennek
azonban némileg ellentmond az az értesülésük, miszerint a 2011-es
tréninget éppen Erdőbényén kívánja megtartani a Kiválósági Központ.)
Habzsi-dőzsi a HM pénzéből, miközben 1-1 alakulatnál villanykörtére sem futja
Kopcsó ezredestől azt is megtudták, hogy egyik csapatépítő tréningjük
hivatalos programjában sem szerepeltek szakmai előadások (pl. a januári
tréning programjában a következők voltak feltüntetve: 2 fajta pálinka és
6 féle bor kóstolása a tarcali Kovács pincében, sárospataki
várlátogatás idegenvezetés mellett, valamint hófánkozás és bobozás a
Zemplén Kalandparkban). Ezért is tűnik furcsának, hogy a nyíregyházi
Hotel Európában miért konferenciaterem bérlésére állíttattak ki számlát,
nem pedig szállásköltségre. Sőt, ha már csapatépítő tréningekről volt
szó (és Kopcsó ezredes hangsúlyozta is: „az volt a cél, hogy a
munkatársak közelebb kerüljenek egymáshoz”) akkor miért nem volt jelen
egyiken sem vizsgázott tréningvezető?!
Az interjú során az is kiderült, hogy az ezredes
ugyan tisztában van a Honvédségnél bevett gyakorlattal, miszerint egy
évvel előre tervezik a szakmai továbbképzéseket, amelyek bekerülnek
„valamilyen naptárba”, amit majd jóváhagy a Honvédség vezetősége, de a
KEKK nemzetközi szervezetként bonyolította le a csapatépítő programokat,
ezért sem tartották magukat a magyar szervezetekre vonatkozó
előírásokhoz. „A Magyar Honvédségnél végképp nem szokás az ilyenféle
csapatépítés, és akkor mi van? Nálunk szokás lesz, mert ez egy
nemzetközi cég” – közölte a lappal.
Milliós szórakozások
Egyébként a 2010. januári csapatépítő tréningnek
az előzménye egy – a karintiai Nassfeldbe tervezett – több millió
forintos költségű 3 napos sítúra lett volna, amelyről Kopcsó ezredes azt
nyilatkozta, hogy „csupán egy ötlet volt, a megvalósítása soha nem
merült fel komolyan”. Ennek azonban ellentmond az FN értesülése,
miszerint a HEK-en belül is többen bírálták a programot, több
egyeztetésen vitatták annak jogosságát, és végül a HM Fejlesztési és
Logisztikai Ügynökség tiltotta le a magas költség miatt. Ennek a
letiltott sítúrának a kompenzálásaképpen került sor a belföldi –
borkóstolásból, sárospataki várlátogatásból és téli bobozásból álló –
csapatépítő tréningre, amelyre 3 nap alatt közel 1 millió forintot
költöttek el. Mindez – akárcsak a tavaly szeptemberi másfél napos –
visegrádi kalandparkos-evezős-paintballos, fejenként százezer (összesen 2
millió) forintba kerülő csapatépítő tréning egyaránt – a Magyar
Honvédség pénzéből ment el.
Szakmai előadások helyett pincelátogatás és bobozás az ún. "csapatépítő tréningen"
A Kiválósági Központ igazgatója azonban azzal érvel, hogy a csapatépítő
tréningek programját az intézmény német igazgatóhelyettese és egyben
törzsfőnöke, Thomas Harbaum orvos ezredes állította össze. Harbaum
azonban aligha vehetett részt a kalandparkos-paintballos tréning
megszervezésében, hiszen 2009. október 1-jén állt munkába. Sőt, az is
nehezen hihető el, hogy a Kiválóság Központ felett álló Irányító
Testület – ahova a szponzornemzetek egy-egy tagot delegálnak –
rábólint-e arra, hogy a központ éves 100 millió forintos
költségvetéséből, amely a szakmai munka megvalósítására kell, több
millió forintot a saját szórakoztatásukra (mint ahogy Kopcsó ezredes is
elmondta: „A cél az volt, hogy jól érezzék magukat”) „tapsoljanak el”.
Ráadásul az említett Irányító Bizottságnak az a Németh András orvos
dandártábornok az elnöke, akihez a KEKK is hozzá tartozik, ő pedig arra a
kérdésre, miszerint jóváhagyta-e az említett csapatépítő tréningeket,
ahol semmilyen szakmai program sem zajlott, mindössze azt válaszolta:
„Semmit sem tudok ezekről mondani.”
Azért is furcsa, hogy a dandártábornok nem tud
minderről, hiszen a MH HEK-ben is több feljelentés, büntetőügy van
folyamatban, amelynek tényét Németh András dandártábornok a lapnak is
megerősítette („A munkatársaim döntő többsége törvénytisztelő ember” –
nyilatkozta.) Ebbe a trendbe a volt tárcavezető által sikertörténetként
elkönyvelt Kiválósági Központ is beilleszkedik. Ám, akárcsak a Szekeres
Imre által ugyancsak sikertörténetként titulált afganisztáni misszió
lufija, úgy a Katona-egészségügyi Kiválósági Központé is kipukkadt –
jegyezte meg a lapnak egy magas rangú katona. Ugyan Hende Csaba
honvédelmi miniszter elkezdte a rendrakást, s az FN-nek korábban adott
interjújában azt is hangsúlyozta, hogy minden ügyre zéró toleranciát
hirdet, ám úgy tűnik, a Katona-egészségügyi Kiválósági Központ eddig
érintetlen maradt.
Természetesen a Honvédelmi Minisztériumot is megkérdezték
Katona-egészségügyi Kiválósági Központ által szervezett csapatépítő
tréningek törvényességéről, azok beszerzési eljárásairól, valamint az
intézmény gazdálkodásának ellenőrzéséről, ám a cikk megjelenéséig nem
kaptak választ a kérdéseikre.
Németh András dandártábornok megígérte a lapnak,
hogy belenézhetnek a KEKK csapatépítő tréningjeinek beszerzési
dokumentumaiba, de erre a cikk megjelenéséig nem került sor.
Farkas Cintia - FN nyomán
Kommentáld!