Bevezetés:

Az Oroszországot a Fekete-tengeren és a Balkánon keresztül Dél-Európával összekötő, s 'Déli Áramlat' nevet viselő földgázvezetéknek a megépítéséről 2007. június 23-án Rómában írt alá szándéknyilatkozatot a Gazprom és az olasz ENI menedzsmentje. A lépést november 22-én Moszkvában - Vlagyimir Putyin orosz elnök és Romano Prodi olasz miniszterelnök jelenlétében - konkrét megállapodás követte. Ennek értelmében közös céget hoznak létre a 10 milliárd USD összköltségűre becsült és 2013-ra üzemszerű működésre átadni tervezett gázvezeték megvalósíthatóságának tanulmányozására.

A Déli Áramlat számai mögött mindazonáltal bizonytalanság húzódik. Az előkészületben lévő nagy európai gázvezeték-vállalkozásokkal - így például a projektcéggel és nyomvonallal évek óta rendelkező Nabuccóval - szemben például továbbra sem tudni, pontosan merre is halad majd és mely országok részesülnének a rajta szállított korlátozott gázmennyiségből. Ráadásul Oroszország az elmúl időszakban egymásnak ellentmondó szándéknyilatkozatokat köt.

Elemzés:

Déli Áramlat, Északi Áramlat, Kék Áramlat: - a nevek nem véletlenül hasonlóak. Az elmúlt években ismertté vált orosz gázvezeték-projektek stratégiai célrendszere ugyanis gyakorlatilag azonos. Közvetlen célként megfigyelők az orosz gázexport szempontjából hagyományosnak tekinthető tranzitországok - főleg Ukrajna, Belarusz és Lengyelország - megkerülését és ezzel zsarolási potenciáljuk csökkentését tekintik. Így a Gazprom nyomást gyakorolhat rájuk az áremelés és a vezetékhálózataikban történő tulajdonszerzés érdekében. Távlati célnak pedig az tűnik, hogy a Gazprom - kiválasztott nyugati partnerekkel együttműködve és hosszú távú gázellátási szerződések nyújtotta előnyökkel csalogatva vásárlóit - versenyt támasszon a gázéhes európai országok között a stagnáló orosz exportkészletekért.

Az alulfinanszírozottság miatt ugyanis egyes vélemények szerint öt-tíz éves távon az orosz termelési mutatók hanyatlása várható, ezért a fogyasztó államok akár politikai céllal is kijátszhatóak lehetnek egymás ellen. A Déli Áramlat egyébként a 2007 folyamán a jelentős publicitást kapott Kék Áramlat-II gázvezeték tervét látszik felváltani az orosz stratégiai gondolkodásban. E tekintetben külön célja a rivális, kaukázusi - s hosszú távon potenciálisan közép-ázsiai, majd esetleg iráni - földgázt szállító Nabucco vezeték versenyképtelenné tétele. A projekt politikai, s nem üzleti jellegére utalnak a vezeték 30 milliárd köbméter/éves kapacitásához képest igen magasnak tűnő bekerülési költségek is.

Amíg a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat megépítésében - a néhai Schröder-kormány hathatós politikai támogatása mellett - az E.ON és a BASF került a Gazprom kiemelt partneri pozíciójába, a Déli Áramlat esetében ez az üzlettárs az ENI lett. Az olasz energiaipari óriás már a Fekete-tengert Törökország irányába átszelő Kék Áramlat-I megvalósításában is segítő kezet nyújtott a mélytengeri vezetéképítésben tapasztalatokkal nem rendelkező Gazpromnak, illetve 2007 áprilisában az ENI juthatott hozzá a Jukosz felszámolása után az orosz állam által aukción értékesített bizonyos vagyonelemekhez is.

A Déli Áramlat sajátossága, hogy - a Kék Áramlattal szemben - Törökországot is kikapcsolja a tranzitországok közül. Az orosz fekete-tengeri partvidékről (Beregovaya) indulva a vezeték - 900 kilométert haladva a tengerfenéken - Várnánál érné el Bulgáriát, s innen a tervek szerint Görögországot és az Otrantói-szorost átszelve érkezne Olaszországba. Rendre felröppennek azonban hírek egy északi leágazásról is, amely Várnából Románián, Magyarországon és Szlovénián - más források szerint Szerbián és Horvátországon - keresztül Észak-Olaszországba és/vagy Ausztriába érkezne.

A 2007. december 7-i budapesti kétoldalú kormányközi konzultációt követően például Gyurcsány Ferenc kijelentette: arra kapott ígéretet Zubkov orosz miniszterelnöktől, hogy a Déli Áramlat eléri majd Magyarországot. Mindeközben - december végi hírek szerint - a Gazprom nem is csinált titkot abból, hogy a NIS szerb olaj- és gázipari cég privatizációjára tett szokatlan ajánlata  a versenytársak kizárása esetén hajlandó fizetni a cég könyv szerinti értékének kevesebb mint felét - összefüggésben van a Déli Áramlat egyik, potenciálisan Szerbián átfutó ágával és egy odaígért gáztározóval. A NIS példája kitűnően szemlélteti, hogy a Gazprom saját pozíciószerzése érdekében, a bizonytalanság fenntartásával hogyan versenyezteti egymással a potenciális nyomvonal(ak)on fekvő országokat.

A Déli Áramlat napirendre kerülése a tavaly történtekhez hasonlóan ismételten választás elé állítja a Gyurcsány Ferenc vezette magyar kormányt. A 2007 tavaszán a Nabuccoval szemben a Kék Áramlat-II mellett pálcát törő kabinet a kritikák hatására később visszakozásra kényszerült Magyarország nyugati szövetségesei előtt, s a szeptember 14-én a külön erre a célra rendezett budapesti konferencián Gyurcsány Ferenc kormányfő szilárdan a valódi diverzifikációt jelentő Nabucco mellett tűnt állást foglalni.

A legtöbbek figyelmét elkerülte azonban a magyar miniszterelnöknek a konferencián elhangzott azon megjegyzése, amely szerint 'a Déli Áramlat a Kék Áramlattal szemben kvázi formálisan bírja az Európai Unió szimpátiáját', s ezért a korábbinál sokkal kevésbé vetődik fel választási dilemma közte és a Nabucco közt. Valójában persze ilyen szimpátiáról nincsen szó, s az energiahordozók típusának, forrásának és útvonalának - az EU által stratégiai célként meghatározott - együttes diverzifikációja szempontjából a Kék Áramlat és a Déli Áramlat közt semmilyen különbség nincs. Mint ahogy Magyarország szempontjából sincs, annak ellenére, hogy a 2007. december 7-i magyar-orosz kormányközi konzultáció után Gyurcsány Ferenc - a forrás és a szállítási útvonalak diverzifikációját tudatosan összemosva - a Déli Áramlatról mint a kiszolgáltatottságot enyhítő alternatíváról beszélt.

Mindeközben a MOL sietett cáfolni azokat a sajtóértesüléseket, amelyek 2007. december 13-án a Gazprom-érdekeltségű Kommerszant c. orosz napilaptól indultak ki és amelyek szerint a magyar cég menedzsmentjének előző napi moszkvai tárgyalásain a MOL-nak a Déli Áramlatban történő részvételéről tárgyaltak volna. Ugyanezen cáfolt értesülések közé tartozott, hogy a MOL meghívta volna a Gazpromot: csatlakozzon ahhoz a pár héttel korábbi kezdeményezéséhez, amelynek alapján egy cégbe tömörítenék és fizikailag is összekapcsolnák Közép- és Délkelet-Európa elszigetelt s ezért kiszolgáltatott nemzeti földgáz-gerinchálózatait.

A MOL szerint orosz partnereik kérésére mindössze tájékoztatták őket a New Europe Transmission Systems (NETS) névre hallgató tervükről. A MOL NETS nevű terve, mely megvalósulása esetén a Gazprom számára egyértelműen érdeksérelmet okoz, illetve a MOL elhatárolódása a Déli Áramlatttól furcsának tűnhet, ha tudjuk, hogy a magyar cég 2006 júniusában még közös projektcéget hozott létre a Gazprommal a Kék Áramlat megvalósíthatóságának tanulmányozására. A távolságtartást többen összefüggésbe hozzák azzal a ténnyel, hogy a Gazprom Putyin elnök 2007. májusi bécsi látogatása alkalmával egyértelműen az OMV-t választotta térségbeli stratégiai partnerként - azt az egyébként jórészt osztrák állami befolyás alatt álló olaj- és gázipari céget, amely a Putyin-vizitet követő hetekben ellenséges tőzsdei felvásárlási akciót indított régi versenytársa, a MOL bekebelezésére, és az OMV eme kísérlete - számos fordulót megérve - mostanáig tart.

Következtetés:

A Déli Áramlat terve jól illeszkedik az Európával kapcsolatos orosz energiapolitikai stratégiába, amelynek legfőbb céljaként elemzők a kontinens földgázellátásának monopolizálását, valamint az Oroszországtól független források és szállítási útvonalak kiiktatását szokták említeni. Zubkov orosz miniszterelnök budapesti látogatása és a konzultációt követően elhangzottak azt látszanak valószínűsíteni, hogy a szocialisták vezette magyar kormány csupán taktikai okokból és látszólag igyekezett Magyarországot a Nabucco mellett elkötelezni. Valójában annak továbbra is alternatívájaként számol az Európa és benne Magyarország egyoldalú függését fokozó dél- és közép-európai orosz gázvezeték tervével, amely ezúttal Kék Áramlat helyett a Déli Áramlat nevet viseli.