119 egyéni körzet, ahol a Fidesz javára dőlt el a választás az első körben

Fotó: valasztas.hu

Mindezek után a szakértők egy része az ország kelet-nyugati kettéosztottságát emlegették, méghozzá „Pannónia” (az inkább MSZP-s Dunántúl) és a jobbikos „Hunnia” (az ország keleti fele) megosztottságára utalva – Lengyel László nyomán. Valójában azonban a megosztottság nem a Dunától keletre és nyugatra érzékelhető: egy másik szempont, nevezetesen az első fordulóban eldőlt 119 egyéni választókerület alapján inkább egy kicsit keletebbre húzódik. Kissé leegyszerűsítve a Salgótarján-Hatvan-Jászberény-Szolnok-Szeged vonaltól, másképpen a Zagyvától és a Tiszától nyugatra egyértelmű a Fidesz fölény, mivel e hatalmas terület egyéni választókerületeinek többségében már az első fordulóban ez a párt kapta meg az abszolút többséget.

Modernizációs határ?

Mindebből látszik, hogy nem Dunántúl és Kelet-Magyarország megosztottságról van szó, hanem nagyjából egy modernizációs határról is szó lehet, amely keletebbre húzódik. A „Nyugat” ugyanis ennél ugyanis a Dunántúlnál nagyobb területet foglal Magyarországon magába: a Dunántúlon kívül a Duna-mente is idetartozik, vagyis a Duna-Tisza-közének nyugati fele is.

Ez Pest, Bács-Kiskun és Nógrád megye urbanizáltabb, illetve nyugatibb térségeit jelenti. Ezekben a szavazókerületekben ugyanis többnyire a Fideszt az MSZP követi az egyéni választókerületekben. Ettől keletre pedig valóban a jobbikosok előretörése észlelhető. Ezt a nyugat-keleti megosztottságot a megyei listák eredményei kissé összemossák, ebből adódik a „durva” kép a Dunántúl és Kelet-Magyarország szembeállításáról.

Belső határ a Duna-Tisza-közén

Bács-Kiskun megyében Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kalocsán és Baján, tehát a nagyobb városokban az MSZP megelőzi a Jobbikot, miközben a Jobbik inkább a megye keletibb felén és az autópályák által mindeddig messze elkerült térségekben tört előre a második helyre. Példa erre Tiszakécske, Kunszentmiklós, Kiskőrös, Kiskunhalas és Bácsalmás választókerülete.

Pest megyében is látszik a megosztottság: a megye fejlettebb, Budapest környéki és központibb, agglomerációs részein (Érden, Szentendrén, Dunakeszin, Pilisvörösváron, Szigetszentmiklóson, Gödöllőn, Monoron és Vácon) az MSZP áll jobban. Ezzel szemben a „külső” részeken, vagyis északon (a szobi választókerületben), keleten (az aszódi és a nagykátai kerületben) és délen (a ráckevei, a nagykőrösi, a ceglédi és a dabasi kerületben) viszont a Jobbik jött be a második helyre.

Míg a Duna-Tisza-közén sokszor az dönt az MSZP-s vagy jobbikos második helyről, hogy városias vagy falusias körzetről van szó, addig Szabolcs-Szatmár-Beregben a városokban is sokszor megelőzik a jobbikosok a szocialistákat. Így például Mátészalkán, Kisvárdán, Vásárosnaményban, Tiszavasváriban és a Nyírbátorban is a Jobbik jelöltje végzett előbb. Nyírbátorban éppen Veres János volt pénzügyminiszter lett harmadik szocialistaként.

Az LMP és a parlamentbe be sem jutott MDF az MSZP-hez hasonlóan a fővárosban érték el a legjobb eredményeiket: az LMP 12,77 százalékot, az MDF 4,7 százalékot. Erősek voltak (önmagukhoz képest) Komárom-Esztergom megyében is (8,37 százalékos LMP, 3,17 százalékos MDF). Az MDF néhány megyében listát sem tudott állítani, de mindkét párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szerepelt a legrosszabbul. Az LMP itt csak 2,85 százalékig jutott, az MDF még addig sem: 1,81 százalékot ért el.

hvg.hu