Összevont média és hírközlési hatóság, közösen felügyelt közszolgálati média és távirati iroda valamint újrafogalmazott szabályok a sajtó munkájával kapcsolatban - nagyjából bejöttek a korábbi jóslatok és szivárogtatások a Fidesz új médiatörvény-koncepciójával kapcsolatban.

Három önálló indítvány formájában benyújtotta az Országgyűlésnek Cser-Palkovics András és Rogán Antal a Fidesz javaslatát az új médiatörvényről.

„A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról” – címen nyújtották be az új médiatörvény tervezetét, amellyel egy időben két másik önálló indítványt is az Országgyűlés elé terjesztettek a Fidesz képviselői.

Az egyik magát az Alkotmányt módosítaná, a másikat „a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól”-címen nyújtották be.

Alkotmányos intézménnyé válna a közszolgálati média
A Fidesz tervei szerint alkotmányba foglalnák, hogy a közszolgálati médiát egy az Országgyűlés által választott hatóság és egy független tulajdonosi testület felügyelné, valamint „a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megvalósulása felett az állampolgárok egyes törvényben meghatározott közösségei őrködnének”. Az indoklásban úgy fogalmaznak, hogy az 1990 óta változatlan 61-es paragrafus elavult fogalmakat használ, amelyek alkalmatlanok a modern médiapiaci folyamatok szabályozására. A tervezet szerint a közszolgálati média alkotmányos intézménnyé válna, amelynek felügyeletét a fenti három pillérre helyeznék. Az új javaslat értelmében csak a leginkább indokolt témákban őriznék meg a kétharmados szabályozást.

A konvergens hatósági modell mellett döntöttek
Az új koncepció módosítaná a hírközléssel és médiával foglalkozó egyes törvényeket. Eszerint a hírközlési törvényt úgy, hogy az abban újra definiálnák a hatóságot és annak szerepét. Új neve Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság lenne, amelynek önálló jogi személyiségű szerve a médiatanács lenne, amelynek tagjait az Országgyűlés választaná.

A tervezet szerint a hatóságnak három önálló hatáskörrel rendelkező szervei az elnök, a médiatanács és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala lennének.  Az elektronikus hírközlési szolgáltatóktól felügyeleti díjat szednének, amelynek maximális összege a cégek hírközlési szolgáltatásaiból származó előző évi nettó árbevételének 0,35 százaléka lenne, amelyet negyedévente, a negyedév végéig kellene a hatóságnak befizetni. A hatóság elnökét a miniszterelnök nevezné ki kilenc évre, és a törvénytervezet szövege szerint annak lejárta után „korlátlan alkalommal kinevezhető”, és jogosult két alelnök kinevezésére jogosult. Az elnöknek miniszteri, az elnökhelyetteseknek államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

Az MTV közalapítvány alatt vonják össze a közmédiumokat
Az előterjesztés szerint a közmédiumok nonprofit részvénytársaságokká alakulnának, de szervezetileg önállóak maradnának. A Magyar Televízió Közalapítvány alakulna át Közszolgálati Közalapítvánnyá és a megszűnő közalapítványok – a Magyar Rádió Közalapítvány, a Hungária Televízió Közalapítvány és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete feladatait és teljes vagyonáta Közszolgálati Közalapítvány veszi át, a Magyar Televízió Közalapítvány feladatainak és vagyonának megtartása mellett.

A közalapítványt kezelő kuratórium tagjait az Országgyűlés választaná meg és annak tagja lenne a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által 9 évre delegált elnöke is, akinek feladata a közgyűlési jogok gyakorlása a négy Zrt. tekintetében.

A közalapítványt a kuratórium elnöke önállóan képviselné és a közalapítvány tevékenységéről évente kellene beszámolnaía az alapítónak, azaz az Országgyűlésnek. A kuratórium elnökét az államtitkári illetmény 75 százalékának, a kuratórium tagját az államtitkári illetmény 50 százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg.

Kódex a közszolgáknak
A fideszes képviselők által benyújtott törvényjavaslat szerint valamennyi közszolgálati műsorszolgáltató, valamint az MTI-t irányító vezérigazgató számára kötelezően betartandó Közszolgálati Kódex tartalmaznáa a közszolgálati média és a nemzeti hírügynökség számára előírt pontos feladatokat.

A törvényjavaslat szerint az első kódexet az Országgyűlés fogadja majd el kétharmados többséggel, ezt követően a Közszolgálati Testület feladata lesz az évenkénti módosítás, amely a kuratórium jóváhagyásával lép hatályba.

A kódex szabályainak megtartását a testület ellenőrizné. A kódexben rögzített szabályok kiegészítik, pontosítják a törvény tartalomszabályozásra vonatkozó rendelkezéseit. A kódexben szerepelnek az egyes közszolgálati műsorszolgáltatók részletesen meghatározott közszolgálati kötelezettségei.

A 12 tagú Közszolgálati Testület tagjait a törvény mellékletében meghatározott jelölő szervezetek delegálják három évre, de a tagok többször is delegálhatók. Az elnököt a testület soraiból önmaga választja. A testület döntéseit - ha e törvény másként nem rendelkezik - egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Társadalmi kontroll
A testületbe egy-egy tagot delegálhat a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Olimpiai Bizottság, az Országos Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Köztársaság települési önkormányzatainak szövetségei, illetve szervezetei, a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzati szervezetei, a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban bejegyzett magyar kulturális szervezetek, valamint a családok érdekeit védő és képviselő, Magyarországon bejegyzett érdekvédelmi szervezetek.

A javaslat szerint nem akadálya a Közszolgálati Testület működésének, ha valamelyik szervezet nem él a delegálási jogával. 

A Közszolgálati Testület elnökét az államtitkári illetmény ötven százalékának, tagjait az államtitkári illetmény negyven százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok nem kapnak költségtérítést.

A Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség felett. A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és szabályozott módon ellenőrzést gyakorol a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda felett a kódexben foglaltak végrehajtása kapcsán.

A közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói évente egyszer, év végén beszámolót készítenek arról, hogy - saját értékelésük szerint - az általuk vezetett műsorszolgáltató eleget tett-e a kódexben megfogalmazott elvárásoknak.

A Közszolgálati Testület megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerű többséggel dönt. Ha a Közszolgálati Testület - a vezérigazgató személyes, testületi meghallgatása után - nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a kuratóriumnak.

Többé nem a ptk szabályozná a sajtóhelyreigazításokat
A pénteken benyújtott törvényjavaslat a sajtó alapvető jogait kívánja meghatározni. Az előterjesztők a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló javaslat indoklásában úgy fogalmaznak, hogy az új, a jogrendszerben korábban nem létezett „médiaalkotmány” közérdekű feladatokat telepít a médiapiac szereplőire, amelyeket összefoglalóan "a közönség jogaiként" határoz meg.

Eszerint "mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről".

A javaslatban szerepel a média tájékoztatási kötelezettsége, valamint a kiegyensúlyozottság követelménye. A fideszes politikusok emellett kitérnek az alkotmányos rend és az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó előírásokra, a gyűlöletkeltés tilalmára és az emberi méltóság védelmére, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szabályokra, illetve bizonyos reklámkorlátozásokra.

A törvényjavaslat a polgári törvénykönyv helyett a sajtószabadságról szóló törvényben kezelné a sajtó-helyreigazítások szabályozását, amelynek új elnevezése válaszadási jog lenne.

Ennek értelmében az érintettek az általuk vitatott közleményhez fűzött válaszuk megjelentetését a közzétételtől számított harminc napon belül kérhetik írásban. A médiatartalom szolgáltatói a valótlan tények állítását, híresztelését, vagy valós tények hamis színben való feltüntetése miatt  kért válasz  közzétételét csak akkor tagadhatják meg, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.

A javaslat indoklása szerint a becsületet, vagy emberi méltóságot sértő médiatartalom miatt kért válasz közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a médiatartalom szolgáltatójának megítélése szerint a közlemény nem sértett személyiségi jogokat.

Védelem az újságírónak akár a tulajdonossal, hirdetővel szemben is
A javaslatba bekerült a médiát, illetve az újságírókat megillető egyes jogosultságok is, mint például az információforrások titokban tartásának joga, vagy az oknyomozó újságírás védelme, illetve a szerkesztői szabadság is, ami az újságírók számára védelmet nyújt a média tulajdonosaival valamint támogatóival szemben.

A törvényjavaslat hatálya valamennyi ma ismert médiumra kiterjed, beleértve a nyomtatott és elektronikus sajtót, illetve az internetes tartalmak egyes szabályozás alá vont részét.
   

(Forrás: Kreatív Online, MTI)