Hogyan lehet manipulálni egy hangfelvételt? Kimutatható-e utólag, ha az eredeti felvételt megváltoztatták? El lehet-e tüntetni a manipuláció nyomait? Lehetséges-e, hogy valakit egy másik ember hangján szólaltassanak meg? A hangfelvételek manipulálásának fortélyaiba a kevés hazai igazságügyi hangtechnikai szakértők egyike, Fényes Péter avatta be a hvg.hu-t.

Ironikus, de a diktafonom épp akkor mond csődöt, amikor Fényes Péter igazságügyi hangtechnikai szakértővel találkozom a Magyar Rádióban. Az igazságügyi szerveknek külsős szakértőként bedolgozó Fényes részben munkahelyének köszönheti, hogy mesterien ért a hangfelvételekhez. A rádió nemzetközi hírű hangrestauráló csoportjának vezetőjeként és igazságügyi hangszakértőként számtalanszor kell megbirkóznia laikusok számára lehetetlennek tűnő feladatokkal: eltüntetni a székrecsegést egy hangverseny felvételéről, tűélessé varázsolni egy harmincas évekbeli, igencsak megkopott muzsikát, vagy érthetővé tenni egy titokban rögzített, ám nehezen hallható beszélgetést, hogy aztán ne csak a tartalma, de a szereplők is azonosíthatók legyenek. Merthogy Fényes Péternek a rendőrség és a bíróság is bőven ad munkát, utóbbi a bizonyítékként kezelt felvételeket vizsgáltatja vele. Igazságügyi hangszakértőből kevés van az országban - az a kevés ismeri is egymást. Vannak hangtechnikai ismerettel nem rendelkező informatikai szakemberek, akik úgy gondolják, értenek a hanghoz is, noha legfeljebb csak van egy szoftverük, ráadásul „szakértésük” során téves következtetéseket is levonhatnak. „Ez egy teljesen más szakma, az önmagában nem elég, ha ismerünk számítógépes programokat, ennél nagyobb tudásra, évtizedes tapasztalatra van szükség” – mondja Fényes.

Mikor manipulált egy hangfelvétel?

„Ha egy hanganyagot bármiféle módon megváltoztatnak, az már hangmanipulálás” – magyarázza, amikor arról faggatom, mi számít egy felvétel manipulációjának. A kérdés apropója a Dávid Ibolya „megfigyelési botrányának” kirobbanásakor nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetés, melyről egy igazságügyi hangszakértő – a Magyar Nemzet értesülése szerint legalábbis – azt állapította meg, hogy manipulálták.

Egy felvételt többféle módon lehet manipulálni. Például úgy, hogy más környezetbe helyezik, s egy szobában elhangzott beszélgetést – külső zajokkal megtámogatva – utcai beszélgetéssé alakítanak át. Netán azt a látszatot keltik, mintha telefonbeszélgetés volna, jóllehet a szakértő szerint ez a manipulálás buktatható le a legkönnyebben, mivel teljesen máshogy beszél az ember személyesen, mint a telefonban.

„A leggyakoribb manipuláció, hogy a hangfelvételt megvágják. Mondatokat, szavakat vesznek ki egy helyről és tesznek át egy másik helyre, hogy ezáltal a beszélgetés új értelmet nyerjen. Mielőtt a számítógépes hangszerkesztők megjelentek, a szalagokat vágták meg és a már kivágott szalagdarabokat helyezték ide-oda, végül az egészet átjátszották egy másik szalagra, így a vágás nyomai eltűntek” – meséli. Ez egyébként a Magyar Rádióban is teljesen normális munkafolyamatnak számított. „A Szabó-családot például gyakorta úgy vették fel, hogy csak az egyik színész volt jelen. Ő a saját szövege után szünetet hagyott, s később oda vágták a másik színész szövegét. Végül úgy hallatszott, minta együtt lettek volna. Persze a színészek játékán lehetett hallani, hogy valami nem stimmel, az avatott fül pedig kiszúrta a vágást. Igaz, technológiailag nem okvetlenül lehetett kimutatni a manipulációt, ahogy például még a mai technológiával sem feltétlen lehet megállapítani egy hetvenes évekbeli hangjátékról, hogy hol vágták” – magyarázza Fényes.

Eltüntetett nyomok

Ha egy felvételről nem lehet kimutatni a vágására utaló jeleket, az még nem jelenti azt, hogy nem is manipulálták. „Ha rosszul manipulálnak egy felvételt és kimutathatók a manipuláció nyomai, akkor az a felvétel bizonyítottan vágott. De ha nincsenek is ilyen jelek, az nem jelenti azt, hogy a felvétel vágatlan. Ha ugyanis professzionális eszközökkel és tudással manipulál valaki egy felvételt, akkor el tudja fedni a manipuláció nyomait” – mondja a szakértő. Igaz, ez már érzékeny téma, mivel a bíróságon egyre többen érvelnek azzal, hogy az ellenük bizonyítékként felhozott hangfelvételt manipulálták. „Először azzal szoktak védekezni, hogy a felvételen nem az ő hangjuk van. Amikor a szakértő bebizonyítja, hogy bizony az az ő hangjuk, akkor azzal állnak elő, hogy az ő hangjuk, de a felvételt manipulálták. Mire a szakértő közli, hogy erre utaló nyomot nem talált. Abban viszont egyik szakértő sem lehet bizonyos, hogy a felvétel eredeti, s ez a védelem malmára hajthatja a vizet” – meséli tapasztalatairól Fényes. Ennek ellenére a hangfelvételek ugyanúgy beilleszkedhetnek a bizonyítékok sorába, s más bizonyítékokkal együtt már döntő jelentőséggel bírhatnak. „Én lennék az első, aki felemelné a szavát egy olyan ítélet ellen, amikor a bűnösséget pusztán egy hangfelvétellel akarnák bizonyítani ” – hangsúlyozza a szakértő.

Miről árulkodik a spektrogram?