Hozzáfogtak a vörösiszap-katasztrófa során elszennyezett Marcal kotrásához. A munkák következtében óhatatlanul újra megsérül a folyó már eddig is sokat szenvedett környezete.

„Megkezdtük a Marcal kotrását. Jelenleg mintegy negyven munkagép dolgozik a folyó kármentesítésén” – mondta tegnap a Magyar Hírlapnak Nádor István, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Bobánál kezdték a vörösiszap-katasztrófa következtében keletkezett károk elhárítását, a folyó nagyvízi medrében próbakotrást is végeztek. A Marcal mindkét partjának harminc kilométeres szakaszát kell kármentesíteni, amiből eddig tíz kilométeres szakasszal lettek készen. Az iszap vastagsága tíz és hatvan centiméter között van, ám ez csak a víz feletti részt jelenti. Szükség lesz mélyebb részek kármentesítésére is, ez újabb egy-másfél méteres kotrást jelent.

Nádor István kiemelte, ennek a munkának a felmérése még zajlik, hiszen ki kell dolgozni azt a technológiát is, amellyel a folyékony iszapot ki lehet emelni és el lehet szállítani. A teherautók az iszapot a mintegy hatvan kilométerre lévő ajkai tározóba viszik, s eddig 15 ezer köbméternyi iszapot tudtak elszállítani.

Az igazgató hozzátette, becsléseik szerint a Marcal menti részekről várhatóan még ötvenezer köbméternyi szennyezett földet kell elszállítaniuk, ami jóval több, mint amire eredetileg számítottak. Ha minden jól megy, júniusra lesznek készen – e feladatra eddig négyszázmillió forintot fizettek ki.

Az utolsó munkafázis az ökológiai rehabilitáció lesz, amely a füvesítést, a honos növények és az állatállomány visszatelepítését jelenti. A munkálatok összköltségei elérhetik az egymilliárd forintot.

„Mivel a Marcal kipucolása kizárólag markolókkal lehetséges, ez az erősen benőtt szakaszokon csak úgy oldható meg, ha az ott álló fák nagy részét kivágják” – mondta lapunknak Leledi Péter természetvédelmi szakember.

A munkagépek és a dömperek útvonalának biztosítása újabb sok ezer négyzetméternyi ledöntött pagonyt, tönkretett rétet jelent. „A vörösiszap eltüntetéséért cserébe áldozatul kell vetni a szörnyűséget túlélő parti élővilág zömét is” – hangsúlyozta Leledi. Hozzátette, így csökken a vízfelszín árnyékoltsága, amely az eutrofizációt (káros szervesanyag-fölhalmozódást) segíti – ez pedig amúgy is fokozottan jellemző volt a Marcal vízrendszerére. Mindez közvetve visszafoghatja az élővilág helyreállását.

Közben Lasztovicza Jenő, a kármentő bizottság elnöke tegnap bejelentette, közösségi célokra fordítják a kármentő alapban összegyűlt 1,7 milliárd forintot. Minderről a kármentő bizottság döntött az Orbán Viktor miniszterelnök részvételével tartott legutóbbi ülésén. Az összegyűlt pénzből a vörösiszap sújtotta településeken olyan közösségi intézményeket szeretnének létrehozni, amelyek a térség jövőjét a következő 15–20 évben meghatározzák.

Kovács Ferenc a Vas Megyei Védelmi Bizottság elnöke, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke számol be a következőkről:

– Hol tart a Marcal folyó kármentesítése?

– Bár már jó ideje dolgoznak a szakemberek a vörösiszap sújtotta Marcal folyó kármentesítésén, kotrásán, a munkáknak még korántsem értünk a végére.

Emlékezetes, hogy az ajkai timföldgyár kolontári zagytározójának gátja október negyedikén szakadt át. A vörösiszappal szennyezett víz a Tarna-patakba folyt, az pedig a Marcalba vitte a szennyeződést. A Marcal folyó vasi szakaszán már aznap megkezdték a védekezést.

– Milyen munkálatok történtek eddig?

– A kárfelmérést laborvizsgálatok követték, amely után a lugosítás következett.

A vízügyi szakemberek gipszet és folyékony műtrágyát szórtak a folyóba, hogy csökkentsék annak pH-értékét.

– Mekkora szakaszt kell „újjá-éleszteni”?

– A Marcal jobb és bal partján egyaránt harminc-harminc kilométer hosszú szakaszon kell eltávolítani az iszapot, s ez egyelőre a vízszint feletti rész érinti. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakembereinek tavaly a zalai belvíz, utána pedig a megyét is érintő, kisebb árhullámok miatt kellett talpon lenniük, októbertől pedig a vörösiszap-katasztrófa utáni védekezés volt a fő feladatuk. A munkálatokkal – becslések szerint – júniusnál előbb nem lesznek készen. Ez nem is csoda, hiszen térségünket a katasztrófa a Tarna-patakon keresztül a Marcal folyón érte el egészen Hőgyészig, amely sík terepen található, így ott valósággal megrekedt az iszap, s kiirtotta az összes élőkultúrát az állatállománytól a növényzeten át a mikroorganizmusokig. Ugyanakkor tevékenységükkel sikerült megakadályozni, hogy a vörösiszap elárassza a Rábát és a Dunát, tönkretéve a legnagyobb folyóinkat.

– Mi lesz a következő lépés?

– A következő időszakban a további húsz kilométeres szakaszon fogják kikotorni a nagyvízi medret. A vörösiszappal szennyezett földet a Kolontár, illetve Ajka környékén kijelölt lerakóhelyre szállítják. Végül pedig el kell kezdeni a visszatelepítést, ami a növényzetre és az állatállományra egyaránt vonatkozik.

Ehhez a munkához újabb szakemberek tudására és munkájára lesz szükség.

A most részletezett munkálatok összes költségét a Mal Zrt. fedezi.

HE