A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította az Országgyűlés hétfőn a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt törvényjavaslatát hétfőn az Országgyűlés többsége fogadta el.

A javaslatra 302-en szavaztak igennel, míg 55 képviselő nemmel voksolt és 12 tartózkodott. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.

A képviselők csupán egy, az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító indítványt fogadtak el, amelyel azzal egészítette ki a törvényjavaslat első paragrafusát, hogy az Országgyűlés elismeréssel emlékezik meg azokról is, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal. A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".

Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.

Apponyi Albert Trianonban

A szöveg kitér arra is, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, amelynek kiindulópontja csak az egyének a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet.

Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjára irányul.

Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.  

A trianoni békeszerződés 1920-as előzményeiről a hvg.hu cikksorozatában bővebben is olvashatnak. Ebben részletesen szólunk az 1920-as júniusi eseményekről, illetve arról, hogy miként dőlt el, ki képviseli a magyar kormányt az 1920-as aláíráskor, illetve a HVG hetilap cikkében arról írunk, hogy miként dolgozta fel a többi vesztes ország az első világháborús békekötéseket.

Itt pedig egy dokumentumfolmet érhetnek el közvetlenül.

A Jobbik reméli, hogy nem egyszeri, szimbolikus gesztus a trianoni emléknap törvénybe iktatása, és a következő években a kormány mindent megtesz azért, hogy a törvényt tartalommal is megtöltse. Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának jobbikos alelnöke hétfőn sajtótájékoztatón elmondta: a törvény elfogadása pártjának óriási nagy siker, a Jobbik programjából egy újabb pont teljesült, hiszen már 2002 óta szorgalmazzák a jogszabály elfogadását. Hangsúlyozta: szeretnék, ha a nevelésben és az oktatásban is érvényesülne az az elv, hogy összetartozást vállalunk a határon túli magyarsággal, és a nemzet egységét demonstráljuk.

Konkrétumokat firtató kérdésre válaszolva a jobbikos képviselő azt mondta: nem gondolja, hogy Trianonról, a határon túl élő magyarság jogfosztásáról minden magyar jól értesült. A nemzeti tragédiánkat az iskolákban is az oktatás révén sokkal inkább tudatosítani kell - hangoztatta. Megjegyezte, azt is biztosítani kellene, hogy a diákok utazhassanak határon túli magyar területekre, hogy megismerhessék az ottani magyarság életét.