A Jordán Királyi Légitársaság különgépével
magyar idő szerint 10 óra után néhány perccel megérkezett Izraelbe XVI.
Benedek pápa. A Tel-Aviv közelében levő Ben Gurion Nemzetközi
Repülőtéren a balján Bibi Netanjáhu izraeli miniszterelnökkel, jobbján
Simon Peresz államelnökkel a láthatóan meghatódott szentatya előbb
meghallgatta a pápai, majd az izraeli himnuszt.
A díszőrség parancsnoka jelentést tett a pápának, majd az Arany
Jeruzsálem című izraeli dal ütemére a vörös szőnyegen megközelítette a
fogadására megjelent, mintegy kétszáz politikai és vallási személyiség
sorfalát. A fogadók között láttuk a Szentföldön szolgálatot teljesítő
örmény katolikus, maronita, kopt, római katolikus, görög keleti és más
keresztény felekezetek főpapjait, illetve a drúz, zsidó és a muszlim
vallási közösség képviselőit.
Peresszel, aki mosollyal az arcán jelentette nemrég be, hogy megveszik az európaiakat kilóra
Simon Peresz államelnök üdvözlő szavai után mikrofon elé lépett XVI.
Benedek, aki beszédének tekintélyes részét a holokausztnak és az
antiszemitizmusnak szentelte. „Izraeli látogatásom alatt megadatik
nekem a lehetőség, hogy tisztelettel megemlékezzem a holokauszt
hatmillió zsidó áldozatáról” - jelentette ki a szentatya, majd beszédét
így folytatta: „Az antiszemitizmus a világ sok helyén ismét felütötte
ocsmány fejét. Minden erőnkkel harcolnunk kell az antiszemitizmus
ellen, bárhol is jelenjen meg a világon” - mondta XVI. Benedek.
A libanoni keresztények
tévéadója, a Nursat tudósította egyedül végig az eseményt. A repülőtéri fogadás és a beszédek után XVI.
Benedeket páncélozott autó vitte a Ben Gurion reptéren várakozó katonai
helikopterhez, amellyel időközben már meg is érkezett Jeruzsálembe.
A Jád
Vásém Holokauszt Emlékmúzeumból hétfőn kora este a Nyugat- és
Kelet-Jeruzsálem határán álló Notre Dame de France francia katolikus
intézményben tartott vallásközi összejövetelen vett részt, de
indulatosan távozott, mert egy neves muszlim vallástudós fölemlítette a
palesztin nép ellen elkövetett izraeli bűncselekményeket.
A Notre Dame de France Jeruzsálemben
A jeruzsálemi Notre Dame de France eredetileg,
1904-ben, kolostornak, kórháznak, kápolnának és zarándokszállónak
épült, s azóta is a Szent Város egyik leglátványosabb keresztény
intézménye. Ide látogatott el a római pápa hétfőn kora este a
tiszteletére rendezett vallásközi összejövetelre.
Az összejövetelen többek között fölszólalt
Tajszír Tamímí sejk, mufti, a Sárí'á, az iszlám vallási törvényszék
vezetője, vallástudós. Tamímí sejk felszólalásában először beszélt a
szentföldi muszlim történelem dicső lapjairól, így az Európában
Szaladin néven ismert Júszef Szaláh ed-Dín hadvezérről, akinek
uralkodása idején tiszteletben tartották a Palesztinában élő
keresztények jogait.
Tajszír Tamímí sejk (jobbról) és a felálló XVI. Benedek
Amikor viszont a mufti az elmúlt
évtizedek, illetve napjaink történelméről is szólva kijelentette: „Izrael
lerombolta az otthonainkat, hazájából elűzte népünket, s helyére zsidó
telepeket épített, lerombolta az iszlám szent helyeit, gyermekeket,
asszonyokat és öregeket mészárolt le, így legutóbb a Gázai övezetben” -
mondta, majd következtetésként hozzáfűzte: „A keresztényeknek és a
muszlimoknak együtt kell megállítani a palesztin nép elleni izraeli
agressziót.”
A Notre Dame de France épületében egybegyűlt
meghívottak többsége megtapsolta a sejk beszédét, de a jelenlevő zsidó
vallási vezetők alpári módon hangos pfujolásba, szitkozódásba kezdtek.
A mufti beszéde XVI. Benedeknek sem tetszett, s a zsidók legnagyobb
megelégedésére tiltakozásképpen távozott a helyszínről, s nem vett
részt a tiszteletére rendezett fogadáson.
A pápa sértődötten távozik
A Simon Peresz államelnök rezidenciáján tartandó
hivatalos fogadáson jelen lesznek a Hamász fogságába esett Gilád Sálit
izraeli tizedes szülei.
Gilád Sálit izráeli katona teljes fegyverzetben, a
világ egyik legjobban felszerelt hadseregének katonájaként esett
fogságba a Gázai övezet és Izrael határán. Kiszabadításáért (vagy annak ürügyén?) az elmúlt
két esztendőben az izraeli hadsereg a Sábák „belbiztonsági” és az Ámán
katonai titkosszolgálatokkal karöltve, gengszter módszereket alkalmazva
több tucat palesztin vezető politikust és közéleti embert rabolt el
Ciszjordániában a Gázai övezetben az Öntött ólom fedőnevű irtóhadjárat idején.
Gilád Sálit már régen kiszabadult volna a Hamász
fogságából, ha Izrael hajlandó lenne cserébe kiengedni a bebörtönzött vagy fogságban tartott palesztinokat. Izrael azonban a
fogolycsere helyett újabb emberrablásokra készül.
Már az Öntött ólom
hadjárat idején, de azóta is egyfolytában szeretné elrabolni Iszmáí'l
Hánije palesztin miniszterelnököt és a Hamász más személyiségeit, de
egyelőre ezen próbálkozását nem koronázta siker.
A palesztinok által követelt foglyok kiengedése
helyett Izrael most a zsidóság által megválasztása óta keményen
zsarolt, s az eddigi tapasztalataink szerint gyenge akaratú német pápát
kívánja csatasorba állítani Sálit tizedes kiszabadításáért.
Vajon a Jád Vásém
Holokauszt Emlékmúzeumban a holokauszttal és az antiszemitizmussal kapcsolatban elhangzó megnyilatkozása mellett XVI. Benedek hajlandó lesz-e,
s egyáltalán merészel-e valamilyen hasonló gesztust tenni a saját
holokausztját napjainkban is megélő palesztinoknak. Mert ha ezt nem
teszi meg, akkor kár volt elutaznia arra a Szentföldre, ahol közel
százezer katolikus palesztin is él.
Júszef el-Kudszi
Kommentáld!