A
Fidesz szerint itt az ideje korszerűbb védelmet biztosítani az
országnak, ezért a terrorelhárítás központosítását tűzte ki célul. Az
fn.hu által megkérdezett biztonsági szakértő szerint az alakulatra rá is
fér a megújulás, ugyanis az elmúlt években nehézkes, politika által
irányított szakmaiatlan felállásban kellett dolgozniuk a
terrorelhárítóknak.
Orbán Viktor a Belügyminisztériumban elmondott nyilatkozatában
elejtett egy megjegyzést, miszerint egy új, korszerű, világszínvonalú
terrorelhárító rendszer kidolgozását tervezik. A feladatra nemrégiben nevezték ki Hajdú Jánost,
mint miniszteri biztost, aki a téma szekértője, és korábban a Fidesz
biztonsági vezetője volt. Ő azonnal egy Terrorelhárító Központ
létrehozását tűzte ki célul, méghozzá szeptember 1-jei határidővel. A
Belügyminisztérium illetékesei a központ felállításáig nem nyilatkoznak a
részletekről, a szakértőknek azonban vannak elképzelései és ismeretei,
mit is takar ez az átalakítás.
Véleménye szerint a terrorelhárításra azóta ráfér a restaurálás, mióta a
90-es évek központosított szervezetét felszámolták, és az alakulatot a
rendőrség hatóköre alá vonták. „Közvetlenül a rendszerváltás után egy
ideig jól működő, központilag irányított rendszert alakítottak ki. Abban
az időben ugyanis a politikusok féltették a biztonságukat. Ahogy
azonban a lecsillapodtak a kedélyek, az egységet széttagolták, és a
rendőrség hatásköre alá vonták” - mutatott rá.
a magyar terrorelhárítás története
70-es évek: A müncheni olimpián történtek hatására, akár a legtöbb
külföldi országon, Magyarországon is ráébredtek a terrorfenyegetettség
veszélyeire, és egy speciális képzésen átesett egység hiányára. 1973–ban
a Forradalmi Rendőri Ezred egységeként létrehozták az
„akciószakaszokat”.
1987: Létrejött a Komondor Terrorelhárító
Szolgálat, melynek feladata már kifejezetten a terrorcselekmények ellen
való fellépés volt.
80-as évek vége, 90-es évek eleje: A világban
elszaporodó terrorcselekményeknek egyre gyakrabban volt magyar
vonatkozása, ezért az állam az elhárítás erősítése mellett döntött.
1990: Létrejön a Terrorelhárítási Önálló Osztályt, közvetlenül az ORFK Közbiztonsági főigazgatói alárendeltségben.
1991:
A Terrorelhárítási Önálló Osztályból és a Komondor Szolgálatból a
Rendőrség Különleges Szolgálatának létrehozásával egy hatékonyabban
működő, önálló, különleges és továbbra is a terrorelhárítási
alapfeladatokkal felruházott egység alakult meg, mellyel egy kézbe
került a rendőrség terrorelhárítási tevékenysége.
1998: Az addig
önállóan működő Szolgálatot, Terrorelhárító Szolgálat (TESZ) néven a
Készenléti Rendőrség szervezetébe integrálták.
Forrás: swatportal.hu
Gyorsabb és hatékonyabb
Kiss
László szerint innentől kezdve az elhárítás módszerei több sebből
véreztek. Minden megyének külön csapata lett, külön módszerekkel
dolgoztak, különböző kiképzésen részt vett emberek, más-más eszközöket
használva. „A Terrorelhárító Központ létrehozásával nemcsak gyorsabbá és
hatékonyabbá fog válni a terrorelhárítás, de gazdaságosabbá is” - véli a
szakember. Nincs szükség minden megyében külön egységekre, ezzel a
képzés és a felszerelés is egységes lesz.
A felkészültséggel semmi gond (fotó: MTI)
„Eddig
egy ember letartóztatásához vagy egy megrendelés teljesítéséshez szóló
kérvénnyel fel kellett keresni a rendőrfőkapitányt, utána a
közbiztonsági helyettest, majd a készenléti rendőrség parancsnokát,
utána a különleges szolgálatok parancsnokát, és végül a terrorelhárítók
parancsnokát” - hangsúlyozta Kiss, aki maga is évekig szolgált a
terrorelhárítóknál. Amennyiben ezeket az embereket nem lehetett időben
elérni, a gyorsabb eredmény érdekében a rendőrség saját csapat
bevetésével próbálta megoldani az ügyeket, mégpedig olyannal, amelynek
nem volt meg a képzettsége a munka elvégzésére.
A felkészültség megvan
Már kellett az átalakítás
Kiss
László biztonsági szakértő információi szerint struktúráiban
változtatják majd meg a terrorelhárítást, hogy veszély esetén
felkészültebb, speciálisan kvalifikált, együttműködésre képes csapatot
lehessen bevetni. „Az újításoknak már éppen itt volt az ideje” -
nyilatkozta az fn.hu-nak a volt terrorelhárító.
A
biztonsági szakértő úgy véli, fontos lenne elindulni a képzések
egységesítésének irányába, bár úgy sejti, ezeket a lépéseket még nem
tették meg. Úgy véli, a szakképesítés hiánya már a vezetők
megválasztásánál is megmutatkozik, ugyanis felsőbb beosztásba „íróasztal
mellől” kerülnek be emberek. Ezzel nem csak az a baj, hogy így az
utasításokat olyan személyek adják, akiknek jobb esetben csak elméleti
tudása van a terrorelhárításról, ráadásul a politika is bele tud szólni a
szakemberek munkájába. „Az Egyesült Államokban az arra képzett ügynökök
mondják meg az elnöknek, mikor van szüksége speciális védelemre, ő
pedig elfogadja azt. Hazánkban a politikusok mondják meg az egységnek
mit, hogyan csináljanak” - hangsúlyozta a szakember.
laktanyát kapnak
Hende Csaba honvédelmi miniszter az fn.hu-nak adott interjújában megemlítette, hogy a Zách utcai laktanya a terrorelhárító alakulat kezelésébe kerül.
Egyébként a magyar terrorelhárítók felkészültségével semmi gond nincsen.
Folyamatos képzéseken vesznek részt külföldön, hogy világszínvonalon
tartsák a magyar elhárítást, valamint a felszerelés is megállja a
helyét. „A belső struktúra átalakításával magas szintű védelmet tudunk
majd biztosítani Magyarországon” – véli Kiss. Azt azonban jó tudni, hogy
bár szükség van korszerű elhárításra, jelenleg hazánk nem tartozik a
terrorfenyegetett országok közé.
különleges egységek a világban
USA – Az Egyesült Államok terrorelhárító egysége1977-ben alakult First
Special Forces Operational Detachement Delta néven (röviden „Delta
Force”). Az egység az Államok hadseregének Különleges Erői alá tartozik,
mint 1. számú Műveleti Osztag. Tagjai kemény és sokoldalú kiképzésen
vesznek részt, hogy megkaphassák a világhírű „Bármikor, bárhol
bevethető” minősítést.
Izrael – Az izraeli Védelmi Erők, a Cáhál a
világon az egyik legjobb és legnagyobb katonai védelmi szervezet,
létrejötte szervesen összekapcsolódik az állam megalakulásával (1948). A
Cáhálnak nagyon sok különleges egysége van, és az ország történelme és
jelenlegi helyzete miatt nehéz eldönteni melyik egység foglalkozik,
vagyis inkább melyik nem foglalkozik kifejezetten terrorelhárítással.
Németország
– Németországban Grenzschutzgruppe-9-nek, vagyis 9-es határőrcsoportnak
(röviden „GSG-9”-nek) nevezik azt az elit kommandót, amely
terrorelhárítással foglalkozik. A csoport különleges kiképzést kapott
határőrökből alakult, és áll a mai napig. A müncheni olimpián történt
mészárlás után hozták létre, 1973-ban.
Ausztria – Szomszédaink
speciális védelmi egysége 1963-ban jött létre, a Szovjetunió
közelségének hatására, Jagdkommando néven. Magával a terrorelhárítással
azonban csak a müncheni olimpia után kezdtek el külön foglalkozni,
kiemelten pedig csak a 90-es években.
Gardos Eszter
A szerző a Sanoma Médiakadémia hallgatója.
Kommentáld!