Mi az a digitális média? Az a baj, hogy ezt egyelőre nem nagyon tudjuk, habár határozott elképzelések vannak róla. Az ember este hazamegy, és nem a tévékészüléket kapcsolja be, hanem a számítógépét, amely talán ugyanúgy a nagyszoba közepén trónol majd, mint most a tévé. Sörözés közben nemcsak csattogtat a csatornák között, de internetezhet is, megszabhatja, hogy mikor nézi meg kedvenc tévéműsorát: éppen akkor-e, amikor kezdődik, vagy órákkal később (esetleg előbb).

Nagy kérdés, hogy egy ilyen médiakörnyezetben hol lesz a helye a reklámnak. Hogyan érhető el a fogyasztó, ha éppen ő lesz az, aki megszabja, hogyan legyen elérhető? Bognár Tamás szerint éppen ez a mozzanat használható ki, merthogy - vélekedett - sokkal erősebb relevanciája van annak a tartalomnak, amelyre ő maga keres és talál rá, mint annak, amelyet megpróbálnak ráerőltetni. Ennek következtében a fogyasztó mintegy magától értetődően kezd kommunikálni az általa kiválasztott - teszem azt - honlappal, s magától értetődően hagyja figyelmen kívül azt, amibe véletlenül botlik bele, vagy amit reklám formájában próbálnak vele megetetni.

Az erről szóló kerekasztal-beszélgetésen a trendekről szólva Fülöp Tamás, az SBS Broadcasting üzletfejlesztési és digitális médiaigazgatója azt mondta, hogy ezentúl tartalomalapú és nem időhöz kötött műsorfogyasztásról érdemes majd beszélni, mivel a fogyasztó lesz az, aki a saját fogyasztását megszabja. Föl kell készülni arra, hogy a kereskedelmi televízióban sugárzott szappanopera aktuális fejezetét a néző nem a "real time" esti műsoridőben nézi meg, hanem letölti már kora délután.

A tartalomszolgáltatóknak arra kell stratégiát kidolgozniuk, hogy az új technikai eszközök megjelenése gyökeresen átalakíthatja a kínálatot és a műsorstruktúrát. Ehhez kapcsolódva Novák Péter, a Kirowski Zrt. ügyvezetője arra hívta föl a figyelmet, hogy tőlünk nyugatra az online business hatvan százaléka már az úgynevezett kereső marketing révén zajlik, így szerinte két-három éven belül nálunk is robbanás következik be ezen a téren, ami radikálisan átalakítja a hirdetési pénzek mozgását.

E ponton szólt közbe a hallgatóságból valaki, hogy a vitázóknak szembesülniük kellene a magyar valósággal: hiábavaló a kereső marketinggel zajló online businessről beszélni, ha Magyarországon a legtöbb háztartásban nincs pénz az internet bekötésére sem.

Az egyszerű átlagember ott tart, hogy este holtfáradtan bezuhan a tévé elé, és megelégszik azzal a tartalommal, amellyel kiszolgálják.

Többen vitatkoztak vele abban, hogy bármilyen is most a magyar valóság, a média fejlődésének iránya jól látható, s valószínűsíthető, hogy a fejlődés valamilyen módon eléri majd azt a bizonyos átlagembert is, aki este sörrel a kezében nézi otthon a meccset, s ennél többet nem is akar a saját tévéjétől.

Megszólalt a beszélgetésben Papp Béla, a Ringier Kft. ügyvezető igazgatója, aki nem vitatta, hogy az új médiaeszközöket használni kell, de hozzáfűzte: kár volna eltemetni a nyomtatott sajtót. Mint fogalmazott, tizenhárom éves kislánya internetezési szokásain eléggé le tudja mérni, mit jelent a médiafogyasztás a legújabb generációk számára, de közben nem feledkezik el a nyomtatott sajtó fejlődésével kapcsolatos tényekről. A tények pedig a következők: az utóbbi években egyre több nyomtatott lap kerül a piacra, növekedett az újságkészítésre használt papírmennyiség, és vannak olyan online orgánumok, amelyek nyomtatott változat kiadásába fogtak.

A megoldás az - következtetett Papp Béla -, hogy a nyomtatott sajtót és az online felületeket egyszerre kell működtetni és használni, mert egymást kiegészítik, nem pedig megsemmisítik. Franciaországot hozta föl példának: ott azt fontolgatják, hogy egy-egy országos lap olvasottságát nemcsak az eladott példányszámból számítják, hanem az adott újság online változatának látogatottságából is - így közelítve meg a valós értéket.

A beszélgetést befejezni nem lehetett, csak abbahagyni. A résztvevők nagy tapsot kaptak. Méghozzá real time-ban.

nepszabadsag.hu