Várhatóan idén és jövőre is folytatódik az uniós gazdaság visszafogott talpraállása, de a politikai vezetőknek továbbra is súlyos problémákkal kell szembenézniük - figyelmezet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) májusi előrejelzésében.

A szervezet szerint a fiskális fegyelem helyreállítása mellett a magas munkanélküliség, illetve a bankszektorban tapasztalható hitelszűke jelentik a legsúlyosabb problémát.

Magyarország és a kelet-közép-európai térség szempontjából ugyanakkor a tőkebeáramlás helyreállítását nevezte kulcsfontosságúnak az IMF tanulmánya.

Több tagországban is aggódnak a költségvetés fenntarthatósága miatt - kommentálta a májusi előrejelzést Luc Everaert, az IMF európai részlegének igazgatóhelyettese. A döntéshozóknak továbbra is rendkívül keskeny mezsgyén kell egyensúlyozniuk, ha biztosítani akarják a növekedés támogatását, és közben azt is el szeretnék hitetni a piacokkal, hogy gazdaságpolitikájuk finanszírozása fenntartható - tette hozzá.

A görög hitelválság miatt elmélyült fiskális bizonytalanságra utalva az IMF külön kiemeli, hogy mennyire nagy szükség lenne az euróövezet "pénzügyi felépítményében" lévő hiányosságok kiküszöbölésére, vagyis arra, hogy a fiskális fegyelmet az eddigieknél hatékonyabb eszközökkel lehessen kikényszeríteni.

A kelet-közép-európai feltörekvő gazdaságok számára a növekedés külső és belső forrásai közötti egyensúly megteremtését tartja rendkívül fontosnak az IMF, illetve azt, hogy a jövőben elkerüljék a tőkebeáramlásban korábban tapasztalható nagy ingadozásokat.

A túl nagy szerepet játszó külső források elapadása, illetve a fiskális megszorítások igen érzékenyen érintették-érintik a belföldi keresletet Magyarországon, Romániában és Lettországban - mutat rá az IMF. Hazánktól eltérően ugyanakkor az észt, a szlovák és a török gazdaság is gyorsabb talpraállásra volt képes, tekintettel arra, hogy a válságot megelőző szigorúbb fiskális politika jóval nagyobb mozgásteret biztosított a számukra. Lengyelország pedig az erős pénzügyi pozíció mellett az egész EU legjobb növekedési mutatóját produkálta a válság közepette 2009-ben.

Magyarország, Lengyelország, Észtország, Bulgária és Szerbia kapcsán a tanulmány megemlíti, hogy már érzékelhetők a tőkebeáramlás helyreállásának a jelei, és éppen ezért a gazdaságpolitika egyik legfontosabb feladata most az, hogy megakadályozzák a piaci kilengéseket.

Azokon a helyeken pedig, ahol a tőkebeáramlás már egyértelműen visszaerősödni látszik, a döntéshozóknak a termelékenység javítására, a munkapiaci mobilitás fokozására, a szaktudásban tapasztalható hiányosságok kiküszöbölésére és az égető infrastrukturális fejlesztések végrehajtására kell összpontosítania a Valutaalap szakemberei szerint.

Régiónk egésze számára ugyanakkor létfontosságú a pénzügyi stabilitás javítása. E cél eléréséhez a bankokra vonatkozó tőkekövetelmények szigorítása, illetve a hitelezés egyes szektorokban esetlegesen bekövetkező túlhevülésének megakadályozása is elengedhetetlen.

A Valutaalap megítélése szerint egyébként az FDI-beáramlásban tapasztalható nagyobb volatilitás inkább Magyarországra, Romániára és a balti államokra volt jellemző, miközben a csehek és lengyelek esetében a felfutások és a visszaesések is jóval mérsékeltebbek voltak.