„Új globális egyenlőtlenségekkel kell szembenéznünk, amelyek már a válság kirobbanása előtt is ott kísértettek a háttérben. Nagymennyiségű és nagy volatilitású tőkemozgások, az árfolyamokra nehezedő nyomás, gyors ütemben növekvő tartaléktöbblet. Ezek a témák ismét az elsődleges prioritású megoldandó problémák közé kerültek,” mondta Strauss-Kahn. „Megoldás hiányában ezek a problémák egy esetleges következő válság magvai lehetnek.”

„Amikor a nemzetközi monetáris rendszer hiányosságai miatt aggódunk, leginkább a volatilitás, a bizonytalanság miatt van félnivalónk,” tette hozzá. „Az az érzésünk, hogy a pénz túl bizonytalan módon suhan át a világon és az egyes nemzeteknek egy stabilabb, kiszámíthatóbb külső környezetre van szükségük a boldoguláshoz.”

Az IMF vezér úgy gondolja, hogy a feltörekvő gazdaságok valutájának, mint például a jüannak a hozzáadása az IMF által kibocsátott valutakosárhoz, nagymértékben növelné a globális rendszer stabilitását.

Kína valutatartalékának nagy része, 285,000 milliárd dollár, amerikai állampapírban van, ezért az ázsiai nagyhatalom nemegyszer hangot adott már a dollár gyengülése miatti aggodalmának, míg a washingtoni politikusok amiatt panaszkodnak, hogy Peking igazságtalan előnyökhöz jut, saját valutájának alulértékelésén keresztül.

Strauss-Kahn idővel fontosabb szerepet szánna az IMF Különleges Lehívási Jogainak (SDR – Special Drawing Rights), amelyek alapja jelenleg a dollár, az angol font, az euró és a japán jen, de ennek megfelelő működéséhez természetesen magas fokú nemzetközi együttműködés szükséges.

„Az SDR alkalmazása a globális kereskedelem és a pénzeszközök denominálásához megvédene az árfolyam ingadozástól,” mondta Strauss-Kahn, hozzátéve, hogy „az SDR-ban meghatározott értéken kibocsátott kötvények új tartalékeszköz osztályt teremtenének.”

A múlt hónap során tett kijelentésében Dimitrij Medvegyev, orosz elnök azt mondta, hogy a brazil, orosz, indiai és kínai valutákat hozzá kellene tenni az SDR valutakosárhoz. Nicolas Sarkozy, francia miniszterelnök hasonló nyilatkozatot tett, támogatva a kínai valuta bevonását az SDR kosárba, míg Barack Obama kabinetje elképzelhetőnek tartja, hogy „idővel” támogatnák az új számításra való átállást.

A jüan bevonásával az a probléma, hogy nem egészen része a szabad kereskedelemnek, Kína tőkepiacai pedig javarészt zártak.

„Az SDR szerepének növelése egyértelműen komoly nemzetközi koordinációt igényelne az irányelvek tekintetében, éppen ezért úgy gondolom, hogy a globális eszköztartalék rendszer fejlődése szakaszosan, a globális gazdaságban szükséges változásokkal együtt fog megvalósulni,” mondta Strauss-Kahn.

Strauss-Kahn nyilatkozata pont egy héttel előzte meg a G20-ak következő, Párizsban tartandó csúcstalálkozóját, ahol a 20 fejlett és fejlődő ország vezetői megvitatják Nicolas Sarkozynek a globális gazdasági kormányzás megváltoztatására tett javaslatát.

(Forrás: TheTelegraph.co.uk)