Izraeli miniszter szerint "A zsidóságra térítés válsága komolyabb az iráni fenyegetésnél"
A zsidó vallásra történő térítés világrengető
kérdéseiről tartottak kedden válságkonferenciát az Efrát nevű zsidó
településen. A meghívottak elsősorban a vallásos cionista irányzathoz
tartozó rabbik, akadémikusok és a jelenlegi izraeli kormány tagjai
voltak. Az összejövetelen megkongatták a vészharangot, miután egy friss
felmérésből kiderül, hogy 2009-ben a tavalyihoz képest húsz százalékkal
kevesebben fordulnak áttérési kérelemmel az izraeli vallási
hatóságokhoz.
Etiópiai zsidók az izraeli rasszizmus ellen
A zsidó vallásra betérni szándékozók számának
csökkenése természetesen a zsidók kiválasztottsági, faji
felsőbbrendűségi tudatában is keresendő. A zsidó faj tisztaságán őrködő
ortodox irányzatú rabbik – az államilag elfogadott térítés ugyanis az ő
monopóliumuk – sokszor elutasító, szigorú feltételeket támasztó,
megalázó, fajvédő magatartása igen sok embert elriaszt, sőt,
ellenérzést kelt bennük. A szigorú vallási törvények értelmében nem
zsidónak minősülő izraeli állampolgárok száma viszont az elmúlt
évtizedek bevándorlási hullámai következtében közel egymillióra
növekedett, s ezekkel az emberekkel a politikai vezetésnek mindenképpen
számolnia kell.
A zsidó (judaista) vallásra, személyes érdekek
(házasság, társadalmi és gazdasági előny megszerzésének reményében)
vagy idealista meggyőződéséből térnek át az ókortól napjainkig.
Csakhogy a zsidó vallásra való áttérés, pontosabban betérítés, a
„gijjúr” nem olyan egyszerű és zökkenőmentes, mint a másik két
monoteista vallás, az iszlám és a kereszténység esetében.
A zsidók
ugyanis elsősorban a fajt, a „kiválasztott nép etnikai tisztaságát”
védik a csatlakozni kívánókkal szemben.
Számos ószövetségi és posztbiblikus példa közül
ezennel csak a zsidók által minden áldott reggel elimádkozott „áldást”
idézzük: „Áldott vagy Te Istenünk, a világ királya, aki nem teremtettél
engem gojnak.” Ehhez hasonló tartalmú és szellemiségű írott
megnyilatkozás sok van még a zsidó vallás világában. Képzeljük el,
mekkora vihart kavarna, ha a fent idézett „áldás” goj szavát a zsidóval
behelyettesítve a római katolikusok fohászkodnának így az Úrhoz minden
reggel.
Izraelt az elmúlt évtizedekben elözönlötte több
százezer olyan bevándorló - elsősorban a vegyes házasságok
következményeként -, akik a rasszista zsidó vallástörvénykezés, a
„háláhá” ortodox értelmezése szerint nem számítanak zsidónak. Az utóbbi
felfogás szerint ugyanis zsidó az, akit zsidó anya hozott a világra,
vagy akit ortodox irányzatú vallási bíróság térít be. Ennek a
kirekesztő, egyértelműen fajvédő törvénynek az értelmében a mai
Izraelben közel egymillió olyan ember sétálgat Jeruzsálem és Tel-Aviv
utcáin, akik nem számítanak zsidónak.
Mindez persze a volt Szovjetunióból, az afrikai
Etiópiából és más országokból bevándorolt embereket mindaddig nem
nagyon érdekli, amíg eszükbe nem jut megházasodni, elválni vagy netán
elhalálozni. Az etiópiai fekete zsidók már évtizedek óta tüntetnek az
őket érő, egyértelműen faji diszkrimináció ellen Izraelben. Mert ezek a
minden ember életében megkerülhetetlen életfolyamatok Izraelben David
Ben Gurion néhai miniszterelnök óta szigorúan az ortodox irányzatú
rabbik kezébe van letéve. Még világosabban: aki nem felel meg a fent
említett kritériumoknak, az nem számít zsidónak, tehát nem házasodhat,
nem válhat és nem temetik el zsidó temetőben.
Így jár, aki tiltakozik a zsidó fajvédelem ellen
S aki nem ismeri a sok helyütt mintaállamnak
kikiáltott Izraelben uralkodó mindennapos fajvédelmet, az el sem hinné
például azt, hogy a nem zsidónak számító egyének, ha az izraeli
hadsereg katonájaként (mert oda azért behívják őket...) netán
merészelnek valahol elesni, akkor nem temetik el őket a zsidó
temetőben, hanem jobb esetben a temetőárokban. Az embert az embertől,
családot a családtól elválasztó és elidegenítő, vallási hátterű
eljárásra számos példa van Izraelben.
Já'ákov Neemán izraeli igazságügy-miniszter az
Efrát zsidó településen tartott „betérítési” konferencián tehát nem
véletlenül hangsúlyozta, hogy Izraelben jelentősen meg kell növelni a
betérítéssel foglalkozó különleges vallási bíróságok személyzetét, fel
kell gyorsítani a zsidó vallásra térítés eddigi hosszadalmas
folyamatát, mert „Izrael állam első számú nemzeti problémája jelenleg
nem az iráni fenyegetés és a gazdasági válság, hanem az, hogy Izrael
zsidó állam maradjon.”
Júszef el-Kudszi
Kapcsolódó hírek:
A tüntetések, gazdasági problémák újabb háborúkat, majd egy egységes, világméretű kormány megalakítását készítik elő
A demokrácia és a zsidóság I. rész Milyen a zsidó lélek?
Kik gazdagodtak meg a görög válságon?
Görögország föllázadt - Készülődik az EU diktatúra - Megérett az idő az uniós szintű gazdasági kormányzásra