Az emberi jogok közismert védelmezõje Harald Roth Kis erdélyi történelem címû tanulmánykötetének román nyelvû kiadójaként járt Nagyváradon. Smaranda Enachéval, Szilágyi Aladár beszélgetett a civil szféra szerepérõl, esélyeirõl.

Azt hiszem, nem tévedek, ha feltételezem: a Pro Europa Liga tizenhét évének összefoglalásához vaskos monográfiára volna szükség. Az Önök számára melyek voltak ennek az idõszaknak a legfontosabb eredményei, és melyek a legszomorúbb kudarcai?

1989 decemberében azon kevesek közé tartoztunk, akik már akkor merték remélni, hogy Románia egy napon tagja lehet az Európai Uniónak. Hogy ez bekövetkezett, fontos eredmény, hiszen bebizonyosodott: az ország végül a jobbik utat választotta. Nehéz kihívásokkal kellett számolnunk, súlyos ellentétekkel szembesültünk, hiszen voltak olyan pillanatok, amikor fennállt annak a veszélye, hogy Románia inkább Oroszország, a FÁK felé tendál, voltak olyan szcenáriumok is, amelyek Romániát a délszláv típusú krízis felé sodorhatták volna. És sokáig nem volt egyértelmû: lesz-e anynyi erõ ebben a társadalomban, hogy Európa felé törekedjék, az Európai Uniónak lesz-e annyi türelme, hogy kivárjon és befogadjon bennünket akkor is, ha nem vagyunk teljesen felkészülve a csatlakozásra.

Ami a kudarcainkat illeti, sokat tárgyaltuk ezekben a napokban egymás között, mindazokkal, akikkel 1990-ben együtt indultunk, hogy még mindig mennyire erõteljesek a román társadalomban a nacionalista törekvések, még mindig mennyire dívik a populizmus, a demagógia, mennyire erõsek az olyan pártok, amelyek felkarolják az exkluzivizmust. Lehet, hogy naivak voltunk a szabadság igézetében, de azt hittük, hogy miközben közeledünk Európához, ezeknek az erõknek a hatása és hatalma a társadalomban sokkal hamarabb fog csökkenni. Ez nem következett be, és nagyon fájó, hogy a szélsõséges pártok európai parlamenti frakcióját éppen a Nagy-Románia Párt bekerülésével lehetett létrehozni. Ebben a csoportban az 56 milliós Franciaország hét, a 21 milliós Románia öt képviselõvel van jelen. Ez kínosan sok, ráadásul a román parlament képtelen volt elfogadni a kisebbségi törvényt. A másság elfogadása a román társadalomban sokkal lassabban következik be, mint ahogy mi azt tizenhét éve reméltük.

Ejtsünk szót a Ligán belül az Ön szerepérõl. Smaranda Enache, „a tolerancia bajnoka” képes nagyon keményen fellépni, ha valahol felbukkan valamilyen súlyosabb sérelem, lett légyen szó akár a romákról, akár a csángókról, akár a görög katolikusokról. Hogy van ez?

Mindezt részben a családomnak köszönhetem, mert így neveltek egy hagyományos, kiegyensúlyozott erdélyi famíliában. Tagjai más-más felekezetû, anyanyelvû emberek voltak, s a szüleim, nagyszüleim a másság tiszteletben tartására és ismeretére ösztönöztek. A földkerekségen közel tízezer nép, nyelv létezik, de csak kétszáz állam. Ha ezek nem tartják tiszteletben a kis népek jogait, méltóságát, identitását, az elkerülhetetlen konfliktusokhoz vezethet. Úgy éreztem egész életemben, hogy csak akkor lehetünk nyugodtak, összhangban önmagunk lelkiismeretével, ha az elesettek, a társadalom többsége által meg nem értettek, kiszorítottak mellé állunk. Ezt kíséreltem meg jómagam a Pro Europa Liga több tagjával együtt. Sokszor könyörtelen kritika ért bennünket emiatt. Sokszor megsebeztek bennünket, engem is személy szerint. Tudja, az ilyesmit nem lehet „megszokni”. De meg vagyok gyõzõdve arról, hogy csak akkor következhet be pozitív változás a társadalom életében, ha vannak olyan emberek, akik szembe mernek szállni a domináns irányzatokkal, akik nyíltan vallják a demokratikus értékeket. Boldog vagyok és hálás, mert olyan emberek között élhettem, tevékenykedhettem a családomban, a szervezetben és Erdély-szerte, aki segítettek abban, hogy másokon tudjak segíteni.

Nincsen-e valamiféle „szent naivitás” abban, hogy sokszor hiábavaló küzdelem során kísérelték meg a politikumot befolyásolni? Változott-e az utóbbi idõben a helyzet, nagyobb hatással van-e a civil szféra a politikaira, mint eddig?

Gondoljunk arra, hogy a legutóbbi kormányváltás úgy következhetett be, hogy létrejött a civil társadalom jelentõs hozzájárulásával egy szövetség a tiszta parlamentért. De keserû tapasztalat, hogy az értékeket nagyon nehéz átvinni a civil szférából a politikaiba. A politikumnak megvan a maga logikája, más törvények szerint szervezõdik, és nagyon-nagyon keményen vissza tudja utasítani a civil társadalomból érkezõ kezdeményezéseket. De azt is megtapasztalhattuk, hogy bizonyos idõ elteltével mégis elkezdõdik az értékek átvétele a társadalom nagyobbik része által. Én magam is keresztülmentem olyan pillanatokon, amikor úgy gondoltam, hogy ha politizálok, csak akkor tudok az általunk felvállalt törekvéseknek érvényt szerezni. Mert a román társadalom még mindig felülrõl szervezõdik, még mindig létezik egyfajta hagyományos történelmi paternalizmus, és ha az embernek nincs része a hatalomból, nem tudja megreformálni a társadalmat, nem tudja értékesíteni a jobbító elgondolásait. Be kell ismernem, politikai szerepléseim során, Emil Constantinescu Népi Akciója keretében újból és újból megtapasztaltam, hogy a román politikum még nem annyira érett, hogy egy az egyben átvegye a civil szféra értékeit.

Továbbra is a civil társadalom szintjén kell tevékenykednünk, ezért is vállaltuk fel például Harald Roth könyvét, hogy Erdély hagyományaira alapozva Erdély jövõjén gondolkozzunk. Mert nagy tragédia az, hogy itt Erdélyben – de egész Romániában is – még nem létezik egy tiszta, kidolgozott jövõképünk. Bizony, nem tudjuk felfogni, hogy egy globális verseny részeseivé lettünk, hogy a jövõnket sok racionalitásra, tudásra kell alapoznunk, és hogy meg kell találnunk azt a rést, azt a kis helyet, ahol mi lehetünk a legjobbak. Erdély elveszítette a versenyt, mert gazdasága általában klasszikus formákra épült, nagyobb befektetések nem történtek, magas technológiára nem tettünk szert, s a fiataljaink szerre itt hagynak bennünket, nyugatabbra keresnek boldogulást. Nagy fájdalom, hogy ökológiai szempontból is hanyatlunk, és Erdély forrásait is Bukarestbõl irányítják, megértés nélkül. Ezért is fontos egy ilyen civil társadalmi mozgalom, hogy összefoghassuk azt az energiát, amely Erdély sokszínûségébõl fakad, azt is, ami most már a gazdaság irányából érkezik.

Tapasztalatai szerint mivel magyarázható, hogy a Konvenció bukása után ilyen mértékben széthullott a hazai román kereszténydemokrácia?

Már a kezdetben erõsen hatott az a törekvés, hogy a hagyományos történelmi pártok ne tudjanak tért nyerni a politikai elitben. A kommunista párt politikai és gazdasági hatalmának átmentõi minden eszközzel igyekeztek elfoglalni az egész politikai spektrumot. A Parasztpárt minden „infiltráltsága” ellenére egyik akadálya volt ennek, ezért ma ott hanyatlik valahol a politikai élet peremén. De éppen tapasztalhatjuk, hogy a napjainkban elég komoly válságon átmenõ Nemzeti Liberális Pártot sem felejtették ki ebbõl a játékból. Voltaképpen 1989 decemberében az úgynevezett forradalommal, az államcsínnyel kezdõdött el a hatalom átmentése, új arculattal, „demokratikus” erõkként törtek az élre annak elkövetõi, s a történelmi zárójelbõl kilépõ hagyományos pártok képtelenek voltak útját állni ennek a folyamatnak. Romániában nem az történt, mint Magyarországon, ahol bár nem erõsödtek meg a történelmi pártok, de legalább olyan új politikai formációk jöttek létre, amelyek nem kommunista közegbõl nõttek ki. A PSD, a Demokrata Párt, a Nagy-Románia Párt, valamilyen formában valamennyi a kommunista rendszer örökségének továbbéltetõje.

Az Európai Unióba való bekerülés nem változtat ezen a helyzeten? Önök nemrégiben a pártok, illetve a hírszerzõ szolgálat, a SRI teljes átvilágítását követelték. Lehet-e reménykedni abban, hogy sikerül érvényt szerezni ennek az elvárásnak?

Amíg nem változik meg a politikai és a közigazgatási elit, amíg azok „világítják át” a múltat, akik ennyire kötõdnek hozzá, aligha. Az európaiságot kellene meghonosítanunk; nemde, elfogadtuk s alkalmazzuk az acquis communautaire 32 pontját, tagja lettünk az EU-nak, a NATO-nak, de bizony a mi parlamentünkben, a politikai szférában még mindig a totalitárius szemlélet képviselõi uralkodnak, mindazok, akik képtelenek elfogadni a szabadság fogalmát és gyakorlatát, hiszen a mai napig 25 ezer ember kell egy párt megalakításához, a mai napig 18-ban korlátozzák a vallásfelekezetek felsõ határát. Ez a mentalitás képtelen elfogadni és megérteni a szabadságot, a fejekben még mindig a totális, központosított állam eszméje uralkodik.

Szilágyi Aladár riport.ro

A Pro Európa Liga (PEL)elnöke, Smaranda Enache egy 2007-es közleménye szerint felháborítónak tarja azt a magyarellenes hangulatot, amelyet a Nagy-Románia Párt és más, magukat demokratikusnak tartó politikai erők keltenek az RMDSZ kormányzati szerepvállalása kapcsán.

A Pro Európa Liga ugyanakkor elhatárolódik az Egy Tiszta Kormányzatért Koalíció álláspontjától annak a hét miniszternek az esetében, akiket Smaranda Enache szerint ugyanúgy megillet az ártatlanság vélelme, mint bárki mást.

A kormányátalakítás kapcsán a PEL elnöke, Smaranda Enache csütörtökön sajtótájékoztatón pozitívumnak nevezte a minisztériumok számának csökkentését valamint azt, hogy az új Tariceanu-kabinet elkötelezte magát a reformok felgyorsítása mellett. Elégedetlenségének adott hangot viszont amiatt, hogy a jelenlegi kormány keretében nem kapott helyet egy regionális fejlesztési minisztérium, ami a PEL elnöke szerint a centralizációt tartja fenn, késlelteti a regionalizációt és a strukturális alapok nem megfelelő elosztásához vezet, ugyanakkor – bár Románia, összhangban az EU-tagállamokkal, 2007-et az esélyegyenlőség évének nyilvánította – egyetlen nő sem kapott miniszteri kinevezést az új kormányban. Smaranda Enache hangsúlyozta, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának ürügyén a PRM és más pártok, sőt, bizonyos sajtókörök által keltett magyarellenes hangulat sajnálatos, választási tőke kovácsolására irányul, amely azonban aláássa a román-magyar megbékélési folyamatot. "A román-magyar megbékélésre Romániának hosszú távon van szüksége, nemcsak addig, míg belépett a NATO-ba vagy az EU-ba" – mondta. Hozzátette, a PEL egyetért a civil társadalomnak egy felelős és feddhetetlen politikai osztály létrehozásra irányuló szándékával, amely azonban "nem lehet ellentétes a demokrácia elveivel". Smaranda Enache kifejtette, a liga elhatárolódik az Egy Tiszta Kormányzatért Koalíció álláspontjától, arra a hét miniszterre utalva, akiket különféle bűncselekmények elkövetésével gyanúsítanak, de akiket a PEL elnöke szerint megillet az ártatlanság vélelme.

A sajtótájékoztatón Smaranda Enache elmondta még, hogy három megye estében sikerült feldolgozniuk az iskolai vallásoktatás monitorizálásának nyomán begyűjtött adatokat. A PEL által 8 megyében végzett felmérés végső eredményeit jelentésben teszik közzé, várhatóan szeptemberben. Az eddigi konklúziók szerint a diákok nagy része pozitívumnak tartja a vallás oktatását, a Liga azonban javaslatokat tesz az iskolákban történő vallási oktatás reformjára, elsősorban a tananyag módosítására. Haller István, a PEL emberjogi irodájának vezetője azt a projektet ismertette röviden, amelyben a PEL az Országos Statisztikai Hivatallal közösen több európai ország mellett vesz részt és amelyben a multikulturalitás és a migráció kérdéskörében végeznek kutatásokat. Szokoly Elek, a PEL társelnöke a Pro Európa Liga tizennegyedik alkalommal megszervezendő futóversenyével kapcsolatosan mondta el, hogy az eseményre május 6-án kerül sor, a nemkormányzati szervezetek vásárával egyidejűleg, erre minél több résztvevőt várnak.  (erdely.ma)

Egy másik cikk szerint:

Pro Europa Liga: Románia történelmi régióit kell visszaállítani

A Pro Europa Liga (PEL) dicséretesnek tartja, hogy az RMDSZ elsõként és komolyan foglalkozik az ország régióinak újraalakításával, ám nem tartja szerencsésnek a szövetség elképzelését.

 A szervezet elnöke, Smaranda Enache szerint két-három, 1968-ban létrehozott megye összeolvasztásával még nem oldódik meg a valós regionalizáció. A PEL szakemberei szerint ráadásul a megyék összekapcsolása is sántít.

A havasalföldi Buzãu megyének nincs mit keresnie azonos régióban a moldvai Galaccal- érvelt az RMDSZ elképzelése ellen a liga vezetõje.

Nem szabad megismételni a múlt hibáit. Nem több, mesterségesen létrehozott megyébõl kell kialakítani egy-egy térséget, hanem vissza kell állítani az ország történelmi régióit, amelyek keretében létrejöhetnek alrégiók - nyilatkozta a Krónikának Smaranda Enache. Ilyen lenne Erdély esetében a Székelyföld kialakítása, ami Enache megítélésében a lehetõ legtermészetesebb dolognak számítana.

 Smaranda EnacheA Marosvásárhelyen mûködõ emberjogvédelmi szervezet állásfoglalása szerint a székelyföldi alrégió létrehozása az itt élõ magyar közösség integrálódását segítené, és a román társadalom hasznára válna.

Ha figyelmen kívül hagyják egy ilyen népes közösség akaratát, akkor az könnyen a népcsoport radikalizálódásához vezethető; hívta fel a figyelmet Smaranda Enache.

 A PEL elnöke meglátásában a megyéknek teljesen el kellene tûnniük, helyükben a történelmi régiókat kellene közigazgatási szerepkörrel felruházni. Elképzelése szerint az új, spanyol mintára létrehozandó térségek regionális parlamenttel és kormánynyal rendelkeznének. A Pro Europa Liga mellett mûködõ Provincia csoport még tavaly õsszel bemutatta tervét Traian Bãsescu államfõnek.

 Az RMDSZ sem ragaszkodik a jelenlegi megyehatárokhoz – jelentette ki Markó Béla, aki szerint a szövetség régiópolitikával megbízott szakemberei egy olyan változatot mutattak be szombaton Marosvásárhelyen, amely nem bolygatná meg a jelenlegi közigazgatási egységeket. Markó viszont jelezte, tudatában van annak, hogy a megyehatárokat 1968-ban teljesen mesterségesen rajzolták ki, több régiót kettõbe vagy akár háromba szabdalva.

Az RMDSZ nem zárkózik el a térkép újrarajzolásától sem. Smaranda Enache viszont számol azzal, hogy a politikusokban nincs meg a kellõ akarat a megyék felszámolására. „Azt nem kétlem, hogy uniós nyomásra mindenki egyetért abban, hogy mielõbb újra kell osztani az 1998-ban mesterségesen megalkotott fejlesztési régiókat.

Azt is tudom, hogy a politikusok továbbra is ragaszkodnak a megyék közigazgatási hatáskörének a megõrzéséhez, ezáltal biztosítva maguknak a hatalmat és a központosított vezetés folytonosságát-  fejtette ki lapunknak Smaranda Enache. Amint arról lapunkban beszámoltunk, az RMDSZ által kidolgozott koncepció értelmében Erdélyben önálló régiót képezne maros, Hargita és Kovászna megye; Kolozs, Beszterce-Naszód és Máramaros megye;
Brassó és Szeben megye; Fehér és Hunyad megye; Szatmár, Bihar és Arad megye, valamint Temes és Krassó-Szörény
megye.

hun-info.hu