Az Európai Unió soros elnökségét január 1-jétől fél évre Magyarország tölti be.

A közösség irányítása a közelmúltban változáson ment át, szóba került az EU gazdasági kormányzásának a megteremtése.

A Ferihegyi repülőtér irányítótornyára felszerelt, három emelet magas üdvözlőfelirat (körülbelül 20x15 méteres poszter) köszönti Magyarország EU-elnökségét a Ferihegyi repülőtér irányítótornyán: „BUD Welcomes the EU Presidency”, azaz a Budapest Airport üdvözli a soros EU-elnökséget. (Mivel 2011 Liszt Ferenc emlékév is, a zeneköltő kétszázadik születésnapja alkalmából, a magyar kormány azt tervezi, hogy a légikikötőt róla nevezi el.) A repülésbiztonságra való tekintettel különlegesen időjárás- és viharálló gigaposzter és felirat elkészítése és rögzítése nagyjából 7 millió forintba került.

Sűrűn változó program

Bár az uniós elnökség legfontosabb céljait már júliusban megnevezte a kormány, vezető tisztségviselők azt hangsúlyozzák, hogy a program – az aktuális politikai és gazdasági eseményektől függően – folyamatosan változott. Befolyásolja a menetrendet az is, milyen feladatok húzódnak át a jelenlegi belga elnökség idejéről.

A gazdasági válság miatt az EU tagállamainak vezetői december közepi brüsszeli csúcstalálkozójukon abban állapodtak meg, hogy gazdaságpolitikájukat a jövőben összehangolják, és megteremtik az EU gazdasági kormányzását.

A magyar elnökség ezért legfontosabb feladatai egyikének tekinti, hogy továbbvigye a tanácsi vitát az Európai Bizottság által beterjesztett jogszabályjavaslatokról; ide kapcsolódik az eurózóna állandó válságkezelési mechanizmusának, egyfajta készenléti hitelkeretnek a létrehozása is, amely a Lisszaboni Szerződés módosítását igényli.

A magyar elnökség folytatja az igazságügyi kérdésekkel, a menedékjoggal és a bevándorlással foglalkozó stockholmi program végrehajtását.

A reguláris migráció, azaz a munkavállalási, családegyesítési és tanulási szándékkal útra kelőkkel kapcsolatban a vízumügyekre és a munkavállalás speciális formáira koncentrál: további könnyítésekről tárgyalnak Oroszországgal, Ukrajnával és Moldovával. Igyekeznek elhárítani Kanada szigorító szándékait, és a már megkezdett tárgyalásokat folytatják a szezonális munkavállalásról, valamint a vállalaton belül áthelyezettekről szóló irányelvtervezetekről.

Egységes romastratégia

Az eredeti elképzelések között szerepelt, hogy Bulgária és Románia 2011 márciusában válhatna a schengeni övezet tagjává; a magyar kormánynak ezzel kapcsolatban az az álláspontja, hogy a csatlakozásnak világosak a feltételei, s ha az országok teljesítik őket, nem állíthatók fel újabb akadályok. Franciaország és Németország azonban decemberben jelezte, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban mutatkozó hiányosságok miatt túl korainak tartja a két ország schengeni felvételét. Az értékelést az uniós tagállamok szakértői végzik, a csatlakozáshoz a tagállamok egyhangú döntése szükséges.

Ferihegy: reptéri üdvözlet a soros magyar EU-elnökségnek

Budapest arra törekszik, hogy a magyar EU-elnökség végére Európának egységes romastratégiája legyen. A spanyol–belga–magyar EU-elnökségi trió programjában is szerepel, hogy a problémát az eddigieknél erősebb és egységesebb eszközökkel kell kezelni. A magyar elnökség arra törekszik, hogy a romák többségi társadalomba integrálása valamennyi érintett szakpolitika célja legyen. Különösen fontos szerepet játszhat ebben az Európa 2020 stratégia szociális része, ezen belül kiemelten jelenik meg a szegénység elleni küzdelem, a foglalkoztatás erősítése, az iskolából kimaradók számának csökkentése és a felsőfokú végzettségűek számának növelése.

A magyar kormány már bemutatta uniós elnökségének romaprogramját; Magyarországon a romák felzárkóztatását célzó programok eddigitől eltérő megvalósításával, a pénzek felhasználásának szigorúbb ellenőrzésével, valamint a cigányság munkához juttatását célzó nagyobb erőfeszítésekkel igyekeznek csökkenteni a társadalmi és szociális feszültséget. Mind a 27 tagállamban élnek roma közösségek, a létszámuk Romániában, Bulgáriában, Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Görögországban a legnagyobb.

Mit jelent az elnökség?

A soros elnökség az Európai Uniónak talán a legfontosabb intézményi eleme, mivel az EU tevékenységét az adott tagország hangolja össze és sok tekintetben irányítja is. A soros elnökség ellátása az adott ország egész kormányának jelentős többletfeladatokat ad: ezalatt EU-ügyekben elvben csak uniós szempontok alapján dolgozhat és javasolhat döntéseket, a nemzeti érdekeket háttérbe kell szorítania.

Az EU-ban a döntéshozatal kisebb részben az Európai Parlament, nagyobb arányban a tagországok kormányainak képviselőiből álló Tanács feladata. A különféle összetételű tanácsokban viszont kis túlzással az történik, amit az elnökséget adó ország kíván – az elnöknek tehát jelentős a befolyása és ennélfogva a felelőssége is. A tagországok 2020-ig előre eldöntötték a soros elnökség sorrendjét. Ettől csak akkor lehetséges eltérni, ha valamelyik soros elnökségre jelölt ország saját maga kéri elnökségi időszakának módosítását.

Új magyar szó