Két éve tele volt a sajtó azokkal a kormányzati nyilatkozatokkal, hogy 2010 januárjában Budapestről rajtol a Dakar-rali, ami óriási hasznot hoz majd az országnak. Előszerződést kötöttek, garanciát vállaltak a több mint ötszázmilliós licencdíjra, elköltöttek több mint tízmilliót, de mégsem jön ide a világhírű verseny. Sőt, jövőre sem, amikor ismét Afrikában rendezik a ralit, ami Európából rajtol majd. A kormány a szervezőkre mutogat, a szervező a honvédelmi minisztériumra, a tárca pedig mellébeszél, miközben az egészet ellenző környezetvédők nevetnek a markukba.

var sysuri = "/auto/20100113-az-elkoltott-milliok-ellenere-sem-lesz-pesti-dakarrajt.html" var logoText = "" var logoLink = "" var logoImg = "none" function SendToFriend() { var MyTemp; var MySysuri; if (location.href.indexOf('http://origo.hu/') > -1 || location.href.indexOf('http://www.origo.hu/') > -1) { MySysuri = sysuri; MyTemp = sysuri.substr(1, sysuri.indexOf('/', 1) - 1); } else { MySysuri = location.href; if (location.href.indexOf('http://www.klikkbank.hu/') > -1) { } else { if (MySysuri.indexOf('www.') > -1){ MySysuri = MySysuri.replace(/www./g, '') } } MyTemp = MySysuri.substring(7, MySysuri.indexOf('.')); if (MySysuri.indexOf('klikkbank') > -1) { MyTemp = 'base'; } //MyTemp = location.href.substring(7, location.href.indexOf('.'), 7); } open_doc('http://origo.hu/kuldjetovabb/index.html?.actionId=app.ajanlo.action.AjanloAction&sysuri=' + MySysuri + '&title='+ tit +'&temp=' + MyTemp, 365, 430); }

Az idei rajt Buenos Airesből, amelyet több mint 150 ország tévéje mutatott. A lobbisták ugyanezt szerették volna látni a budapesti Hősök terén

Ezekben a napokban a világ egy jelentős része a Dél-Amerikában zajló Dakar-ralira figyel. A magyar kormány célja az volt két éve, hogy 2010 januárjában Budapest szerepeljen ezekben a híradásokban, mégpedig később jól jövedelmező turisztikai reklámot csinálva ezzel az országnak. A tervezett pesti Dakar-rajt miatt a Magyarországra érkező tízezrek jelentős bevételt hoztak volna.

Így okoskodott - más országok bevételeire, és nemzetközi kutatásokra támaszkodva - a kormány, nem is alaptalanul. Lobbiztak, előszerződést kötöttek a francia szervezőkkel, garanciát vállaltak az ötszázmilliós licencdíjra és ezt követően már attól volt hangos a sajtó, hogy hamarosan Budapestről indul a Dakar, a Hősök terén parolázik majd a világhírű Peterhansel és Sainz, hatalmas üzlet lesz az országnak. A kabinet részéről az ügyet vivő Ujhelyi István, az önkormányzati minisztérium akkori államtitkára számos nyilatkozatban ecsetelte a várható eredményeket. Aztán terrorfenyegetés miatt Dél-Amerikába költözették a futamot, és hiába tér vissza jövőre Afrikába a verseny, budapesti rajtról már nincs szó. Utánajártunk, hogy lett a két év alatt büszkén hirdetett majdani eseményből kellemetlen, elhallgatott fiaskó.

Látványos terepbejárás

Az önkormányzati minisztérium honlapján ma is olvasható a következő, két évvel ezelőtti híradás: "Dr. Ujhelyi István a sportért és turizmusért is felelős Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkárának meghívására 2007. 03. 08-án kétnapos magyarországi tárgyalásra érkezett az Amaury Sport Organisation (ASO) vezetősége. A megbeszélések témája: a Dakar-rali Budapestről indítása 2010-ben. Patrice Clerc elnök és Gilles Jourdan sportrendezvény igazgató 2007. március 8-án a veszprémi lőtéren, látványos kamionos versenybemutatóval egybekötött terepbejáráson vett részt."

Szalay és Ujhelyi ma is jó ötletnek tartaná a pesti Dakar-rajtot

A 2010-es Dakar-rali rajtjának Budapestre hozásáért folytatott magyar lobbi komolyságát a tárgyalásokon részt vevők névsora is alátámasztotta.  "A többfordulós egyeztetésen magyar részről részt vett dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter, dr. Ujhelyi István ÖTM államtitkár, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára, Szalay Balázs az ASO kelet-európai képviselője és Palik László, az RTL Motorsport Klub Palik Racing Team versenyzője is" - folytatódik a tudósítás.

Előszerződést kötöttek, milliókat költöttek

Sikeresnek bizonyultak a kormány erőfeszítései, ugyanis 2008 januárjában Ujhelyi bejelentette, előszerződést kötött a kormány és a Dakar-ralit szervező francia cég arról, hogy 2010 januárjában Budapestről indulhat a verseny. Nyilatkozataiban az államtitkár szinte biztosnak mondta a magyarországi startot, még a várható költségekről (850-950 millió forint) és a nehezebben forintosítható, de feltételezhetően jelentős turisztikai haszonról is beszélt.

A siker érdekében a Magyar Turizmus Zrt. (MT) elköltött több mint tízmillió forintot, az összeg jelentős része pontosan nyomon követhető. Az MT még 2007-ben részt vett a Dakar-rali indulása és előkészületei kapcsán hagyományosan megrendezett támogatói bemutatón, annak érdekében, hogy a versenyt Magyarországra csábítsa.

A húsz négyzetméteres standon - amely egy volt a felállított harmincból - Magyarországot népszerűsítő turisztikai kiadványokat osztogattak három napon át. A projekt teljes költsége hárommillió forint volt.

A 2008. január 3-a és 5-e között megrendezett következő támogatói bemutatón az MT ismét felállított egy húsz négyzetméteres standot, amelynek költsége ezúttal már hétmillióra rúgott. Hogy miért került több mint a duplájába ez az akció a korábbinak, arról csak annyit tudunk, hogy ezúttal volt étel- és italkóstoltatás, valamint részt vett az eseményen Ujhelyi és Róna Iván MT-vezérigazgató is, "annak érdekében, hogy tárgyalásokat folytassanak a verseny magyarországi indításáról" - közölte az [origo]-val a Kormányszóvivői Iroda.

Feltételezhetően más költségek is kapcsolódtak a lobbizáshoz, de hogy a 2007 márciusi "látványos kamionos versenybemutatóval egybekötött terepbejárás", az ASO- küldöttség többszöri hazai vendéglátása, vagy a magyar döntéshozók esetleges egyéb külföldi útjai mennyibe kerültek, az nem derült ki. Ami viszont biztos, hogy azóta sem volt pesti rajttal induló Dakar-rali - ez az Afrikából Dél-Amerikába költözés miatt érthető -, ám a kormány ma már nem is tesz semmit azért, hogy legyen, hiába lenne meg jövőre ismét a lehetőség.

Miért nincs, miért nem lesz pesti rajt?

A kérdésre ennyivel intézte el a választ a Kormányszóvivői Iroda: "A 2010-es magyarországi Dakar-rali startra a kormány nem költött egyetlen forintot sem. Korábban valóban volt olyan elképzelés, hogy budapesti rajtja lehet a versenynek, ez azonban kizárólag külső okok miatt nem valósult meg, miután a Dakar-rali évek óta nem a hagyományos, európai-afrikai útvonalon halad."

Pár nappal ezelőtti pillanatkép egy chilei szakaszról. Most oda figyel a világ

A kurta válasszal több probléma is akad. A Lamperth Mónika akkori önkormányzati miniszter által aláírt előszerződés azért jóval több volt egy elképzelésnél, ráadásul Ujhelyi félmilliárdos kormánygaranciáról beszélt 2008 februárjában a Népszabadságnak. "Az előkészítő munkában nagy segítségünkre volt a Dakart ismerő Szalay Balázs és Palik László. Miután a kormány - egy, a verseny hasznát igazoló tanulmány megismerése után - garanciát vállalt a több mint ötszázmillió forintos licencdíjra, december hatodikán aláírhattuk az előszerződést Párizsban. Ezt követően már csak a technikai részletek vannak hátra a megállapodás véglegesítéséhez" - fogalmazott.

Bár a Kormányszóvivői Iroda nem említette a budapesti Dakar-rajttal kapcsolatos kérdéseinkre írt válaszában, az előszerződésnél jóval komolyabb dokumentum is született a raliról: Palik László, a Hungaroring Sport Zrt.elnöke a hosszas tárgyalási folyamat lezárásaként a magyar állam képviseletében szerződést írt alá a 2010-es budapesti rajtról az ASO-val (2008-2009-re Portugáliával volt megállapodás). Miután a 2008-as Dakar lefújásával (lásd keretes írásunkat) nyilvánvaló lett, hogy a következő években nem Afrikában lesz a futam, ezért európai rajt sem lehet, Palik állítása szerint az ASO felbontotta a szerződést. 

"Én erre nem emlékszem" - reagált Szalay második megkeresésünk alkalmával, aki szintén nem szólt a Palik által aláírt szerződésről, amikor korábban beszéltünk vele. Amikor közöltük, hogy a Hungaroring Zrt. elnöke szerint ő szervezte a kiutazást, sőt Palik állítása szerint ott is volt Párizsban, Szalay azt mondta: "az sincs kizárva, hogy ott is voltam, de nem emlékszem a szerződésre".

Terrorveszély miatt fújták le a 2008-as rajtot

2007 decemberében - pár nappal a rajt előtt - megöltek Mauritániában négy francia turistát, majd három katonát is. Januárban a francia kormány figyelmeztetéseire hallgatva a szervezők közvetlenül a rajt előtt végül lefújták a versenyt, amelyet biztonsági okokból időlegesen átköltöztettek Afrikából Dél-Amerikába, ott zajlott tavaly is, és most is Chilében és Argentinában küzdenek a dakarosok. A hagyományosan európai nagyvárosokban megrendezett rajt és a látványos, de rövidke első szakasz is értelemszerűen elköltözött erre a két évre.

Szalay Balázs, az ASO régiós képviselője ugyanakkor azt mondta az [origo]-nak, hogy jövőre biztosan visszamegy Afrikába a verseny, és visszajön Európába a rajt. A Dakar-versenyző szerint (aki a többi magyarhoz hasonlóan idén kénytelen volt kihagyni a versenyt) a rajtért sorban állnak az esemény generálta bevételre éhes olasz, spanyol és francia városok, ám talán a legjobb esélye egy kelet-közép-európai rajtnak van. De nem egy magyarországinak, ugyanis ma már egyáltalán nem téma ez a kormánynál. A szomszédos Horvátország fővárosa, Zágráb viszont nyertes lehet, Szalay állítja - a jogtulajdonos ASO alkalmazottjaként - maga is aktívan lobbizik ezért.

A jövőbeni hazai rajtért már azért sem küzd, mert - a korábbi előkészületekben is részt vevő - Szalay idén már falakba ütközött itthon. Szerinte nem állja meg a helyét, hogy "kizárólag külső okok" miatt hiúsul meg a beharangozott a magyar prológ. "Idén áprilisban küldött Szekeres Imre jonvédelmi miniszter egy levelet, hogy nem adja oda a lőtereket a rali megrendezéséhez, mert még így télen, fagyott állapotban is kárt okoznának a versenyautók a talajban. Ezt ő nem vállalja fel" - fogalmazott az ASO-képviselő.

Szalay szerint egyébként a döntés alapja, hogy a 2008. áprilisi Central Europe Rally (CER) "után jött egy csomó panasz" (erről bővebben alább olvashat). A szervező hozzátette: "Vicces, de december 17-én hívott a fővárosi önkormányzat munkatársa, hogy akkor most kellenek-e a budapesti területek, amelyekre területfoglalást kértünk korábban." Az elképzelések szerint a Hősök teréről indult volna ugyanis a mezőny.

Palik László sem lobbizik már a budapesti rajtért. "A szerződés aláírásakor, azzal a szívvel, tudásanyaggal, az akkori Dakar szellemiségével jót tett volna az országnak, ha Budapestről indul a tradicionális, világhírű verseny" - állította az [origo]-nak a szerinte sportpolitikai szempontból is igen jelentős sikernek számító szerződésről. Ma már nem merné ezt kijelenteni: "Nem szeretném minősíteni, de ez a Dakar nem az a Dakar, mint akkor" - mondta Palik, aki versenyzőként maga is csalódottan tért haza Portugáliából a verseny lefújása után. 

A kormány egyik keze, meg a másik

Megkérdeztük a legfőbb lobbista Ujhelyit - aki ma a Miniszterelnöki Hivatalban államtitkár -, mit gondol a Szekeres-levélről, de a politikus azt mondta, ő nem tud ilyenről. Amikor harmadszorra hozakodtunk elő a Honvédelmi Minisztérium (HM) elutasító válaszával, akkor viszont így reagált: "Dehogy is ez az oka. Voltak konfliktusok, szerintem sok ebből gerjesztett volt. Az elgondolkodtató ugyanakkor, hogy ahol harcjárművek járnak, ott nem lehet évente egyszer megrendezni egy ilyen ralit. Szerintem meg lehetne csinálni" - közölte Ujhelyi, aki személyes ügyének nevezte a verseny hazai indítását. Szerinte nem Magyarország miatt nem indul innen a verseny, "a Dakar-rali válságban van"- fogalmazott.

Ujhelyi a kárpótlásul kapott CER logójával. Elgondolkodtatónak tartja, hogy nem lehet katonai terepen megrendezni egy Dakar-szakaszt

Hogyan történhetett meg, hogy a kormány egyik tagja (Lamperth Mónika) aláírja az előszerződést, majd később egy másik kormánytag (Szekeres Imre) küld egy olyan levelet az ASO-nak, hogy a honvédség nem hajlandó helyet biztosítani a ralinak? - kérdeztük a Kormányszóvivői Irodától. Válaszuk szerint a HM azt a tájékoztatást adta az ASO nevében érdeklődő Szalaynak, hogy az általa kért időpontban "nem áll módjukban bérbe adni a szóban forgó honvédségi területeket, tekintettel arra, hogy azokon a kért időpontban katonai kiképzés folyt". Szalay viszont azt mondta az [origo]-nak, hogy valóban jött egy rossz időpontra hivatkozó levél, de a már említett áprilisi egy másik levél volt.

Dream Team igen, Dakar nem

A HM szerepe egyébként is érdekes a történetben. Pont 2008-ban jelentette be Szekeres Imre - a tárca által évente százmilliós tétellel támogatott Budapesti Honvéd Sportegyesület (BHSE) egyik rendezvényén -, hogy tárgyalásokat folytatnak egy tereprali szakosztály létrehozásáról. A tárca honlapjának tudósítása szerint "a miniszter kiemelte: a HM igyekszik kiemelten is támogatni az úgynevezett katonai sportokat, amilyen a vívás, az öttusa, a sportlövészet, a cselgáncs, vagy éppen a tereprali".

A csapatot megszervezték, Dream Team Gepárdok lett a neve a BHSE-n belül működő szakosztálynak, amely saját honlapot is kapott. Mivel a tárca - állítása szerint - "igyekszik kiemelten támogatni a terepralit", viszont nemet mondtak az ASO-levélre, megkérdeztük, mégis mit tettek azért, hogy a világ messze legrangosabb tereprali-versenye Budapestről induljon. Ezt írtuk a tárcának: "Kérem, sorolják fel, mit tett a HM azért, hogy legyen Budapesten Dakar-rali rajt? Ha semmit, akkor ennek mi az oka?" A minisztérium ezt válaszolta: "Kérem, szíveskedjen kérdését egyértelműen megfogalmazni, mert az ebben a formában értelmezhetetlen. Mikor mit tett a HM?!"

Miután Szalay látta, hogy a tervezett Dakar-rajtot a honvédelmi tárca elutasította, megpróbált máshonnan területet szerezni a rajt utáni első szakaszhoz, amelyet hagyományosan a rajtoltató ország rendezhet. Az ASO ugyanis továbbra is idehozta volna a versenyt, csakhogy a szervező nem járt sikerrel. "Elgondolkodtunk, hogy magánterületeken rendezzük meg, de a megkeresett tulajdonosok közül tízből csak egy válaszolt. Nálunk ezt a versenyt kizárólag csak honvédségi, lőtér területeken lehet megrendezni" - mondta a szervező. Ujhelyi is hasonlóan nyilatkozott az [origo]-nak: "Ha nem honvédségi területen lenne, hanem más természeti területen, akkor én sem adnám a nevemet ehhez. De HM-területen szerintem mehetne."

"Az Ujhelyi kolbászoljon a Szalayval"

A 2008 januárjában Dakar-rali nélkül maradt csapatok közül több perrel fenyegette meg az ASO-t, mivel nem tudták szponzori kötelezettségeiket teljesíteni. A francia szervezők ezért előrébb hozták az Etienne Lavigne versenyigazgató szerint már két éve előkészítés alatt álló közép-európai versenyt, amelyet egyfajta kárpótlásnak szántak. Mivel ezt eredetileg is a térségbe akarták hozni, adott volt, hogy a pesti rajtért sokat lobbizó Magyarország kapja meg az eredetileg egy széria első részének szánt versenyt.

Végül Romániával közösen rendeztük meg 2008. április végén a versenyt. A hazai gyorsasági szakaszok helyszíneiről Ujhelyi már jóval a rajt előtt kijelentette: ragaszkodtak hozzá, hogy Magyarországon csak zárt katonai lőtereken legyenek versenyek. A zöldek mégis ellenakciókba kezdtek, először 44 civil szervezet tiltakozott, majd a verseny után eljárásokat indítottak, mivel szerintük a rali a Natura 2000-hez tartozó területeket is érintett, és a versenyautók károsították a természetet.

Nem jogerősen 75,9 millió forintos bírságot kapott természetkárosítás miatt a CER hazai szervezője. Sainz a Bakonyban

Egy évvel a futam után megszületett az elsőfokú ítélet, miszerint a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a védett természeti értékek károsítása miatt - Veszprém és Várpalota vonatkozásában - 75,9 millió forint természetvédelmi bírsággal sújtotta a hazai szervező Első Sportmenedzser Iroda Kft.-t (ESI), amely Szalay érdekeltsége. A korábbi versenyző fellebbezést nyújtott be, ez az eljárás itt tart jelenleg. A másik ügy a táborfalvai lőtér károsításáról szól, itt a főfelügyelőség a terület eredeti állapotának helyreállítására kötelezte a ESI-t, amelynek végrehajtási határideje 2012. március 31. A HM ellen nem indult eljárás, a tárca viszont felszólította a céget a károsított területek helyreállítására, pontosabban annak megkezdésére.

Miközben a verseny megrendezésében korábban együttműködők között elhidegült a viszony, a Dakart kezdettől ellenző zöldek különféle oldalakon élcelődnek a hazai támogatókon, leginkább Ujhelyin és Szalayn. Az elsőfokú ítélet után például így fakadt ki a Védegylet honlapján Kalas György, a Reflex munkatársa: "Akkor most talán vegyen ki szabit az Ujhelyi, kolbászoljon ki gyalog a Szalayval együtt a Bakonyba - és tekintse saját halott gyerekének az ott kipusztított 255 tő tavaszi héricset. Mert itt az ideje."

A közép-európai rali költségei

A Dakar-rali rajtját Budapestre hozni akarók rendszerint azzal érveltek, hogy a világ egyik leghíresebb járműversenye hatalmas bevételt jelentene a hazai vendéglátóiparnak. A részben hasonló, a lefújt 2008-as Dakart pótló Central Europe Rally (CER) esetén elég nehezen összegezhető pontosan, mennyit hozott a konyhára, azt viszont tudjuk, hogy mennyi közpénz ment el rá.

A Magyar Turizmus Zrt. (MT) egyrészt 200 ezer eurót (akkori árfolyamon 52 millió forintot) fizetett "marketing-együttműködés címén" a Dakar-jogtulajdonos ASO-nak, amely ezért cserébe különböző helyeken engedélyezte Magyarország, Budapest és a Balaton logójának feltüntetését. Például a hivatalos ralitáblán, annak valamennyi megjelenése során, a rendezők ruháin, a szervezői és a versenyautók szélvédőin elhelyezett matricaszalagokon, a rali rajtjánál és céljánál elhelyezett emelvényeken, a sajtókonferencia-teremben a háttérfüggönyön stb. Az MT ezen túl minden magyarországi verseny helyszínen információs sátrat üzemeltetett, továbbá újságírótúrát indított Budapesten. Az ASO a szerződés értelmében vállalta, hogy a sporteseményt minden nap közvetítő Eurosporton magyarországi képeket és imidzs-felvételeket is sugároznak hazai tájakról és természetesen a budapesti rajtról. (A Kormányszóvivői Iroda összesítése szerint a szerződésnek köszönhetően a világ 178 országában 580 órányi anyag jelent meg a versenyről a különféle tévécsatornákon.)

Országlogó a kocsikon. A Volkswagen-csapat egy része a Kossuth téren

A fentiek mellett 30 millió forintot költött az MT az eseményre. Egyrészt belföldi promócióra, többek között 120 darab óriásplakátra (2,64 millió forint plusz áfa), az Itthon otthon van című turisztikai mellékletben pr-szöveg megjelentetésére ("hozzávetőleges értéke" 3 millió forint), egy mellékletre a Nemzeti Sportban (egymillió forint) stb. A külföldi promóció drágább volt: 12 millió forint plusz áfáért nyolc országban hirdettek, és egy nemzetközi study tourt tartottak április 4-7. között 15 külföldi újságírónak hétmillióért.