Egy perui mérnök kidolgozta az arany kinyerésének környezetbarát technológiáját, amely feleslegessé teszi a mérgező higany használatát a kisüzemi vagy magán aranybányászatban.

Az új technológiával megakadályozható, hogy a nemesfém után kutatva az iszap átmosásakor visszamaradó toxikus anyagok az Amazonasba kerüljenek. A kicsi, hengeres berendezés nagy nyomású levegőt és ásványianyag-szemcséket kever össze vízzel és biológiailag lebomló kémiai anyagokkal. A forgómozgás hatására több ezer apró buborék képződik, amelyek a felszínre emelkednek a hozzájuk kötődő aranyszemcsékkel együtt.

“Ez etikus arany, mert nem használ higanyt a kinyeréshez. A kis léptékű bányászat jelentős munkaadó, a berendezés működési költsége pedig csekély – ecsetelte az előnyöket Carlos Villachica mérnök, aki a perui fővárosban, Limában található kis laborjában fejlesztette ki az eszközt.

Villachica szerint a berendezés által előállított arany koncentrációja olyan magas, hogy a nemesfém közvetlen olvasztását is lehetővé teszi. Ráadásul az eljárásban felhasznált víz 90, a vegyszereknek pedig 70 százaléka visszaforgatható. A perui kormány által feltételezett 300 ezer zugaranyásó többsége a saját egészségügyi kockázatát is csökkenthetné az új berendezés használatával. Peru a világ hatodik legnagyobb aranytermelője, a nemesfémek adják exportja 60 százalékát.

Alan Garcia perui elnök törvényeket fogadtatott el az aranyásás miatti környezetszennyezés csökkentésére, a zugbányászok azonban tiltakoztak ez ellen. A tüntetés végül a rendőrökkel való összecsapásba torkollott a hónap elején, ami annak bejelentésére késztette a kormányt, hogy újragondolják a törvényeket. Villachica találmánya megoldást jelenthetne a perui kormány és a magánbányászok között kialakult konfliktusban is.

Cián és higany

A nagyüzemi, professzionális aranybányák cianidos technológiát alkalmaznak a nemesfém kinyerésére, a “magánvállalkozóként” működő aranyásók millió azonban világszerte higanyt használnak.

Több száz tonna higanyt vásárolnak évente erre a célra, amelynek többsége a környezetvédők szerint az élelmi láncban köt ki. Peruban az arany 20 százalékát magánaranyásók termelik ki, legtöbbször hivatalos engedély nélkül.

Forrás: HVG