Magyarország több évvel elhalasztja a digitális átállást - erről döntöttek a honatyák a ma hajnalban elfogadott médiatörvény zárószavazása előtt érkezett módosítójavaslat elfogadásával. A várhatóan az LTE bevezetésében is csúszást okozó lépéssel szembemegyünk az Európai Unió irányelveivel is. Az új médiatörvény egyébként súlyos szankcióval fenyegeti az internetes szerkesztőségeket is.

2011. december 31-ig ki kell kapcsolni az analóg földfelszíni sugárzást - erre készültek az elmúlt években a piac szereplői. Hiába tették.

Az új médiatörvényhez december végén beérkezett és elfogadott módosítójavaslat átírta a 2007. évi LXXIV., a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényt (Dtv.), ami eredetileg még azt mondta ki, hogy a digitális átállás céldátuma 2011. december 31. Azaz a vonatkozó EU ajánlásoknak is megfelelve legkésőbb eddig kellett volna megszüntetni az analóg földfelszíni tévésugárzást, hogy az így felszabaduló frekvenciákat más célokra hasznosítani lehessen, többek között egyébként a következő generációs, úgynevezett LTE mobiltechnológiához.

Az új jogszabályi szöveg ugyanakkor a digitális átállás végső határidejét 2014. december 31-re tolja, hacsak előbb nem valósulna meg az a feltétel, hogy a lakosság 94 százalékának legyen digitális vételre alkalmas készüléke. A módosítás indoklása szerint az eredetileg meghatározott céldátumig a vevőkészülékek rendelkezésre állása nem, vagy csak óriási pénzügyi és egyéb állami terhek útján lenne megvalósítható.

A mostani fejlemény azért is meglepő, mert Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár néhány hónappal ezelőtt még azt nyilatkozta a Computerworldnek, hogy "nagyon oda kell figyelni arra, hogy az átállás határidőn belül, zökkenőmentesen tudjon megvalósulni. A digitális hozadékkal, vagyis a felszabaduló frekvenciák felhasználásával kapcsolatban az EU-nak vannak irányelvei, amelyekhez igazodnunk kell".

Az azóta a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságba beolvasztott Nemzeti Hírközlési Hatóság utolsó elnöke ugyancsak lapunknak korábban arról nyilatkozott, hogy nem lát semmilyen okot, ami miatt azt kellene mondani, hogy ne lenne tartható a 2011. december 31-i határidő. "A törvényi határidő adott, és azt sok külső körülmény - például az EU elvárásai, frekvenciagazdálkodási szempontok - nagyon komolyan vetetetik" - válaszolta az átállás előrehaladásával kapcsolatos kérdésünkre idén áprilisban Rozgonyi Krisztina. (A kinevezésétől kezdve a Fidesz által támadott Rozgonyi az NHH átalakítása előtt lemondott pozíciójáról, jelenleg nemzetközi karriert fut be Szerbiában, ahol a digitális átállás folyamatát segíti.)

Hogy mit szól ahhoz az EU, hogy egyelőre mégsem igazodunk az ezek szerint a kormány előtt is ismert irányelvhez, egyelőre nem áll rendelkezésre információ. (Szerkesztőségünk kísérletet tesz kapcsolatba lépni uniós illetékesekkel, és amennyiben választ kapunk, visszatérünk az ügyre.) A teljes igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy nem Magyarország kerül elsőként szégyenpadra, ugyanis Románia és Bulgária az idén módosította 2015-re a digitális átállás céldátumát.

Az éjszaka elfogadott médiatörvény egyébként azt is kimondja, hogy az internetes tartalomszolgáltatók a jelenleg kizárólag fideszes delegáltakból álló, Szalai Annamária vezette médiatanács ellenőrzése alá kerülnek. A tanács tagjai akár 25 millió forintos bírságot is kiszabhatnak az internetoldalak üzemeltetőire, például ha "közerkölcsbe ütköző" tevékenységet folytatnak. Hogy mi számít erkölcsösnek és mi nem, arról a médiatanács dönt, a törvényalkotók ugyanis csak általános "gumiszabályokat" fogalmaztak meg.

A jogszabályok arról is rendelkeznek, hogy a szerkesztőségeket ellenőrök kereshetik fel, és az újságírók jegyzeteit elkobozhatják.

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatósághoz kapcsolódik az a hír is, hogy a tegnap elfogadott alkotmánymódosítás értelmében az NMHH elnöke, a jelenleg 9 évre kinevezett Szalai Annamária rendeletalkotási jogot kap.

cw