Kérdez a hvg:

Jelenleg öt titkosszolgálat teljesíti a magyar kormány megrendeléseit, de számos magáncég is gyűjt információkat a megrendelőinek. Nem sok ez egy ilyen kis országban?

Földi László: Valóban öt titkosszolgálatunk van, ebből kettő polgári: egy a külföldi hírszerzés, egy pedig a belső elhárítás, amit a Nemzetbiztonsági Hivatal koordinál. Van továbbá két katonai hírszerző szolgálat, külföldre és belföldre. Létezik ezen kívül egy szakszolgálat, amely nem végez operatív munkát, de kezeli az eszközrendszereket és szolgáltat a másik négy szolgálatnak és a rendőrségnek. Ez a rendszer valóban zavaros, szinte átláthatatlan. A rendszerváltás után alakult ki ez a struktúra, amikor egyfajta hagyomány miatt a korábbi időszak szerkezetét megőrizték. A két katonai és két polgári titkosszolgálat már csak azért is fölösleges ebben a formában, mert NATO-tagok vagyunk, a katonai védelmi rendszer szerepe is megváltozott.

A dzsungelt a magáncégek teszik teljessé. Itt van az UD Vagyonvédelmi Zrt., amelyet Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter gyanúsított meg azzal, hogy az ellenzéknek dolgozik. Pedig általában a kormány gyűjt adatokat az ellenzékéről. Magyarországon ez is fordítva működik?

F. L.: Remélem, hogy Magyarországon sem vetemedett erre a kormány. De tény, hogy könnyebben megteheti, ugyanis az eszközrendszer a kormány kezében van, ami annyit tesz, hogy legálisan használhat operatív eszközöket. Hatóságai, amennyiben rendelkeznek a szükséges engedélyekkel, legális lehallgatásokat végezhetnek. Természetesen magáncégek is, mint az UD, végezhetnek információgyűjtést, de nekik nem állnak rendelkezésükre ugyanazok a speciális felszerelések és eszközök, mint az NBH-nak.

hvg.hu: Létezhetnek-e nálunk „magán-titkosszolgálatok"? Megcsapolhatják a kormányzat információs gerincvezetékét?

F. L. Technikailag sok minden lehetséges. De például a kémprogramok telepítését szinte lehetetlen bizonyítani, amennyiben a behatoló nem követ el valamilyen durva hibát. Ha léteznének magán-titkosszolgálatok, azokról elsőnek az NBH-nak kellene értesülnie, nyomozni utánuk, majd miután felderítette, le kellene lepleznie a működésüket. Másrészt az is érthető, ha az ellenzék is információkhoz szeretne jutni, érdeklik a hagyományos, azaz nem operatív adatgyűjtésből nyert információk. De az nincs rendjén, hogy egy volt miniszter személyesen kapcsolatban álljon magánnyomozó cégekkel. Küldheti az asszisztensét az UD-hez. És ha ezt a céget annyira hasznosnak tartja, nevezze ki a vezetőjét hivatalosan is szakértőjének, fizesse meg, és úgy vegye igénybe a szolgáltatásait.