Forrai Mária Melinda

A vizek országa – így nevezték az ókori rómaiak a Kárpát-medence területét. Magyarország édesvízkészlete világviszonylatban is jelentős – mondták az MNO által megkérdezett szakértők, akik szerint nem szabad hagyni, hogy a hazai vízszolgáltatás külföldi kezekbe kerüljön. Mindez már csak annak tükrében is fontos kérdés, hogy egyesek szerint nemsokára világszerte olyan mértéket ölthet a vízhiány, amely akár háborúkhoz is vezethet. De vajon tudunk-e élni ezzel az előnyünkkel, vagy vízbázisunk a felelőtlen gazdaságpolitika áldozatává válik?

Ebben az évszázadban sok háború az olaj miatt robbant ki, a következő évszázad háborúi azonban a víz miatt fognak kitörni – jegyezte meg 1995-ben Dr. Ismail Serageldin, a Világbank elnöke. Valószínűleg nem tévedett sokat: szakemberek szerint nagyjából 2025-re olyan drámai méretűvé válhat a vízhiány, hogy az emberiség negyede nem jut majd egészséges ivóvízhez. Eddig a nagy olajtartalékkal rendelkező országok élvezhettek gazdasági előnyöket, ám rövidesen a „fekete aranyat” háttérbe szorítja a „kék arany” – a víz.

Magyarország ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, Európa egyik legnagyobb vízkészletével rendelkezik. Becslések szerint édesvízkészletünk 200 millió ember ellátására alkalmas – Európa teljes lakossága 470 millió. A Kárpát-medence ásvány- és gyógyvízkincsét már az ókorban is ismerték, a rómaiak a vizek országának nevezték ezt a területet. A törökök is nagyra értékelték az ásványvízforrásokat – gondoljunk a rengeteg fürdőre, amit építettek.

Kulcskérdés a csatornázottság

Magyarországnak jelentős felszín alatti víztartaléka van, amely ráadásul jó minőségű is – mondta az MNO-nak Dr. Máyer István, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet vízgazdálkodási igazgatója. A szakember példaként elmondta: csak a Szigetköz kavicsos – helyenként 800 méter vastag – talajrétege között annyi a víztartalék, amely egész Magyarország lakosságát el tudná látni ivóvízzel. Nem kevésbé köztudott, hogy Budapest világviszonylatban az egyetlen főváros, amelynek felszíne alatt jelentős mennyiségű termálvíz található.

A minőség azonban már más kérdés – figyelmeztet az igazgató. Az ivóvíz védelmének érdekében több programot is elindítottak: már évekkel ezelőtt felmérték a vízbázisokat és közvetlen környezetüket, ahol a jelenlegi szabályok szerint tilos veszélyes tevékenységet folytatni. „Természetesen nem lehet egyik napról a másikra gyárakat bezárni, ipart megszüntetni, a szabályozás ezek bővítését tiltja meg, és nem engedélyezi a vízbázisok környezetében az új építkezéseket” – fejtette ki a szakember.

Szalmai Elemér, a Magyar Természetvédők Szövetségének hidrobiológusa ehhez hozzátette: az Európai Unió úgynevezett Vízkeret irányelve meghatározza, hogy az ivóvíz jó vagy kiváló állapotú legyen. A tisztítás és minőségmegóvás terén tehát van még dolga hazánknak is.

Még az 1970-es években fejeződött be az a program, amely során az ivóvíz minden lakásba eljutott – fejtette ki a szakember. Ám a szennyvíz elvezetése terén korántsem ilyen rózsás a helyzet, több helyen még mindig megoldatlan annak megfelelő elvezetése és tisztítása. A legfontosabb teendő a jó minőségű talajvíz megőrzésének terén az utóbbi időben elkezdődött csatornázási program.

Átfogó stratégia kell

A csatornázottság sokat javult az utóbbi időben, ám még mindig nem éri el a 70 százalékot – figyelmeztet Illés Zoltán. A Fidesz környezetvédelmi szakpolitikusa példaként elmondta: amikor Magyarországon bevezették a fürdőszobákba a vizet, a szennyvizet több esetben az artézi kutakba folyatták. Mai napig is súlyos gond, hogy az emésztőgödröket sok helyen nem betonozzák le, épp azért, hogy a víz elszivárogjon belőle, hiszen így ritkábban kell hívni a szippantós kocsikat. A szennyezett víz viszont a talajvízbe kerül – tette hozzá.

A szakember kifejtette: a 21. század a vízkészletek globális felértékelődéséről szól. Európának ez különösen kényes pontja, mert a fogyasztás itt kiemelkedően magas, mégpedig azért, mert többnyire pazarlóan bánnak a vízzel. Ezt pedig az okozza, hogy a víznek sokáig nem volt becsülete – mondta a környezetpolitikus.

Felszíni vizeink legnagyobb része az országhatáron kívül ered, így a vízminőség kérdése a környező országokat is érinti. Ezért átfogó stratégiára van szükség a védelmük érdekében, amelynek három pillérre kell épülnie: megvédeni a felszíni vizek minőségét, megőrizni a felszín alattiak tisztaságát és gondoskodni a racionális felhasználásukról – emelte ki Illés.

2011-ben, Magyarország EU-elnöksége idején az Európai Unió egyik kiemelt témája lesz a vízkérdés, ám erre már most készülnie kell hazánknak – véli a szakpolitikus. Mint mondta, a Fidesz már készíti az erre vonatkozó programokat, amelyek egy része az EP-választási kampányba is beépül majd. Magyarország az unión belül egyébként is jó esélyekkel indul a téma kidolgozására, nemcsak a jelentős víztartalék, hanem a kiváló szakembergárda megléte miatt is – tette hozzá.

El a magánkezekkel!

Egyes vélemények szerint félő, hogy hazánk „kék aranya” külföldi kezekbe kerül majd – Illés úgy látja, ennek a félelemnek sajnos reális alapja van. Erre máris utalnak jelek: több helyen a vízszolgáltatást és a szennyvíztisztítást is privatizálták. „Fontos, hogy visszakerüljenek az állam tulajdonába, és a jövőben is meg kell akadályozni, hogy magánkézbe kerüljenek” – figyelmeztet a környezetpolitikus. Ennek egyik hatásos módszere lehetne, ha olyan – az itt élők érdekeit képviselő – szigorú szabályozókat vezetnének be, amelyek hatására maguk a magántulajdonosok adnák vissza az államnak a már privatizált szolgáltatásokat. A kormány azonban ennek érdekében sem tesz semmit, így ez a feladat a következő kormányra hárul majd – tette hozzá Illés.

Forrás: mno.hu