Csapody Miklós a Parlament blogban az alábbiak szerint fejti ki véleményét egyes újságírókról, hírszerkesztőtársakról:

A magyarok nyulai

Nem a Magyarok Nyilai (ők már itt vannak), hanem Jupiter nyulai (folyamatos kiképzés alatt). A római mitológia szerint a Pantheon főistenének nem voltak ugyan nyulai, volt azonban saját kézifegyvere, a villám. A közmondás pedig azt mondja: amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek. Mindez nem zárja ki, hogy a magyar Jupiternek nemsokára mégis legyenek magyar nyulai. Kézifegyvere a feltáró, „oknyomozó” saját média, amelynek hős fedett gerillái orv kameráikkal lerántják a leplet minden ocsmányságról. Ma úgy látszik, a választók nagyobbik része maga is nagyon szeretné, hogy legyenek nyulak (nyulak legyenek). Nem a derék Nyuszi Pistáról beszélek. Sokan szeretnék, hogy még sokkal többen legyenek, akik ma is félénken hallgatnak, mindent elhisznek, és aztán vagy beállnak a sorba, vagy paprikás lehet belőlük (semmi erőszak: én csak Tersánszky Jenő legendájára gondoltam).

Mi az, amit szabad Jupiternek? Bármit. És a kisökörnek (netán a nyulaknak)? Általában semmit (csak nézni és hinni), de azt különösen nem, amit Jupiter megtehet. Mit tett a kisökör? Ő is oknyomozott, mint a Hír Tv, de ez nem mindenkinek tetszett. „Az Egyenlítő Tv újra előállt egy összevágott, manipulált felvétellel, mellyel ismét törvénysértések sorozatát követte el – írta a Fidesz elnöki stábja. – Kövér László békés megye sorsát illetően természetesen nem tervekről, hanem a nyolcévnyi MSZP-kormányzás drámai következményeiről beszélt, az erre utaló részt azonban kivágták a szövegből.

A ’voksvásárlással’ kapcsolatban egy szlovák liberális párt által kidolgozott – a magyar sajtóban már megjelent – ironikus tervet ismertetett, ám ezt a körülményt szintén elhallgatta az Egyenlítő Tv […] Kövér László és a Fidesz ezúttal is megteszi a jogi lépéseket az MSZP házvideó-szerkesztőségének újabb jogsértései miatt.” Egy fideszes jelölt még fel is jelentette őket „választási előkészület megzavarása” miatt.

Mit tettek még? „Több millió forintért adott kommunikációs tanácsot egy, Rákay Philip Hír Tv-s műsorvezető cégéhez köthető vállalat a salgótarjáni önkormányzatnak – számolt be az esetről az Egyenlítő Tv. Mint közölték: az APSA tanácsadó kft. 2009-ben 9 millió forintért – havi 600 ezer plusz áfáért – adott egyebek közt városmarketingre vonatkozó tanácsokat a városvezetésnek […] a cég tagja Rákay cégének, a Contact Média Tanácsadó Kft.-nek is […]

A Contact Media-ban Rákay és Szabó mellett tulajdonos Csötönyi Tünde és a szintén Hír Tv-s Pindroch Ferenc. Az Egyenlítő Tv munkatársai a tanácsadásról megkérdezték a megyei önkormányzat elnökét: szerencsés-e a kormány folyamatos ostorozása, miközben több milliót költenek tanácsadásra? A válasz az volt, hogy ez a munka szükséges. Az Egyenlítő Tv arra is kitért, hogy a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ vezetője szakirányú végzettség nélkül vezeti az intézményt. Annak ellenére, hogy az ügyészség elmarasztalta az önkormányzatot Székyné Sztrémi Melinda polgármester stylist-jának kinevezése miatt. A műsorban visszautaltak arra, hogy szintén Salgótarjánhoz köthető Fenyvesi Gábor ügye. Ő a város alpolgármestere, aki ellen büntetőeljárást indítottak közokirat- és magánokirat-hamisítás miatt, mivel a politikus úgy használt doktori címet, hogy felsőfokú végzettsége nincs.”

Ilyet tenni törvénysértés, ilyenkor a tettes nem más, mint a bolsik házi videósa. De ha ugyanezt a Jupiter-művektől teszi valaki rejtett kamerákkal, leleplező, izgató, szemcsésen fekete-fehér képekkel, az már tényfeltárás, oknyomozó riport. Mint amikor egy MDF-es jelölt lábát mutatták, aki úgy instruálta a cédulagyűjtőket, lehetőleg ne mondjanak semmit, „se ide, se oda”.A nyulak meg (és nemcsak ők) mindezt boldogan nézik.

A hírhiénák azok az újságírók, TV-sek, akik a megfelelő bérért, de akár önszorgalomból is boldogan, esetleg szűkölő igyekezettel visznek némi tépett cafatot, vagy legalább piros művért (hamis hírt, politikai vádat) estére a gazdának, tájékoztatás helyett.

Hogy politikai megrendelésre legyen mit bemutatni a Jupiter-televíziókban, megírni a Jupiter-lapokban. De hát végül is a párttévék és a pártújságok megpróbálnak kárt okozni az ellenfeleknek, különösen ilyenkor. Akkor is, ha tudtommal egyik ilyen tévé és egyik ilyen újság sem indul a választásokon. Csakhogy a segédcsapatok minálunk ilyenek, nem érdemes ezen siránkozni. Saját közönségnek játszanak, és a saját közönség úgysem kíváncsi más előadásra – úgysem fog másra szavazni. Mivel máskor is előfordult már, hogy mások helyett kellett dolgoznom, itt mondom el, amit elhallgattak néhányan.

Tegnap néhányad magammal sajtótájékoztatót tartottam, mivel még kell a cédula, mindenütt. Kellenek az ajánlószelvények, mivel kellenek a fővárosi jelöltek, hogy az MDF fölállíthassa a budapesti listát is. Elmondtam, hogy állunk, hányan vagyunk már meg, hányan vannak karnyújtásnyira a cédulák leadásától, és hány jelöltünknek kell még segíteni. Az egyik fanyalgó „kérdés” annak álszent hangoztatása volt, hogy az illető úgy tudta, ünnepélyes dobpergés közepette máris bejelentem a budapesti listát, most meg akkor hogyhogy még sincs elég cédula? Ezért ő csalódott. Hogy merjük a választópolgárok segítségét másodszor is kérni?

Aztán másik jelöltünk, Debreczeni József elmondta, hogy az első segítségkérésre „gátszakadásszerű” támogatást tapasztalt, jöttek a nevére a szelvények mindenfelől az országból. A Jupiter-művek utcai frontokon edzett haditudósítója erre azt sejttette, hogy ennyi cédula egyszerre csakis a „szövetségesek” titkos dugihelyéről, vagyis a munkáspárttól és Kolompár Orbán roma szervezetétől jöhetett, akikkel (a cigányokkal biztosan, hiszen ő így tudja, akkor meg úgy is van) különféle setét alkukat kötöttünk. Azt el sem tudta képzelni, hogy cédulát nemcsak a kommunisták, revizionisták, royalisták, biciklisták stb. szokták leadni, hanem esetleg azok is, akik az MDF-re akarnak szavazni. Biztonság kedvéért kifaggatták másik jelöltünket, a budai Slosár Gábort is, aki, mit ad Isten, ugyanazt felelte, mint én. Ez mély csalódottságot váltott ki. Az egyik igyekvő tollnok azt is kijelentette, nagyon jól látja, milyen zavarban vagyunk, aminek nyilván súlyos oka van. Ma reggel még nem olvastam el a nevezetes lapot, vajon közös zavarunkat is szállította-e a gazdának.

Valószínű, hogy nem is fogom megnézni, más elfoglaltságot találtam magamnak. Mivel én már köszönöm, megvagyok, megyek segíteni Slosár Gábornak ajánlószelvényt gyűjteni. Még akkor is, ha az álhír-hiénák ennek nemigen örülnek. Pedig ezt is meg lehetne írni, az együtt begyűjtött szelvények számával együtt, és az után azt is, hogy Slosárnak sikerült, de hát ezt nyilván nem. Inkább szóljon hangosan a nóta továbbra is arról, hogy ezeknek még „idegen segítséggel” is (lásd magyar választópolgár) milyen nehezen sikerült.