A kémügy elcsendesedett, újabb információk egyelőre nem kerültek napvilágra. Folyik a nyomozás, de lévén államtitok, ennél többről hivatalosan nem is fogunk értesülni. Mindeközben teljesen feledésbe merült – legalábbis úgy látszik – a kémkedéssel gyanúsított volt nemzetbiztonsági főigazgató, Galambos Lajos idején nagy visszhangot kiváltó Mucuska-ügy.

Mucuska, fedőnevén Lorin, valódi nevén pedig Szatmári Ildikó férjével, Szatmári Tiborral 2002-ben érkezett Magyarországra. Az asszonyt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ajánlására Hiller István akkori politikai államtitkár vitte be az Oktatási Minisztériumba. Szatmári Ildikó emellett kuratóriumi tagja lett az Apáczai Közalapítványnak, amely a határon túli magyar oktatás finanszírozásában vett részt, majd 2004-től a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) dolgozott. Férje, aki Markó Béla RMDSZ-elnök sajtófőnökeként is dolgozott, Magyarországra érkezve a szervezet és a magyar kormány közötti kapcsolattartó volt, illetve a romániai magyarok pártjának budapesti irodavezetőjeként tevékenykedett.

Szatmári Tibor szerződését 2005 januárjában felmondta az RMDSZ, neje pedig három hónap múlva hirtelen hagyta ott a HTMH-t. Ezeket a "távozásokat" később annak tulajdonították, hogy megváltoztak a viszonyok: Medgyessy Péter megbukott, s vele együtt a szövetséggel meglévő kapcsolat szívélyessége is megkopott némileg.

UD-ügy: megszüntetett eljárás

Az NBH feljelentésére a Nemzeti Nyomozó Iroda 2008-ban büntetőeljárást indított az UD Vagyonkezelő Zrt. ügyében. A vállalkozással kapcsolatban ugyanis felmerült a gyanú arra, hogy elektronikus támadást intézett egy internetes szolgáltató, valamint a kormányzati gerinchálózat ellen, s politikai vezetők ellen is kutakodott. A nyomozást egy év múlva megszüntették.

Mindenesetre Szatmáriék 2005 augusztusától jó időre a hírek szereplői lettek. A Magyar Nemzet ekkor számolt be arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) leleplezett egy házaspárt, amely a román titkosszolgálatnak szállította az információt. Szatmári Tibort és feleségét a kiszivárgott adatok és közölt dokumentumok alapján azonosították be a kémkedő házaspárként. Szatmári Ildikót pedig hírbe hozták Hiller István mellett Magyar Bálint egykori oktatási miniszterrel és a HTMH akkori vezetőjével, Bálint Pataki Józseffel is. Az érintettek mindent tagadtak.

A hivatalosan lefolytatott vizsgálat szerint, mint az a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár, Tóth András jelentésében szerepelt, az akkori parlamenti ellenzék, a Fidesz felelőssége vetődhetett fel: a vizsgálódók szerint ugyanis a párt egyes politikusai a magyar kormányt akarták lejáratni, amihez a nemzetbiztonsági szolgálatokat használták fel. Mások pedig azt rebesgették, a megszellőztetéssel Gyurcsány Ferenc akarja féken tartani kormánya erős embereit. Akár így, akár úgy, Szatmáriék végül kémkedés miatt nem kerültek bíróság elé. Sőt, Magyarországon telepedhettek le.

Az NBH-ban a történtek után mintegy száz hivatásost vetettek hazugságvizsgálat alá, hogy megtalálják a Mucuska-gate kiszivárogtatóját.

Hogy ez a kutatás eredményes lehetett, azt az NBH-t 2007-től 2009-ig vezető Laborc Sándor egyik, a Magyar Narancsnak adott interjúja árulta el. "Leszögezném, hogy nem a szolgálatok szivárogtattak. Voltak olyan érdekcsoportok, amelyek komoly erőfeszítéseket tettek bizonyos információk megszerzésére, és sajnos akadt olyan kolléga, aki… Nos, inkább nem használom azt a kifejezést, hogy prostituálódott. De hogy értse, miről van szó: például látható személyi átfedés a Mucuska-gate és az UD Zrt.-ügy között. Az a munkatárs, aki annak idején érintettje lehetett a Mucuska-ügynek, szerepel abban a feljelentésben, amit tavaly (2008-ban – a szerk.) az adatgyűjtési ügyben tettem a rendőrségen."

Éppen ennek a poligráfos vizsgálatnak a kapcsán merülhetett fel az, hogy az azt végző társaság, a Zömök Kft. idegen állam (Oroszország?) érdekeit kiszolgálva gyűjthetett információt az NBH-nál. Ez adná állítólag a kémkedési ügy alapját, ami miatt Galambos Lajos és Szilvásy György ellen kémkedés gyanúja miatt nyomoz a Budapesti Katonai Főügyészség, Galambos utódjával, Laborc Sándorral szemben pedig bűnpártolás a gyanú. A Zömök volt vezetője, Püski László is a kémügy gyanúsítottja lett.

A férfi egy másik eljárásban is érintett. Mint arról korábban írtunk, a cég belekeveredett a több milliárd forintos adócsalásról szóló Eclipse-ügybe. Tavaly számolt be a VPOP arról, hogy gyanújuk szerint a Zömöknek – mint az Eclipse Zrt. alvállalkozójának – kulcsszerepe volt abban, hogy az összességében tízmilliárd forintos, nemzetbiztonsági okokból titkosított informatikai közbeszerzéseket elnyert Eclipse 8,1 milliárdja után járó áfának nyoma veszett.

hvg