Viktor Vekszelberg

Többek szerint Vlagyimir Putyin korábbi orosz államfő kedvében akart járni Viktor Vekszelberg orosz milliárdos, amikor 2004-ben százmillió dollárért visszavásárolta a cári műkincsek, a Fabergé-tojások egy részét. Vekszelberg azonban máskor is egyértelmű jelét adta, hogy vonzódik az orosz kultúrához: igazgatósági tag a moszkvai Balsojban, a világ egyik leghíresebb operházában.

Vekszelberg nem tartja távol magát a politikától sem. Amikor 2005-ben felkérték Roman Abramovicsot, a Chelsea angol focicsapat orosz tulajdonosát, hogy újabb öt évre maradjon Csukcsföld kormányzója, Vekszelberg neve lehetséges kamcsatkai kormányzóként merült fel, végül azonban nem ő kapta a posztot.

Több szabálytalanság is történt a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásakor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint. A soron kívüli vizsgálat azt állapította meg, hogy legalább öt milliárd forint kár érhette az államot

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) soron kívüli ellenőrzés keretében vizsgálta a moszkvai kereskedelmi képviselet eladását, és a vizsgálat során több szabálytalanságot is feltártak - jelentette be Gaál Szabolcs Barna, a hivatal elnöke szerdai sajtótájékoztatóján. Azt is elmondta, hogy ezért szerdán a hivatal feljelentést tett az ügyben hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás miatt.

Gaál Szabolcs Barna szerint a moszkvai ingatlan eladása miatt komoly vagyoni hátrány érte az államot, legalább 5 milliárd forint hátrány származott az ügyletből. A Kehi jelentése több felelőst is megnevez, de az elnök az [origo] kérdésére nem árulta el, kikről van szó. Gaál ugyanakkor utalt arra, hogy a kedden őrizetbe vett három ember a felelősök között lehet. Az ügyészség kedden őrizetbe vette, illetve gyanúsítottként hallgatta ki Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatóját, Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet és Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium korábbi államtitkárát.

A Központi Nyomozó Ügyészség 2009 novembere óta nyomoz az épület eladása miatt. Keresztes Imre főügyész korábban az [origo]-nak azt mondta: több bűncselekmény gyanúja is felmerült a nyomozás során. Az egyik a hűtlen kezelés, az ügyészség szerint ugyanis felmerült az a gyanú, hogy ha a jogszabályoknak megfelelő módon adták volna el a moszkvai ingatlant, akkor magasabb áron lehetett volna értékesíteni a korábban állami tulajdonban lévő épületet. Az épületet körülbelül 4 milliárd forintért adta el a magyar kormány, ebből 3,5 milliárd volt a vételár, közel 500 milliót pedig előlegként fizetett ki a vevő, igaz, évekkel azelőtt, hogy az ingatlant megszerezte volna.

A 17 ezer négyzetméteres, Lurdy-ház nagyságú ingatlan eladásáról a magyar kormány 2005-ben kezdett el tárgyalni. A későbbi vevőt gyakorlatilag már ekkor kiválasztották. Az eladás a kormány szerint azért húzódott el, mert csak az épület volt a magyar kormány tulajdonában, a földterület, amelyen az épület áll, orosz állami tulajdon volt. Az eladás zavaros részleteire először az ÁSZ jelentése hívta fel a figyelmet 2009 szeptemberben, később az ingatlant használó Külügyminisztérium és az épület tulajdonosi jogait gyakorló MNV is vizsgálatot indított az ügyben.

origo