A Magosz szerint egyértelműen bizonyítható, hogy Horváth Klára, Bábolna MSZP-s polgármestere mindent megtett azért, hogy egy 240 hektáros bábolnai föld az államtól egy magánbefektető tulajdonába kerüljön.

Budai Gyula miniszterelnöki megbízott szerint ismét hazudott Bábolna ügyében Horváth Klára, a település szocialista polgármestere.

Budai Gyula 2010. augusztus 16.-i budapesti sajtótájékoztatóján felidézte, hogy 2009 decemberében büntetőfeljelentést tett, mert a szocialista politikus kilencven hektár állami földet úgy adott bérbe, hogy a legrosszabb pályázó lett nyertes. Mint közölte: mostanra elkészült azokat az írásmintákat elemző szakvélemény, amely a kölcsönszerződésről készült:

Eszerint Horváth Klára húszmillió forintot vett fel magánkölcsönként attól a Szaxon Attilától, aki korábban a legrosszabb pályázatot adta. A miniszterelnöki megbízott kiemelte: Horváth Klára előzőleg minden fórumon elmondta, hogy semmilyen kölcsönszerződést nem írta alá, a szakértői vélemény szerint azonban a szerződésen az ő aláírása szerepel. A szocialista politikus ismét hazudott - fogalmazott Budai Gyula.

Hozzátette: Horváth Klárának nem vele, hanem a nyomozóhatósággal van vitája. Egyértelműen, feketén-fehéren bizonyítható, hogy a szerződésen szereplő aláírás Horváth Klára szocialista képviselőtől származik - mondta. Az ügy szerinte azért is "pikáns", mert a szocialista politikus ezt a kölcsönt nem tüntette fel a képviselői vagyonnyilatkozatában, ami pedig közhiteles iratnak számít. Innentől kezdve egy újabb bűncselekmény merül fel, a közirat-hamisítás - közölte Budai Gyula.

Horváth Klára még márciusban arra reagált, hogy Budai Gyula, a Magosz egyik vezetője szerint egyértelműen bizonyítható: Horváth Klára mindent megtett azért, hogy egy 240 hektáros bábolnai föld az államtól egy magánbefektető tulajdonába kerüljön. Az értékesítéssel a Magosz számításai szerint körülbelül 7,7 milliárd forint kár érte a magyar államot.

Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján alátámasztásul felolvasta egy ingatlanforgalmazó cég hirdetését, amelyben az említett 240 hektáros bábolnai telket mintegy nyolcmilliárd forintért kínálják eladásra.

A területet most az a cég akarja eladni, amely korábban két strómanon keresztül 227 millió forintért vásárolta meg egy olyan pályázat során, amelyet a bábolnai polgármester kezdeményezésére írt ki az állam - közölte Budai Gyula.

Álláspontja szerint Horváth Klára - aki országgyűlési képviselő is - nemcsak abban vett részt, hogy a területet átjátssza a külföldi befektetőnek, hanem tevékenyen hozzájárult ahhoz is, hogy a befektető megszerezze, értékesítse ezt a földet.

Budai Gyula úgy látja, a polgármesternek a nyomozás során választ kell adnia arra a kérdésre, "mi volt neki ebben az üzlet". Emlékeztetett: a Fidesz bejelentette, ha kormányra kerül, a bábolnai földeladás ügyét az elsők között fogja kivizsgálni.

Az ügyben egyébként a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt - idézte fel Budai Gyula, aki március 19-én adott át olyan dokumentumokat az ügyészségnek, amelyek szerinte bizonyítják, hogy Horváth Klára átjátszotta az állami földet a külföldi befektetőnek.

A Magosz szövetségi igazgatója ezt megelőzően, február 19-én közölte, hogy újabb bábolnai földeladási ügyben nyomoz az ügyészség a település szocialista polgármestere ellen. (Az eredeti ügy egy 85 hektáros állami föld bérbeadásával kapcsolatos, amely Budai Gyula szerint jogszabályellenesen történt.)

Budai Gyula korábbi, februári tájékoztatóján az ügy részleteit ismertetve azt mondta: 2007. március 10-én Horváth Klára közérdekű célokra, ipari park létrehozására hivatkozva kezdeményezte a nemzeti földalapkezelő szervezetnél 240 hektár állami földterület pályázati úton való értékesítését.

Mint mondta, a 2007 júniusában kiírt pályázatot azonban nem a bábolnai önkormányzat, hanem két magánszemély nyerte, akik 227 millió forintot ajánlottak Bábolna 201 milliójával szemben.

Hozzátette: 2007. október 10-én a két magánszemély tulajdonosként kezdeményezte a 240 hektár művelési ágból való kivonását és ipari parkká minősítését.

Majd 2007. október 17-én a tulajdoni lapra rákerült egy banknak és egy kft.-nek a vételi és a jelzálogjog bejegyezése iránti kérelme. Horváth Klára március 19-én az ügyre úgy reagált: a jogszabályoknak megfelelően döntött az önkormányzat az érintett földterületről.

Horváth Klára szerint törvényesen járt el az önkormányzat

A bábolnai polgármester szerint törvényesen járt el az önkormányzat a Magosz által kifogásolt földeladás ügyében; a szocialista Horváth Klára a múlt héten értesült arról, hogy a területet megvásárló cég értékesíteni kívánja a még mindig szántó besorolású földet.

Horváth Klára vasárnap arra reagálva közölte ezt az MTI-vel, hogy Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója szerint egyértelműen bizonyítható, Horváth Klára mindent megtett azért, hogy egy 240 hektáros bábolnai föld az államtól egy magánbefektető tulajdonába kerüljön.

Az értékesítéssel a Magosz számításai szerint körülbelül 7,7 milliárd forint kár érte a magyar államot. Budai Gyula ismertette egy ingatlanforgalmazó cég hirdetését, amelyben az említett 240 hektáros bábolnai telket mintegy nyolcmilliárd forintért kínálják eladásra.

A területet most az a cég akarja eladni, amely korábban két strómanon keresztül 227 millió forintért vásárolta meg egy olyan pályázat során, amelyet a bábolnai polgármester kezdeményezésére írt ki az állam - közölte Budai Gyula.

Horváth Klára elmondta: az önkormányzat a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor a földterület eladásának kiírását kérte, mivel azon logisztikai parkot szeretett volna kialakítani egy külföldi befektető.

A területért 165 millió forintot reméltek, ehhez képest két magánszemély 227 millió forintért vásárolta meg azt - jegyezte meg. A polgármester közölte: a földhivatali nyilvántartásban ez a terület még mindig szántóként szerepel. Hozzátette: a múlt héten jutott tudomására, hogy a fejlesztő cég árulja a földterületet, arról tehát a céget kellene megkérdezni.

Horváth Klára azt mondta, várhatóan a jövő héten találkozik a befektetővel, hogy tárgyaljanak arról, miért akarja eladni a területet. Azzal kapcsolatban, hogy Budai Gyula azt mondta, ha a Fidesz kormányra kerül, a bábolnai földeladás ügyét az elsők között fogja kivizsgálni, a polgármester elmondta: állnak elébe, nincsen takargatnivalójuk.

Nem kizárt, hogy a Sukoróra tervezett kaszinóváros befektetői is indulnak Bábolna élményfürdő központnak szánt területének versenytárgyalásán, amelyet hétfőn hirdetett meg a város közgyűlése – értesült a Népszabadság. Nyilvános ülésén a város arra is garanciát vállalt, hogy az eladott terület egy részének megváltoztatja a művelési ágát, és a földet belterületbe vonja. A területen, a közeli szélkerekek árnyékában kukoricás, napraforgós, erdős földeket láttunk.

A rendkívüli közgyűlés napján a Magyar Nemzet azt írta: Horváth Klára polgármester ukrán és amerikai befektetőkkel tárgyalt. Felvetődött az is –közölte a lap –, hogy a korábban Sukoróra tervezett King’s City kaszinókomplexum Bábolnán valósul meg. Ezzel kapcsolatban a befektetők azt nyilatkozták az újságnak, hogy még nem született döntés, továbbra is keresik a megfelelő helyszínt a Közép-Dunántúl térségében.

Lapunk érdeklődésére Horváth Klára annyit mondott: a pályázatra bárki jelentkezhet, aki a feltételeknek megfelel, elsősorban a vételár dönt majd, de előnyben részesítik azokat, akik az idegenforgalmi fejlesztés keretében a legtöbb munkavállalót foglalkoztatják. A polgármester kijelentette: nem folytatott konkrét tárgyalásokat a Sukoró befektetőivel, és a rendezési tervben kaszinó letelepítése nem is szerepel. A pályázat határideje augusztus 31.

Információink szerint a pályázat gyors kiírása mögött az áll, hogy tőkeerős érdeklődők – köztük a kaszinóváros megálmodói – fontolgatják a bábolnai befektetést. Horváth Klára a rövid határidőt azzal magyarázta, hogy nem akarták az ügyet a választási kampány részévé tenni. A Fidesz bábolnai szervezetének elnöke és polgármesterjelöltje tegnap azt kérte a közgyűléstől, hogy ne hozzon olyan döntést, amely az új testületet kényszerhelyzetbe szorítja. A polgármester ezzel kapcsolatban megjegyezte: akkor érdemes kiírni a pályázatot, amikor komoly érdeklődők vannak a láthatáron. A Fidesz nyílt levelében foglaltakat a pályázat értékelésekor figyelembe veszik.

A bábolnai képviselőtestület ülése, középen Horváth Klára polgármester
Népszabadság - Reviczky Zsolt

A hétfői bábolnai önkormányzati közgyűlés előtt Budai Gyula miniszterelnöki megbízott sajtótájékoztatót tartott Budapesten. Nem a közgyűlés napirendjével foglalkozott, hanem azt az ügyet emlegette fel, amelyben tavaly decemberben tett büntetőfeljelentést, mert a város szocialista polgármestere kilencven hektár állami földet a legrosszabb pályázónak adott bérbe. Ez a pályázó egyébként az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. volt, melynek vezérigazgatója, Szaxon Attila – Budai állítása szerint – húszmillió forint magánkölcsönt adott Horváth Klára polgármesternek.

Lapunk akkor megkérdezte Horváth Klárát és Szaxon Attilát is, ám mindketten cáfolták a magánkölcsönt. A polgármester hamisnak nevezte az előkerült szerződést, Szaxon pedig úgy fogalmazott: nem adott kölcsönt, de ha adott volna is, senkinek semmi köze nem lenne hozzá.

A feljelentés hatására a Központi Nyomozó Főügyészség egy „esetleg a hatáskörébe tartozó” bábolnai személy ellen (ő Horváth Klára - a szerk.) hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt elrendelte a nyomozást. Ennek során igazságügyi szakértő vizsgálta a magánkölcsön-szerződést is. Budai Gyula hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: az írásmintát elemző szakvélemény szerint a szerződésen egyértelműen Horváth Klára aláírása szerepel. Márpedig ha ez így van, akkor az az idő tájt országgyűlési képviselőként is dolgozó politikusnak a kölcsönt fel kellett volna tüntetnie vagyonnyilatkozatában.

A hétfői közgyűlés előtt megkérdeztük a polgármestert, mit szól Budai Gyula állításaihoz. – Az állítólagos dokumentumot nekem, mint sértettnek nem is mutatta meg az ügyészség, azt a Magyar Hírlapban láttam – méltatlankodott Horváth Klára, majd hozzátette: a szerződés és az azon szereplő aláírás hamis, ő ilyen megállapodást nem kötött, nem látott el kézjegyével.

A nyomozás alapjául szolgáló tranzakció kapcsán január közepén Horváth Klára azt nyilatkozta lapunknak: „Az önkormányzat belterületével határos olyan földekről van szó, amelyek a település szempontjából fontosak, a későbbiekben pél dául utcát lehet nyitni a környezetükben. Ezért döntött úgy a képviselő-testület, hogy a fejlesztések megkezdéséig művelésre adja bérbe.”

Megkérdeztük a polgármestert arról is, hogy a többi pályázó közül miért azt választották ki, amelyik a legkevesebbet ígért. A bérleti díj csak egyik szempontja volt a pályázatnak, érvelt Horváth Klára, s hozzátette: a legtöbbet ajánló pályázó és az IKR ajánlata között éves szinten 1 millió 700 ezer forint a különbség. Az IKR viszont minden esztendőben 6-7 millió forinttal támogatja a várost.

A bábolnai földügyletek kapcsán egy másik ügyészségi vizsgálat is folyamatban van. 2007-ben 240 hektár bábolnai földet privatizáltak. Az állam kevesebb mint 230 millió forintért adott túl a területen. Felmerült a gyanú, hogy a tranzakcióban Horváth Klára is közreműködött.

A 240 hektár sorsa is felvetődött a hétfői közgyűlésen. A terület jelenlegi tulajdonosai ugyanis 244 millió forintos vételi ajánlatot kaptak, s kérték, hogy ezt függesszék ki a város hivatalos hirdetőtábláján. Kétszáz hektárt szántóként használna a vevő, a többin pedig megújuló energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységet folytatna a helyi BIL-Park Kft.