Ha a kormány és az IMF-EU között most folyó tárgyalásokon a
felek jövő hétfőig nem jutnak dűlőre egymással, komolyan gyengülhet a
forint, ha viszont megszületik a megállapodás, az Orbán-kabinetnek a
június elején meghirdetett 29 pont közül jó néhányban vissza kell
lépnie. Ez persze a Fidesz népszerűségi mutatóit tépázhatja meg. Orbán
csütörtökön találkozik a küldöttséggel.
Néhány napja folynak a megbeszélések a Christopher Rosenberg vezette
húsz fős IMF-EU-küldöttség és a Varga Mihály-Matolcsy György vezette
magyar kormánydelegáció között a Magyarországnak korábban nyújtott és
októberben lejáró 20 milliárd eurós készenléti hitelkeret decemberig
történő meghosszabbításának, illetve 2011-től, egy újabb, úgynevezett
elővigyázatossági hitelmegállapodás megkötésének gazdaságpolitikai
feltételeiről.
|
|
Orbán Viktor és Navracsics Tibor. Nehéz helyzetben a
kormány.
Fotó: MTI - Szigetváry Zsolt
|
Információk szerint az IMF-EU duó legfontosabb követelése, hogy a
magyar kormány nyilvánosan kötelezze el magát a GDP 3 százalékánál
kisebb jövő évi deficitcél mellett. A Valutaalap felhívta a figyelmet,
ez azért is elengedhetetlen, mert Magyarország számára éves szinten 150
milliárd forint adósságszolgálati többletterhet eredményezett, amikor a
választások után – az emlékezetes Kósa-beszéddel és az azt kísérő
kormányzati kommunikációval – a kabinet néhány napig kétséget hagyott
afelől, hogy maga is „kőbe vésettnek” tekinti a nemzetközi szervezetek
és az előző kormány által közösen erre az évre meghatározott 3,8
százalékos államháztartási hiányt.
A 2011-es 3 százalékos arány melletti elköteleződés hasonlóképpen
megnyugtatná az ideges piacokat és könnyítene a magas magyar
adósságállomány finanszírozásán. Elsősorban Berlin nyomására -- Brüsszel
sem hajlandó engedni a 3 százalékból, mert Magyarország, az EU
történetében példátlanul régóta, hat éve áll úgynevezett
„túlzottdeficit-eljárás” alatt. (Túlzott deficit akkor áll fenn, ha egy
Európai Uniós tagország nem teljesíti a maastrichti szerződésben a
fenntartható államháztartási helyzetre vonatkozó legfonotosabb
követelményeket, vagyis a költségvetés hiánya meghaladja a GDP 3
százalékát, illetve az államadósság a 60 százalékát. Ennek megfelelően a
2004-ben belépett Magyarország automatikusan túlzottdeficit-eljárás alá
került a csatlakozáskor).
Információk szerint a német kormány már világossá tette, ha Budapest
nem tartja a Gyurcsány-kormánnyal megállapodott, és a
konvergencia-programban előírt deficitpályát, vagyis az idei 3,8 és a
2011-es 3 százalékot, akkor – ugyancsak az unió történetében első
alkalommal – az EU életbe lépteti a hatályos szankciórendszert, és
felfüggeszti a Magyarországnak járó kohéziós támogatások folyósítását.
(Hasonló intézkedésre ez idáig egy alkalommal került sor, amikor az EU
felfüggesztette az agrártámogatások folyósítását Bulgáriának a
korrupcióellenes küzdelemben mutatott hiányosságok miatt).
Az EU-IMF-csapat az idei 3,8 százalékos és a jövő évi 3 százalékos
hiány elérését hitelesítő intézkedési tervben is meg kíván állapodni a
kormánnyal, ezt előre jelezték is. Következésképp meghökkenést okozott,
hogy az Országgyűlés egy sor, a költségvetés átláthatóságát korlátozó, a
deficittartást pedig megnehezítő adókönnyítő törvényjavaslatot már a
megbeszéléseket megelőzően megszavazott. Nem a kormány uralja a
helyzetet? – aggódnak a küldöttségben, annak kapcsán, hogy a kabinet
arra hivatkozik, a Fidesz által kétharmaddal megszavazott módosítások
„csak” egyéni képviselői indítványok voltak.
Nem használt eddig a tárgyalások légkörének az sem, hogy Orbán Viktor
– Csányi Sándor OTP-elnök társaságában – a foci vb-n való megjelenését
részesítette előnyben a múlt héten, ezért a kormányfővel csak holnap,
azaz csütörtökön találkozhat a küldöttség. A szoros Orbán-Csányi nexus
azért is szúr szemet, mert az IMF-EU delegáció nem ért maradéktalanul
egyet a kormány bankadó-terveivel sem. A kabinet elképzelései szerint
ugyanis, amit az állam az egyik kezével elvenne a bankoktól az idén a
200 milliárd forint különadó formájában, azt a másik kezével jórészt
visszaadná úgy, hogy a bankok portfoliójából egy állami eszközkezelő
társaság kivásárolná a rossz jelzáloghiteleket.
A Valutaalap és az unió döntéshozói szerint azonban az efféle állami
eszközkezelő társaság életre hívása csak ott elfogadható – például
Írországban -, ahol az ilyen követelések tömege csődbe vitte a
pénzintézeteket, Magyarországon viszont nem ez a helyzet, a
jelzáloghitelesek szociális problémáinak állami kezelésére pedig a
kormánynak más módszert kell találnia. A küldöttség emellett azt is
igényli, hogy a kiszámítható üzleti környezet érdekében a kormány
egyértelműen határozza meg már most a jövő évi bankadó mértékét, és maga
a bankadó 2012-ben szűnjön meg. Kérdés persze, hogy ha a kabinetnek a
bankadóval kapcsolatos konstrukciója összeomlik, akkor fennmarad-e a
pénzügyi szféra és a kormány között az utóbbi napokban beállt
fegyverszünet.
Az IMF-EU csapattal való viaskodás nagy valószínűséggel azt vetíti
előre, hogy az Orbán-kormány nem úszhatja meg azokat a nagyobb szabású
államháztartási – önkormányzati, egészségügyi, oktatási és más –
reformokat, amelyekbe elődjeinek beletörött a bicskájuk. A Fidesz-KDNP
kétharmados győzelmét azért üdvözölték a Magyarországot finanszírozó
intézmények és befektetők, mert azt remélték, hogy ekkora
felhatalmazással éppen ezekbe vág bele – és most éppen ezt kérik tőle
számon.
hvg
Kommentáld!