Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A romák ellen elkövetett emberölések sorozatának vagy a kiskunlacházi gyilkosságnak a sikeres felderítése mellett a rendőrség idén adós maradt több gazdasági bűncselekmény megoldásával. Erről is kérdeztük Bencze József országos rendőr-főkapitányt, valamint a rendészeti politikáról és az országgyűlési választások előtti hangulatról is
hvg.hu: Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter
lemondása után akadt, aki azt mondta, ön megérdemelné, hogy kinevezzék
a tárca élére, mert ezzel megköszönhetnék a rendőrség élén végzett
munkáját. Ha felkérik, szívesen ült volna a miniszteri székbe?
Bencze
József: Nem vállaltam volna el, mert a szakmát távol kell tartani a
politikától, ám a tárca vezetőjeként ezt nem lehet megtenni. A kérdés
eldőlt, és hál Istennek fel sem tették.
dr.Bencze József
|
hvg.hu: A
választások előtt néhány hónappal, már beharangozta a Fidesz, hogy a
rendőri vezetőknek menniük kell. Hogy érzi, van, amit főkapitányként
nem tudott végrehajtani?
B. J.: Azt azért mindenki
tudja, hogy sem a miniszteri, sem a főkapitányi pozíció nem nyugdíjas
állás. Vezetésem alatt sajnos nem sikerült megalkotni egy öt-nyolc évre
szóló, választási cikluson átívelő rendészeti stratégiát, amely
kijelölhetné a rendőrség jövőbeli sorsát. Megjegyzem, az államigazgatás
az országgyűlési képviselő választásokat mindig megsínyli, mert vagy
tartalék üzemmódra kapcsol, vagy felpörög, hogy még az utolsó
pillanatban mindent elintézzen. Óhatatlan egyébként ez a
bizonytalanság, mert annak eredményétől várják a dolgozók, hogy hogyan
lesz tovább. A közigazgatás és különösen a rendőrség esetén a szakmai
teljesítmény, egy elvárható lojalitás, a törvényesség betartatása és a
pártpolitikai semlegesség kellene az értékítélet alapjának lennie.
hvg.hu: Nem
csak a dolgozók, hanem a magas pozícióban ülő rendőri vezetők is,
akiknek nem is biztos, hogy érdekük a szervezeti változás.
B.
J.: Nem tudom, kinek nem szolgálja az érdekét egy program, amely hosszú
távon biztonságot ad. Fontos, hogy a politika is támogassa a stratégia
megvalósítását, amihez elengedhetetlen a széles politikai konszenzus.
hvg.hu: A
rendészet kérdéseivel foglalkozó kutatók szerint a stratégia lényeges
elemei közül kiemelik azt, hogy a katonai, tekintélyelvű testületet
civilesíteni kellene (demilitarizálni), illetve fontosnak tartják a
decentralizálást és a depolitizálást is. Ön hogy vélekedik erről?
B. J.: A három „de” után odatennék egy negyediket is: de
nem minden területen és nem minden áron kell a civilesítést
végrehajtani. Vannak ugyanis olyan területek, például az országhatáron
átnyúló ügyek, amelyeknél decentralizálásra nincs mód. Az nem
megoldható, mint a régi időkben, hogy a pandúr megállt a megyehatáron,
mert a másik megyében már nem volt hatásköre intézkedni. A
demilitarizálásra a rendszerváltás óta húsz évünk volt, és úgy látszik,
hogy a tradíciókon nehéz változtatni. Ugyanakkor a határőrség és a
rendőrség integrációja során több mint négyezer munkahelyet
civilesítettünk. Persze lehetnek a rendszerben további tartalékok, de
ahhoz adni is tudni kellene az embereknek plusz dolgokat, hogy ne
érezzék úgy, elvesznek tőlük valamit. A civilesítéssel szemben
egyébként belülről is volt egy ellenállás, mert a rendfokozatnak kifelé
van megbecsültsége, elismertsége, amit a hivatásosok nem akarták
elveszíteni. Azt magam is elismerem, hogy a parancs-utasítás rendszere
ad egyfajta védelmet a munkában, és megkönnyíti annak az elvégzését
és elvégeztetését, de nem gondolom, hogy biztosan együtt kell élni a
katonai rendfokozattal.
hvg.hu: És mi a helyzet a depolitizálással?
B.
J.: Ezzel maximálisan azonosulni tudok. Azt elfogadom, hogy az aktuális
politikai hatalom a miniszter útján irányítja a rendőrséget, az viszont
más kérdés, hogy mennyire szólhatnak bele konkrét ügyekbe. A
közbiztonság és a rendőrség egyébként olyan napi témák, amelyeket
bármikor elő lehet rántani, és beszélni róla, még ha semmi sem történik
– éppúgy, mint a fociban –, ezért a választások előtt még inkább
napirendre kerül. A közbiztonság az első három nagy téma között
szerepel mindegyik párt programjában. A kampányban megfogalmazott
szlogenek azonban – tapasztalatom szerint – a kormányzásnál már
megváltoznak, hiszen a lehetőségekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell.
A mindenkori rendőrségnek középen kell állnia és a pártoktól
semlegesnek kell maradnia.
hvg.hu: Az egyik rendőr
érdekvédelmi szervezet, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete
mégis elkötelezte magát a Jobbik mellett. Mennyire befolyásolja ez a
testület megítélését?
B. J.: A szakszervezet és a párt
együttműködése miatt az ügyészséghez fordultunk, de még láthatóan semmi
sem történt. Azt azért nem gondolom, hogy a pártpolitika benyomulna a
rendőrség soraiba, és azt sem, hogy a hatezer fős szakszervezet
tagságában szélsőségesek lennének. Inkább úgy vélem, a tagok nem bírnak
pontos értesüléssel arról, hogy a szakszervezet vezetése milyen
döntéseket hoz. Ezt mutatja az is, hogy értesülésem szerint a tagok
közül sem tetszik mindenkinek a Jobbikkal kötött megállapodás, és
emiatt már vannak olyanok, akik kiléptek a TMRSZ-ből. Az biztos, hogy
mindez nem tesz jót a rendőrségnek.
Rendőri munka, jelentős ügyek, az év bakijai
hvg.hu: A testületet egyes vélemények szerint a romagyilkosságok rossz, legyengült állapotban találták.
B.
J.: Ez nem igaz. Folyamatosan átalakuló bűnözéssel kell felvennünk a
harcot, és alkalmazkodnunk például a technikai változásokhoz, illetve
egyes bűncselekmények nemzetközivé válásához. Egyébként, ha a rendőrség
nem a demonstrációkkal van lekötve, akkor többet tud a bűnügyekkel
foglalkozni. Emellett jól érzékelhető az is, hogy azokban a megyékben,
ahol az integráció után jóval megnövekedett a létszám, ott több rendőrt
lehetett a közterületekre kiküldeni, aminek a hatására az utcákon és a
tereken az elkövetett bűncselekmények száma jelentősen csökkent.
hvg.hu: Az elavult, emiatt nem túl jó jogszabályi háttér mennyire nehezíti meg a rendőrök munkáját?
B.
J.: A politikai döntéshozók a rendszerváltáskor több törvényt
bebetonoztak azzal, hogy megváltoztatásukhoz kétharmados többséget
írtak elő. Ilyen például a gyülekezési törvény, amely akkor jónak tűnt,
ma viszont nem, megváltoztatni viszont lehetetlenség. Mindig lesz elég
ok, hogy ne jöjjön össze a módosításhoz szükséges kétharmad. Enélkül
viszont a rendőrnek kell értelmeznie a jogszabályokat, mert a bírói
jogértékelések az egyes intézkedések kapcsán csak évekkel később
születnek meg. Pedig ha gyorsabb lenne az ítélkezés, a döntések helyre
tehetnék a jogszabályi hiányosságokat. Mint az egyesülési joggal való
visszaélés esetében nincs bírói ítélet, vagy ha van is, mint a Magyar
Gárda ügyében a feloszlatásról szóló döntés, azt sem veszik tudomásul.
A nagy problémám mégis az, hogy egyes politikusok is megkérdőjelezik
azt és támadják azokat, akiknek be kell tartatniuk a bírói ítéletet.
hvg.hu: Milyen panaszok érkeznek a rendőrök munkájával kapcsolatban?
B.
J.: Leginkább az intézkedéseket kifogásolják, vagy a demonstrációkon
tett lépéseinket panaszolják, de a bejelentések között akadnak olyanok,
mint hogy az illető nem kapott elég időt a feloszlatott demonstrációról
való távozásra. Ez pedig annak ismeretében, hogy kilenc percen át
tartott a rendőri felszólítás, igencsak elgondolkodtató. Egy nap
körülbelül 18 ezer rendőri intézkedés történik, míg a panaszok száma
néhány ezerre tehető. Egy évben!
hvg.hu: Mely nyomozásokra a legbüszkébb?
B.
J.: Természetesen a romák elleni gyilkosság felderítése, hiszen az
iszonyatosan nagy munka volt, és egyben presztízskérdést is jelentett
számunkra. Nem minden évben néz szembe ilyen üggyel a rendőrség. Aztán
az év nagy nyomozásai közé sorolom a kiskunlacházi Nóri gyilkosának a
megtalálását és a Magyarok Nyilai szervezet tagjainak elfogását, amivel
több országgyűlési képviselő ellen irányuló súlyos támadást
akadályoztunk meg.
hvg.hu: Nem említett nagy volumenű gazdasági jellegű bűncselekmények felderítését. Mi ennek az oka?
B.
J.: Az ilyen típusú ügyeknél, amelyeket mindig körülleng a politika
légköre, szakértői nyomozás zajlik, hogy minél megalapozottabban tegyük
meg a szükséges nyomozati lépéseket és az esetleges gyanúsításokat. A
BKV, az EMFESZ, illetve a többi eset is mind nagyon szövevényes, így
megérteni sem egyszerű őket. Ráadásul megosztott a dolog abban, hogy a
pénzügyi bűncselekmények egy részében nem is mi járunk el, hanem a vám-
és pénzügyőrség.
hvg.hu: Szerencsés ez?
B.
J.: Ebből a székből is úgy látom, mint korábban a Vám- és Pénzügyőrség
Országos Parancsnoksága rendészeti főigazgatójaként, hogy a vám- és
pénzügyőrségnek a rendőrségnél több ponton van köze a gazdasági,
pénzügyi folyamatokhoz. A nyomozásokban pedig más típusú
felderítőmunkát végez. Ők nyugodtabban járhatnak el az ügyekben, hiszen
náluk ritka az, hogy azonnal kellene valamire reagálniuk.
hvg.hu: Visszatérve
a sikeres ügyekre, azok mellett akadtak hibák is, mint a tarnabodi
fiatalok meggyanúsítása, a Magyarok Nyilaihoz kötött robbantásos videó
vagy Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány nyilatkozata. Ezeknek, így
az év végéről visszatekintve milyen tanulságai vannak az Ön számára?
B.
J.: A tarnabodi esetben tanúvallomás és szakértői vélemény alapján
hozta meg a bíróság a szabadságot korlátozó kényszerintézkedést a
bűnösség megállapítására vagy annak tisztázásának időtartamára. Ezeknek
a bizonyítékoknak a hitelét sem az ügyészség, sem a bíróság nem
kérdőjelezte meg. Amint kiderült az előzetesben lévők ártatlansága a
romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat ügyében, onnantól a
gyanúsításuk megszűnt és szabadlábra kerültek. A robbantásos videó nem
rendőrszakmai baki volt, hanem inkább kommunikációs mellényúlás. Az
ügyben a szükséges intézkedéseket megtettük. Pásztor Albert
nyilatkozata nem volt szerencsés, mert félreértésekre,
félremagyarázásokra adott okot. Ugyanakkor a gyors vizsgálat tisztázta,
hogy a kapitány nem követett el semmiféle jogsértést, megtörtént és
eredményesen felderített bűncselekmények elkövetőiről számolt be. Egy
újságírói kérdésre azonban nem kellő körültekintéssel válaszolt, ezért
figyelmeztettem. A hibát egyébként azok követik el, akik a meglévő
problémát a szőnyeg alá akarják söpörni. Igenis beszélni kell a
roma-kérdésről, és velük közösen megoldást kell találni az
integrációra, miközben nem lehet egy etnikai csoport minden tagját
megbélyegezni.
Viszony az ügyészséggel és az esztendő összegzése
hvg.hu: A Rendőrségi Igazgatási Központra leadott lövések ügyében és más esetekben is - akár az UD Zrt. kapcsán - hogy alakul a rendőrség és az ügyészség közötti együttműködés?
B. J.: Az ügyészséggel korrekt
az együttműködésünk, amelyből semmit sem von le az a tény, hogy néhány
ügyben eltérő a szakmai álláspontunk. Sok esetben ez nem más, mint
sajtószenzáció, és nem beszélnek arról a sok tízezer ügyről, amelyeket
közösen oldottunk meg.
hvg.hu: Miként fordulhat az elő,
hogy valaki nem hajtja végre a parancsnok utasítását, gondolok itt
Bozsó Zoltán ügyére? (A budapesti főkapitány rendészeti helyettese egy
létesítménybiztonsági vitában nemet mondott felettesének, Samu István
dandártábornoknak, az ORFK rendészeti főigazgatójának, s emiatt úgy
volt, hogy távoznia kell, de végül a helyén maradt – a szerz.) Az
állomány szemében nem volt ez visszás, nem gondolhatták, hogy végül is
mindent meg lehet tenni?
B. J.: Az említett ügyben
feljelentést tettem, s az ügy jelenleg bírói szakban van. Bozsó Zoltán
szakmai munkája és felkészültsége elvitathatatlan, ugyanakkor tudni
kell, hogy a jogszabályok őrmesterre és tábornokra egyaránt és
egyformán vonatkoznak.
hvg.hu: Jövőre milyen programok, fejlesztései tervek valósulhatnak meg?
B.
J.: Továbbvisszük a Rend és Biztonság programot és a Cselekvési
Programot. Az utóbbi keretében a hallgatók – akiknek a létszámát
emeljük – több gyakorlati képzésen vesznek részt. A fejlesztések terén
elindítottunk egy két éves projektet. A 2,5 milliárd forintos beruházás
révén korszerűsítjük a bevetésirányítási rendszert, hogy a rendőrség
reagálási ideje csökkenjen. Jövőre Budapesten hajtjuk végre a
fejlesztést, 2011-ben pedig az egész országban. Továbbá nem rég
vásároltunk 500 digitális alkoholszondát, végrehajtottuk a gépjárműpark
cseréjét, amelynek részeként 800 gépkocsi beszerzése még folyamatban
van. Mindezt egy igen feszített gazdasági helyzet ellenére tudtuk
végrehajtani. Emellett előkészítettük azt a hatmilliárdos projektet – a
Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel, az Igazságügyi és Rendészeti
Minisztériummal és a Rendőrtiszti Főiskolával közösen –, amelynek révén
egy korszerű irodai elhelyezés és képzési-oktatási központ jöhet létre a Kerepesi úton.
hvg.hu: Ön
mit szól Krémer Ferenc szociológus azon véleményéhez, hogy sok rendőr
húsz év után is nosztalgiával tekint arra a „tekintélyre”, amit a
diktatúrában birtokolt, vagy az, hogy több mint tíz százalékuk a
szélsőjobboldaltól várja a rendőrség problémáinak megoldását?
B.
J.: Nem értek egyet a kutatóval. Mivel a rendőrség állománya nagyon
fiatal, az átlagéletkor 27 év körül van, így nem tudnak visszaemlékezni
a rendszerváltás előtti időszakra, és mint említettem, nem hiszem, hogy
a Jobbikkal együttműködést vállaló szakszervezet tagjai szélsőségesek
lennének. Megjegyzem, én szívesebben élek egy jogállamban, még ha
jelenleg akár nehezebb is a sorsom, mint egy puha diktatúrában.
hvg.hu
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!