A Magyar Közlöny 2009. évi 196. számában, a IX. fejezet alatt található úgynevezett Határozatok Tárában olvashatjuk a következő címet:

„A Kormány 1231/2009. (XII. 30.) Korm. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége között 1998. október 1-jén létrejött megállapodás kiegészítéséről szóló megállapodásra adott felhatalmazásról.”

Jó, tudom én, ez eddig nem túl érdekes, viszont legalább jó bonyolult. Nézzük hát a lényeget:

„1. A Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kormány) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (a továbbiakban: Mazsihisz) az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3.§ (3) bekezdésének megfelelően megvizsgálta a Mazsihisznek a nem természetben visszaigényelt ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény járadékká alakítására vonatkozó kérését, és megállapította, hogy az 1058/1999. (V. 28.) Korm. határozatban közzétett, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Zsidó Hitközségek között 1998. október 1-jén létrejött megállapodásban megállapított járadék összege nem elégséges ahhoz, hogy a Mazsihisz az általa már hosszabb ideje ténylegesen megvalósított, a magyarországi zsidóság érdekében kifejtett tevékenységét a korábbi szinten fenn tudja tartani.

2.(…)A járadék kiegészítésének összegét 2011. évtől – kölcsönösen elfogadott szempontok és értékelés alapján – kettőszázmillió forintban állapítják meg.

A járadék kiegészítését, amely hitéleti és közszolgálati célokra egyaránt felhasználható, az 1058/1999. (V. 28.) Korm. határozatban közzétett megállapodásban megállapított járadékkal együtt, azzal azonos feltételekkel és valorizációval kell a Mazsihisz számára folyósítani.”

A lényeg tehát összefoglalva:

A kormány annak idején az összes magyarországi történelmi egyházzal megállapodást kötött a finanszírozásról, illetve arról, hogy a diktatúrában elrabolt egyházi vagyonok kárpótlásaként milyen formában juttat támogatást az egyházaknak.

És most a Mazsihisz ezen érvényben lévő megállapodáson felül kap 200 millió forintot. És csak a Mazsihisz.

Történik mindez úgy, hogy az elmúlt hónapokban többször is olvashattunk arról, miszerint a kormány és az egyházak képviselői nem tudtak megállapodni a juttatásokról és a finanszírozásról.

A kormány mindig elmondta, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben, a válság közepén az egyházaknak is tudomásul kell venniük: nincsen több pénz. Az egyházaknak is részt kell vállalniuk a nehézségek leküzdésében. Mindezzel párhuzamosan a liberális értelmiség hada menetrendszerűen megírja és elmondja, hogy az egyházakat tartsák el a híveik, mert a modern világban elképzelhetetlen, hogy az adófizetők pénzét ilyesmire fordítsák.

S miközben ez zajlik a nyilvánosságban, a színfalak mögött 2009 utolsó előtti napján a Magyar Köztársaság kormánya egy kis különalku keretében meglepi kétszázmillió forinttal a Mazsihiszt.

A Mazsihiszt, amely még csak nem is egyház. Hanem egy Zoltai Gusztáv nevű egykori munkásőr hitbizománya. (Köves Slomó vezető rabbi reagált is a hírre, mondván, ő nem tud az egészről, de ebből a pénzből ők egy fillért sem fognak látni…)

Miért? Komolyan kérdezem: miért? Miért van ez így, miért kell ennek így lennie? Hát senki sem gondol bele, hogy ezzel a zsidóknak ártanak? Ezzel a szemforgató, pitiáner dumával a válságról, meg a közös teherviselésről, aztán december 30-án suttyomban azért odanyomunk 200 milliócskát a Mazsihisznek? Mert ők nem jönnek ki a pénzből. Miért, más kijön? Vagy a Mazsihiszre más törvények vonatkoznak, velük szemben mások az elvárások?

Komolyan kérdezem: nem unalmas már ez?

(Bayer Zsolt - Magyar Hírlap)