Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
„Az állambiztonsági szolgálat tevékenységének fő iránya kell legyen,
hogy minden rendelkezésre álló erővel és eszközzel elősegítse az
esemény kegyeleti, tiszteletadási, rehabilitációs jellegét” – áll abban
az intézkedési tervben, amelyet a Belügyminisztérium (BM) III/III-as
csoportfőnöksége dolgozott ki Nagy Imre temetésének 1989. június 16-i
szertartására. A „rendelkezésre álló erő” a rendőrtisztek mellett a
beszervezett ügynökökből állt, és az utóbbiak nevének jó része a múlt
héten került nyilvánosságra.
Az 56-os Intézet által készített –
nem teljes – besúgónévsor a mai állapotában azt mutatja, hogy az
ellenzéki szervezetek legfelső vezetéséhez nem fért hozzá az
állambiztonság. Meglepetések persze még várhatók. A kutatás jelenlegi
állása szerint a Kakukk fedőnevű titkos megbízott (tmb) például „1989
októberében az SZDSZ vezetőségének tagja volt”, ám eddig nem sikerült
őt azonosítani (bár az intézet nem csak azokat tette fel a listára,
akiknek megtalálták a beszervezési nyilatkozatát vagy kézzel írt
jelentését, esetleg pénzátvételi elismervényét). Nem tudni, mit értett
az állambiztonság az SZDSZ „vezetőségén”, az éppen úgy lehetett a szűk
körű ügyvivői testület, mint a jóval bővebb országos tanács. Ugyanakkor
az 1989. júniusi jelentés szerint Kakukk egyszerre tudott információkat
szerezni az SZDSZ-ről és a nemzeti érzelmű, MDF-hez közel álló
Széchenyi Casino Hagyományőrző Egyesületről, ami az ügyvivők névsora
alapján meglehetősen furcsának tűnik.
Az SZDSZ-nél a vezetéshez
legközelebb az intézet adatai szerint Kurucz János egykori újságírón (a
Vista Utazási Iroda mai tulajdonosán) keresztül jutottak. A levéltár
adatai szerint 1977-ben kezdődött titkosszolgálati pályafutása, és
kémelhárítók szervezték be (ezt ő is elismerte). Esete azt is jól
mutatja, hogy a BM csoportfőnökségei szorosan együttműködtek, Kurucz
ugyanis 1984-től már a belső reakció elleni csoportfőnökségre, a
III/III-ra került (ezt ő tagadta). Mindenesetre 1989-ben az SZDSZ
sajtósa volt.
Az 56-os intézet csonka listájából az derül ki,
hogy nevesebb újságírókat sem igazán sikerült beszervezni – illetve ha
igen, akkor a temetésnél nem vették igénybe a szolgálataikat. A
pártsegítséggel 1988-ban indított Reform bulvárhetilap főszerkesztője,
Tőke Péter régi megbízható ügynök volt ugyan, el is érte a legmagasabb,
tmt (titkos munkatárs) kategóriát, ám ő álca nélkül is a rendszer
megbízható hívének számított, hiszen dolgozott például a
Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalánál. A BM az iratok szerint három
személyt is ráállított a Nyilvánosság Klubra, ám ezek a vezetés
közelébe se kerültek, hármójuk közül csak egynek, az akkor a Magyar
Hírlapba publikáló Hegyes Zoltánnak („Árva Ádám”) a neve szerepel a
testület első felhívásán az aláírók jegyzékén.
A Fidesznél egy
alapító tagot, az ELTE Tanárképző Főiskolai Karára járó Csongor Balázst
sikerült beszervezni, ám 1989 júniusára ő már nem tartozott a szűkebb
vezetéshez. A Történelmi Igazságtétel Bizottságánál (TIB) az 1956 után
elítélt, majd szabadulása után Szilárd fedőnéven beszervezett Erdélyi
Tibor fontos szerepet játszott, a temetés egyik szervezője volt.
Ugyanakkor pont a TIB volt az a szervezet, amely állambiztonsági
szempontból a temetés kapcsán nem volt túl érdekes, ugyanis a
vezetésének célja a minél inkább politikamentes, kegyeleti megemlékezés
volt, ezért is egyezett bele az állampárti részvételbe. A TIB
hozzáállására jellemző, hogy a szertartások utáni esti összejövetelen
szemrehányásokat tett a Fidesz vezetőinek az egyebek mellett az oroszok
kivonulását követelő Orbán-beszéd miatt.
A Duna Körből a lista
szerint már prominens vezetőket is sikerült beszervezni, mint például
Páska Csabát, illetve a politikában azóta is rendre feltűnő Droppa
Györgyöt. A most a Zöld Baloldalnál elnökösködő Droppa tagadja a
beszervezését. Tény, elég furcsának is tűnik a bizonyítékként
nyilvánosságra hozott 6-os kartonja. Eszerint ugyanis 1988 októberében
szervezték volna be, és nem igazán érthető, miért is akart volna egy
akkor már nyilvánvalóan szétesőben lévő pártállam ügynöke lenni a
változások előtt pár hónappal az addigra már évek óta ellenzéki
körökben tevékenykedő közgazdász-kocsmáros.
6-os kartonja
szerint Droppa nem is egyszerű ügynök, hanem tmb lett, ami azt jelenti,
hogy megbízható, ellenőrzött személy volt a titkosszolgálatnál.
„Hazafias” alapon szervezték be, ami elvileg önkéntességet jelent. A
beszervezések döntő többsége a most közzétett dokumentumok szerint
ilyen alapon történt, ami szintén kétkedésre adhat okot. Az például
soha nem derül ki a 6-os kartonokból, hogy valaki karriervágyból,
esetleg pénzért volt hajlandó besúgásra, mint ahogy az sem, választás
elé állították-e élete egyes periódusaiban, akart-e például egyetemre,
külföldre menni, vagy sem? Akiket komolyabb ügyekkel zsaroltak, azokhoz
viszont már azt írták, hogy a beszervezés alapja kompromittáló vagy
pressziós, igaz, az is előfordult, hogy valakit egyszerre
hazafias-kompromittáló alapon szerveztek be, mint például Olajos
Csabát, az 1989-es MDF egyik választmányi tagját.
Az is kiderül
az 56-os Intézet történettudományi módszerekkel készült listájából,
hogy 1988–1989-ben is rohamtempóban szervezte be az ügynököket a BM.
Erre nyilván az újabb és újabb politikai szervezetek megjelenése
ösztönözte, de mindenképpen feltűnő, hogy az 1989. június 16-án
használt ügynökök közül jó néhányat pár héttel vagy akár pár nappal az
esemény előtt léptettek be a hálózatba. Így például az Andersen
fedőnevű Hoffmann József 1989. május 31-én lett a szerv tagja, és
júniusban a Duna Kör, majd 1989 októberében az SZDSZ tagjaként
számítottak az információira.
Hoffmann beszervezése is cáfolja
azt a – volt titkosszolgálati vezetők által terjesztett – városi
legendát, hogy MSZMP-tagok nem lehettek beszervezett ügynökök. Ő
ugyanis párttag volt, ahogy jó néhányan a többi megnevezett közül is,
mint például a Raguza fedőnevű Nógrádi György, ma külpolitikai szakértő
(aki szintén tagadja érintettségét), vagy a Pálinkás Ilona néven
szereplő Dzsudzsák Ilona. A katonaságnál, előfelvételisként
beszervezett Kun Tibornál („Kapusi”, illetve „Kárász”) például később,
kézzel írták be a párttagságát, ám a hálózatból nem léptették ki, sőt
az idők folyamán a legmegbízhatóbbak, a tmt-k közé került. Győri
Bélának („Riporter”, illetve „Miskolci”), a Magyar Rádió politikai
adások főszerkesztősége párttitkárának – ma a MIÉP sajtófőnökének –
ugyanakkor a 6-os kartonján nem tüntették fel még párttagságának a
tényét sem.
Győri fedőneve is jelzi, hogy nem voltak túl
kreatívak a névadásnál a tisztek és beszervezettjeik, ugyanis a volt
rádiós Miskolcról származik (ugyanezt a fedőnevet kapta a szintén
miskolci Nyíri Lajos is). De hasonlóan furcsa – hiszen utal a
beszervezettre – a Matán Bojána fedőnév, mert Papp Márió költő
édesanyjának vezetékneve is Matán volt. Hauck Tamás ügyvéd szintén
hasonlóan járt, mamájának a vezetékneve Beck volt, az ő fedőneve pedig
Beck Tamás. A szintén egykori rádiós Spánn Gábor Kőbányán, a Harmat
utcában lakott a beszervezésekor, és nyilván ezért lett a fedőneve a
Harmat Gábor.
A nyilvánosságra hozott adatokból néhány
tartótiszt további sorsa is nyomon követhető. Ők nyilvánvaló
törvénytelenséggel kezdték új életüket a rendszerváltáskor, amikor
megsemmisítették azokat az iratokat, amelyek a hálózatról szóltak.
Ezért azonban soha senki nem vonta felelősségre őket, sőt közülük sokan
1990-től a Nemzetbiztonság Hivatalnál (NBH) és a rendőrségnél
folytathatták pályafutásukat. Az 1989-es állambiztonság budapesti
vezetője, Stefán Géza például ma a Katonai Biztonsági Hivatal vezetője.
De a megszüntetett III/III-as tisztjei közül is sokan maradtak a
Cégnél. A Fidesz alatt például Horváth József második ember volt az
NBH-ban. 2002 után a Medgyessy-kormány nemzetbiztonsági kabinetjének
titkára Péter-Bartha Gábor egykori egyházelhárító volt, és a
Miniszterelnöki Hivatalban (MEH) lévő csapatában dolgozott volt
kollégája, az egykor a Magyar Izraeliták Országos Központját szemmel
tartó Szekeres Ferenc is. Az 56-os Intézet listáján szereplő több
ügynök beszervezője, a Fidesz-kormányzás idején az NBH-ban
osztályvezető Kékesdi L. Gyula később Tóth András szocialista
nemzetbiztonsági államtitkár tanácsadójaként dolgozott, majd a MEH után
az OTP-nél találta meg a számítását.
A biztonsági szakma amúgy
kedvelt terepe a volt állambiztonsági tiszteknek, hiszen olyan
nagyágyúk is e területen dolgoztak, mint az exhírszerző Földi László,
vagy Récsey Róbert egykori fővárosi kémelhárító-főnök, aki Stefán
elődje volt a BRFK állambiztonsági helyettesi posztján.
RIBA ISTVÁN hvg.hu
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!