Segélyt ígért Kirgizisztánnak Vladimir Putyin orosz kormányfő miután az országban a zavargások után átmeneti kormány alakult. Feloszlatták a Parlamentet és lemondásra szólították fel az elmenekült elnököt, Kurmanbek Bakijev azonban az átmeneti kormány felszólítását elutasítva nem mond le, ezzel továbbra is bizonytalan a helyzet Kirgizisztánban. A közép-ázsiai országban több mint 68-an meghaltak és 527-en megsérültek az összecsapásokban.

Többen is lövéseket hallottak a kirgiz fővárosban csütörtökön este, az ABC News szerint az átmeneti kormány által ellenőrzött biztonsági erők feltehetően a fosztogatókat akarják elriasztani. Az átmeneti kormány belügyminisztere, Bolot Sernyijazov csütörtökön a helyzet rendezéséért tűzparancsot adott ki a fosztogatók ellen, akik napközben több boltba és irodaházba is betörtek.

Biskek legtöbb házában, köztük a szállodákban is, kikapcsolták a villanyt, attól tartva, hogy a világos ablakok célpontként kínálják magukat a lövöldözőknek.

Az Interfax orosz hírügynökség a kirgiz www.24.kg hírportálra hivatkozva arról számolt be, hogy a lövések a biskeki rendőr-főkapitányság felől hallatszanak. A főkapitányságot csütörtökön több száz ember próbálta elfoglalni, de az épületet őrző rendőrök hang- és fénygránátokkal, valamint könnygázzal visszaszorították a támadókat.

Az ellenzék által utcára vitt tüntetők és kormányerők szerdán kezdődött összecsapásainak csütörtöki adatok szerint 75 halálos áldozata és ezer sebesültje van. Az országban szombatra nemzeti gyásznapot hirdettek.

Bakijev nem mond le

A csütörtökön bejelentett átmeneti kormány feje, Roza Otunbajeva volt külügyminiszter felszólította az államfőt, hogy mondjon le tisztségéről, Kurmanbek Bakijev azonban ezt elutasította, bár maga is elismerte, hogy minden hatalmi eszközétől megfosztották. Az Eho Moszkvi rádiónak adott nyilatkozatában a politikus megerősítette, hogy Dél-Kirgizisztánba menekült, és külföldi erőket sejtett a zavargások mögött.

Megfigyelők szerint az államfő ragaszkodása posztjához elhúzódó bizonytalanságot eredményezhet az elszegényedett, de több szempontból stratégiai fontosságú országban. Otunbajeva szerint Bakijev politikai fellegvárába, a déli régióba menekült, s lehetséges, hogy a fejlettebb, urbanizáltabb északi országrész és az elmaradottabb, hagyománytisztelő dél közti ellentéteket meglovagolva próbálja biztosítani politikai túlélését.

Otunbajeva azt mondta, hogy terveik szerint az átmeneti kormány fél évig fog működni. Ezalatt új alkotmányt szerkesztenek, megteremtik a szabad és tisztességes elnökválasztáshoz szükséges feltételeket, fél év múlva pedig elnökválasztást tartanak. Iszmail Iszakov, az új védelmi miniszter közölte, hogy a hadsereg és a határőrség az átmeneti kormány ellenőrzése alatt áll. Otunbajeva bejelentette a parlament feloszlatását is, egyben nyugalomra szólított fel és kérte, hogy az emberek ne fosztogassanak.

Az USA nem foglal állást

Az Egyesült Államok nem áll ki a kirgiz válságban érintett szereplők egyike mellett sem, és nyugalomra inti a közép-ázsiai ország politikai erőit. Robert Gibbs fehér házi szóvivő Prágából keltezett felhívásában leszögezte: Washington elítéli a kirgiz biztonsági erők némely tagjának a fellépését, mint ahogy a felkelők halálos áldozatokkal járó tüntetéseit is. A folytatódó rendbontások és fosztogatások nyugtalanítják Washingtont, áll a közleményben.

Otunbajeva csütörtökön telefonon tárgyalt a Novoszibirszkben tartózkodó Vlagyimir Putyinnal, aki gyakorlatilag elismerte az új kirgiz kormányt - jelezte az orosz kormányfő szóvivője.

Az Európai Unió kész humanitárius segély nyújtani Kirgizisztánnak, ha szükség van rá, közölték Brüsszelben. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár csütörtökön Bécsben bejelentette, hogy Ján Kubis volt szlovák külügyminisztert küldi különmegbízottjaként Kirgizisztánba. Zsanibek Karibzsanov személyében az EBESZ szintén megbízottat küld a közép-ázsiai volt szovjetköztársaságba.