Luxusvilla miatt károsodhat a védett kristálybarlang?
Tipikus magyar ügy a Gellért-hegyen egy évvel ezelőtt felfedezett kristálybarlang története: törvényileg védett természeti kincset találnak magánterületen, a telektulajdonos pedig megpróbálja építési sittel elzárni ezt a számára rendkívül kellemetlen képződményt.
Egyedülálló természeti kincs, lenyűgöző szépség, látványos gipszkiválások, elképesztő színkavalkád - adták hírül idén januárban az újságok, amikor a Bérc utca 4/a szám alatti telken talált barlangot bemutatták. A feltárást végző Adamkó Péter és Leél-Őssy Szabolcs által Citadella-kristálybarlangnak keresztelt természeti képződményt egy társasházépítés során fedezték fel. Puszta véletlen, hogy a hatóságok tudomást szereztek a létezéséről, hiszen a törvény előírásai ellenére a tulajdonos nem értesítette az illetékes szervezeteket. A Bérc utca őslakói az utcáról látták meg, hogy van egy lyuk a földben, ők keresték meg a barlangászokat tavaly december 28-án. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség azonnal leállította az építkezést, és elrendelte a feltárást. Idén januárban sikerült is a barlangászoknak lejutniuk a mélybe, bár már akkor is több esetben akadályokat gördített a telektulajdonos a megközelítés elé.
A természetvédelmi felügyelőség 2007. február 12-én megadta ugyan a továbbépítési engedélyt, de kikötötte: az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a természetvédemi hatóság és az általuk feljogosított emberek a barlangot megközelítsék. Emellett a telken társasházat építő B. Soares Kft. köteles egy egy méter széles folyosót kivezetni az utcára, hogy a barlang megközelíthető legyen. Ám az építési vállalkozó más módszert választott a napokban: több méter magas törmelékkel fedte el a kijáratot. A barlangászokat és a természetvédelmi szakembereket is megdöbbentette, hogy egy luxusvilla építése miatt esetleg károsodhat egy fokozottan védett természeti képződmény. Bár azóta a hatóságok fellépését követően kiásták a barlang száját a törmelék alól, és kiderült, hogy kár nem keletkezett, a Bérc utcai építkezés története egyéb tanulságokkal is szolgál.
Kevesen tudják például, hogy az I. kerületi önkormányzat, amelynek a területén az építkezés folyik, egyáltalán nem szólhat bele a kivitelezésbe, még abban az esetben sem, ha az itt folyó munka sérti a kerületi építési szabályzatot vagy az itt élők érdekeit.
"Csendes környék volt korábban a Bérc utca, míg el nem kezdődtek az építkezések" - mesélik a környék lakói, akiknek mindössze néhány métert kell gyalogolniuk, hogy eljussanak a Gellért-hegyi Természetvédelmi Területre, ahonnan gyönyörű panoráma tárul eléjük: belátni az egész várost, a hidakat, a pesti Duna-partot. Nem csoda, hogy az értékes terület az ingatlanbefektetők érdeklődését is felkeltette. Az elmúlt években teherautók zaja verte fel a környék nyugalmát, háztömbök mélyültek a kivájt hegyoldalba. Az utca szemközti oldalán élő "őslakosok" csak csóválták a fejüket. Immár a harmadik házat építi ugyanaz a vállalkozó, aki ráadásul az első két épületnél az engedélyezési tervtől is eltért.
Az I. kerületi építési hatóság 2000 augusztusában még elutasította a B. Soares Kft. építési engedélyét, amely akkor két hatlakásos lakóépületet szeretett volna építeni a Bérc utca 4/a és 4/b számú telken, mert azt a kerületi építési szabályzat nem tette lehetővé. A Fővárosi Közgyűlés építési keretszabályzata azonban kisvárosias lakóterületbe sorolta ezt a területet, húszszázalékos beépíthetőséggel. Ehhez igazodva 2002-ben a kerületi szabályozást is úgy módosították, hogy a Bérc utca 2., 4/a, 4/b, 6/b, 8. és 10. számú ingatlanokon lehetővé vált a társasházépítés.
A B. Soares Kft. először a Bérc utca 8. szám alatt kezdett el építkezni, de az engedélytől eltért, ezért fennmaradási engedélyt kért az I. kerületi építési hatóságtól. Mivel az önkormányzat "akadékoskodott", a következő helyszínen, a Bérc utca 4/a és 4/b telken - tehát ott, ahol a kristálybarlang van - már úgy kezdett el építkezni a cég, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnál bejelentette az I. kerületiek elfogultságát, és kérte új építési hatóság kijelölését. A közigazgatási hivatal helyt adott a kérésnek, és a korábbi gyakorlattól eltérően nem valamelyik szomszédos kerület építési hatóságát jelölte ki, hanem a VII. kerületet. Az ottani szakembereknek azonban nincsen kellő tapasztalatuk a Gellérthegyihez hasonló talajviszonyokon való építkezésekben.
Így az az érdekes helyzet állt elő, hogy az I. kerületi önkormányzat, amelynek területén építkezik egy olyan vállalkozó, aki korábban megszegte a helyi szabályokat, egyáltalán nem ismerheti meg az építészeti terveket, nem ellenőrizheti, hogy betartják-e a rendeleteit. Valószínűleg nem is tartják be, hiszen a már felépült Bérc utca 4/b alatti házra is fennmaradási engedélyt kért az építtető, amit a VII. kerületi hatóságtól meg is kapott.
Dokumentumok igazolják, hogy az I. kerületi építési iroda több alkalommal kérte a VII. kerületi műszaki osztályt, hogy orvosolja a környéken élők panaszait. Az utca lakói kifogásolták, hogy "ijesztő mértékben" folyik a Gellért-hegyi kőzetek kitermelése, kezdeményezték, hogy vonják be az eljárásba a geológiai szakszolgálatot. Felhívták a figyelmet, hogy a Gellért-hegynek ez a része a kilenc, kiemelten védett hévíznyerő védőterület egyike. De megnyugtató választ nem kaptak.
Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester lapunknak korábban azt nyilatkozta: a Citadella-kristálybarlang ügye jól mutatja, mennyire megkérdőjelezhető a helyi hatóság kizárása az építési engedélyezési eljárásból. Ráadásul a Budavári Önkormányzat rendeletei külön is foglalkoznak a barlangok védelmével. A kerületi építési szabályzat előírja, hogy egy méternél mélyebb földmunka megkezdése előtt talajmechanikai szakvéleményt kell készíttetni, amelynek ki kell térnie arra is, nincs-e barlang vagy más föld alatti természeti képződmény a telken. Így a polgármester szerint már az építési engedély kiadása előtt fény derülhetett volna a barlang létére. De a kerületi önkormányzat csak az építkezést engedélyező határozatot kapta meg a VII. kerülettől, a terveket nem is látta. A barlang megtalálásáról pedig egyetlen hatóság sem értesítette.
Most, hogy veszélybe került, a Budavári Önkormányzat szeretné védetté nyilváníttatni a barlang felszínét, és azt az ingatlan tulajdoni lapjára is rávezettetni. Ha ezt nem támogatja a környezetvédelmi minisztérium vagy a fővárosi önkormányzat, akkor a területet a Budavári Önkormányzat helyi védettség alá helyezi - jelentette be Nagy Gábor Tamás polgármester.
7. évfolyam 46. szám, 2007.11.15
Kapcsolódó hírek:
Káprázatos barlang a Gellért-hegy belsejében
Bemutatták a főváros új barlangját, a Citadella-kristálybarlangot
Bemutatkozik az Indymedia, a világ közel 50 országában működő, politikai és gazdasági csoportok érdekeitől független önkéntesek médiája
A világ lakossága az újévben