A romák elleni támadások végrehajtóinak mielőbbi elfogását várja mindenki a rendőrségtől. A hvg.hu által megkérdezett kriminológus szerint azonban a tetteseket csak a véletlen juttathatja a rendőrök kezére, mert a sorozatgyilkosok nem szoktak hibázni. Most megpróbáljuk összegezni, mit lehet tudni a bűncselekményekről, s milyen adatok alapján foghatják el az elkövetőket.

Az egy éve kezdődött, hat ember életét követelő sorozatgyilkosság kapcsán nagyon sok információ látott napvilágot, az összegyűlt anyag mégsem elegendő ahhoz, hogy a tetteseket elkapják. A hvg.hu áttekintette és rendszerezte az adatokat, hogy kiderüljön: minek alapján kellene a sorozatgyilkosságot megoldani.

A nyomozás adatai

Idén június közepéig a rendőrök kétszáz tanút hallgattak meg, 104 igazságügyi szakértőt rendeltek ki. A mobiltelefonok hívásforgalmazásaiból mintegy 4,1 millió hívásadatot és egymillió hívószámot, valamint 56 ezer előfizető adatait ellenőriztek le, és ezek után 241 előfizetőt vagy telefonhasználót hallgattak meg. A tettesek autójának megtalálására mintegy 1,8 millió autópálya-matricának és 1,5 millió autónak néztek utána. A pályák kameráinak 6-800 órányi anyagát vizsgálták át. A bűncselekményeknél használt fegyverek és a lőszerek miatt 960 emberre figyelt fel a rendőrség, közülük 360-nak utána is néztek. A rendőrség 120 bejelentést kapott.

Hogy felelevenítsük az eddig történteket: augusztus 8-án volt az egyéves évfordulója annak, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsén Molotov-koktélokat dobtak két házra, s az onnan kimenekülő 64 éves roma asszonyra rálőttek. A nőt a lábán találták el, és csak könnyebb sérülést okoztak neki. A következő benzinespalackos és lőfegyveres támadást november 3-án a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagycsécsen hajtották végre, ennek során egy 43 éves férfi és egy 40 éves nő vesztette az életét. Idén február 22-én Pest megyében csaptak le a támadók: Tatárszentgyörgyön Molotov-koktélt dobtak egy házra, s az égő házból az utcára futó férfit és 5 éves fiát lelőtték. Nem egészen négy hónappal ezelőtt, április 22-én a borsodi Tiszalökön lelőtték a házából kilépő roma férfit. Most augusztus 3-án pedig Szabolcsban, Kislétán lőttek le egy 45 éves asszonyt, 13 esztendős lányát pedig életveszélyesen megsebesítették.

Az FBI megalkotott profilja

Az ORFK által segítségül hívott FBI viselkedéskutatói szerint

a gyilkosok fegyverhasználatra kiképzett, idegenlégiót, esetleg egy háborút megjárt személyek, vagy hivatásos vadászok.

A tettesek emellett elvetemült emberek

Mindazonáltal az amerikai szakemberek által elkészített lehetséges elkövetői személyiségrajzot a rendőrség nem hozza nyilvánosságra, mert túl általánosnak tartják ahhoz, hogy közzétételétől több és konkrétabb bejelentést várjanak.

A profilalkotás – mint többen hangsúlyozzák  – csak abban nyújt segítséget a nyomozáshoz, hogy a súlyosabb bűncselekmények esetén leszűkíti a lehetséges elkövetői kört.

A helyszínek

Az áldozatok háza - a legutóbbi esetet leszámítva - minden alkalommal a település romák által lakott - a legkevésbé sem központi - részének is a szélső utcájában találhatóak. A települések általában valamelyik autópályáról vagy főútról egyszerűen megközelíthetők, illetve arra kihajtva gyorsan elhagyhatók. Piricse és Kisléta a 471-es főút mellett fekszik, az M30-as út mellett fekvő Nagycsécs az M3-as autópályáról közelíthető meg, Tiszalök a 36-os főútról megközelíthető, Tatárszentgyörgy pedig az M5-ös autópálya közelébe esik. Finszter Géza kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa szerint a tettesek a bűncselekményüket alaposan eltervezik, a helyszíneket gondosan választják ki, ott alapos terepszemlét tartanak, és kidolgozzák a település megközelítését és a menekülési útvonalat is. 

Az időpontok

Mindegyik támadás az éjszaka közepén, vagy hajnalban történt, többnél egyezik az is, hogy vasárnapról hétfőre virradóra hajtották végre. Az éjjeli időpont miatt vélekedett úgy korábban Bencze József országos rendőrfőkapitány, hogy a tettesek a Molotov-koktélokat nem csak a házak meggyújtása végett használják, hanem azért is, hogy az adott helyszín gyér közvilágítása ellenére is lássák áldozatukat. A tiszalöki gyilkosságnál azért nem volt szükségük a tetteseknek benzines palackra, mert a ház bejárata meg volt világítva, az utolsó kislétai esetnél pedig már azért sem kellett a Molotov-koktél, mert a felbátorodott gyilkos bement az áldozatok házába, márpedig ha azt előtte felgyújtja, azzal a saját életét is veszélyeztetheti.
 
Az indíték

A bűntettek teljesen értelmetlennek látszanak. Az eddigi adatok szerint nem anyagi motívumok mozgatják a tetteseket, így feltehetően nem a sokat emlegetett uzsorás leszámolásról van szó. Nem találni az ügyek hátterében magánéleti konfliktust, szerelemféltést vagy családi vitát sem, bármennyire is szeretnék sokan ezt sugallni. A tettesek számára feltehetően fontos szempont azonban, hogy a támadásokat minél gyorsabban, lehetőleg szemtanúk nélkül hajthassák végre, a helyszínt minél hamarabb elhagyhassák; erre a szélső utcák felelnek meg. Az áldozatok kiválasztása minden jel szerint véletlenül történt, ám ennek is üzenetértéke van. „Az elkövetők azt demonstrálják vele, hogy ez a náció nem vehető emberszámba. Ez az üzenet pedig még erősebb lesz attól, ha minél ártatlanabb áldozataik – gyerekek – is vannak” – mondta Finszter Géza. Úgy látja, a gyilkosságok nem konkrét ügyhöz – valaminek a megbosszulásához – kötődnek, hanem a tettesek felfogásához, világnézetéhez.

A kriminológus kizártnak tartja, hogy külföldiek követnék el a bűntetteket, azt különösen, hogy más országok titkosszolgálatai ügyködnének benne. „Felelőtlen magatartásnak tartom ezeket a híreszteléseket, mert semmi alapjuk nincs. A magyar társadalom az elmúlt évtizedekben összehozott annyi működési zavart, hogy önellátóak vagyunk ebben.”

Felkészülés és végrehajtás

Az egyes bűncselekmények végrehajtásához a hvg.hu által megkérdezett rendőrök szerint a tetteseknek legalább egyszer terepszemlét kellett tartaniuk. Szerintük ezt biztosan nem a tanúk által sokszor emlegetett terepjáróval tették, hanem valamilyen nem feltűnő, jellegtelen autóval. A gyilkosok autóját több helyszínnél is a szemtanúk egy fekete terepjáróként azonosították. A terepjárónak nemcsak a földutakon vehetik hasznát, hanem akkor is, ha egyszer valamilyen blokádon kellene áttörniük. Azt is valószínűsítették, hogy olyan településeket választottak ki, amely két órán belül elérhető gépkocsival a számukra. Közelebb lenni a tetthelyhez túl kockázatos lehet, távolabb pedig felesleges utazgatás.

A gyilkosságokhoz használt fegyver kiválasztása sem véletlen. A sörétes lőfegyver, a vadászpuska az egyik legelterjedtebb fegyver hazánkban – az Országos Rendőr-főkapitányság nyilvántartása szerint mintegy 79 ezer van, de az illegálisan tartott vadász lőfegyverek száma ennél jóval több –, a sörét alapján pedig aligha azonosítható be a konkrét puska. Tóth István igazságügyi fegyverszakértő szerint van ugyan olyan eset, amikor ez sikerül, de például csak akkor, ha csorba a fegyver csöve. Bencze József arról számolt be, hogy a Kislétán használt egyik lövedéket olyan puskából lőtték ki, mint amilyet két másik helyszínen is használhattak. (A fegyverszakértő lapunknak azt mondta, hogy a televíziós hírekben látott felvételek alapján az 12-es kaliberű vadászlőfegyver lehet, de egyébként is ebből van a legtöbb.) A lőfegyver mellett a tettesek – nagy valószínűséggel – rendelkeznek éjjellátó készülékkel, amellyel a helyszínt a sötétben is megfigyelhetik, és ami a bekapcsolt fényszórók nélküli menekülést is igencsak megkönnyíti.

A tettesek személyiségének jellemzői

A rendőrség szerint egy olyan szélsőséges és zárt csoport követi el a gyilkosságokat, amely legfeljebb 3-5, fegyverhasználatban jártas, esetleg háborút vagy idegenlégiót is megjárt emberből állhat. Finszter Géza is osztja ezt. „Erős világnézeti meggyőződés köti össze a tagokat, ezért még a százmillió forintos vérdíj sem tudja megbontani a társaság egységét. Az persze előfordulhat – mert minden ember különböző –, hogy akad közöttük olyan, aki nem bírja a gyomorforgató bűncselekményeket, és kilép a csoportból. De hogy ő feldobja-e a társait, főleg, hogy korábban együttműködött velük, kérdéses.”

Végh szerint a gyilkosságok elkövetéséhez szükség van arra, hogy a bűnözők a mindannyiunkban igen erős ölésgátlást legyőzzék magukban, s erre kevesen képesek. Leginlább évek óta fegyverekhez, kegyetlenséghez, akár háborúhoz szokott emberekről beszélhetünk tehát. A csoport tagjai engedelmességre hajlók vagy maguk is megfélemlítettek  lehetnek, valamilyen kényszer vagy erős motiváció hatására követhetik el a gyilkosságokat. A rendőrök számolnak a további gyilkosságokkal; amíg el nem kapják őket, addig gyilkolni fognak.

Elképzelhető, hogy míg az első ügyeket többen követték el, addig a tettes mára egyedül maradt - vélekedett korábban Petőfi Attila NNI-vezető, s a legutóbbi kislétai gyilkosság ezt akár alá is támaszthatja. Ott ugyanis a tettes először belőtt a házba, és a kislánynak olyan sérüléseket okozott, hogy azzal biztos lehetett afelől, a gyerek nem fogja megzavarni a másik gyilkosságban. A kislány egyébként olyan komoly sérüléseket szenvedett, hogy valószínűleg nem is tud majd érdemi információkkal szolgálni a nyomozáshoz. Pedig sokan az életben maradt áldozattól várták a nyomozás előbbre vitelét.

A rendőrség számol azzal, hogy a kemény magról lemorzsolódott embereket épp a társaik ölhették meg, hogy ne árulják el őket. Emiatt lehetnek fontosak a lakossági bejelentések: ha valakinek a környezetéből az elmúlt fél év alatt eltűnt olyan 30-40 év körüli ismerőse, aki kedveli a fegyvereket, romagyűlölő és ezt a meggyőződését korábban nyíltan hangoztatta, annak bejelentése segítheti a rendőrség munkáját.

A profilalkotás

A sorozatgyilkosságok felderítésében alkalmazott, az USA-ban kifejlesztett profilalkotás módszerét veti be a magyar rendőrség a romagyilkosságok nyomozása során. Ez a módszer azonban nem csodafegyver – figyelmeztetett Finszter Géza –, ugyanis nagyon kevés sorozatgyilkost fogtak el a személyiségének megrajzolása alapján. „A rendőrök azért vannak nehéz helyzetben, mert a tetteseknek nincs az áldozatokkal kapcsolatuk, így nincs olyan szál, amely elvezethetne hozzájuk. Így a külső vagy kívülről jövő motivációt kell inkább keresni.”

Finszter Géza hangsúlyozta, hogy Magyarországon példa nélküli ez a sorozatgyilkosság. A legrosszabb benne pedig az, hogy türelem kell az ügyek felderítéséhez: „Rettenetes, hogy azt várjuk, mikor történik a következő támadás.” A tettesek bizonyosan nem fognak két támadás között hallatni magukról, nem fognak tehát üzengetni a nyomozóknak, mint ahogyan filmélményeik alapján sokan gondolnák. „Miért is tennék, így is mindenki róluk beszél, és egyébként meg tudnák a tevékenységüket tovább folytatni.” A kriminológus szerint a tettesekre nehéz lesz ráakadni: a sorozatgyilkosok ritkán hibáznak, jól rejtőzködnek, lebukásuk sokszor csak a véletlennek köszönhető.

A rendőrség legújabb lépései

A százfős nyomozócsoport létszámát húsz emberrel megnövelték, a nyomravezetői díjat 50 millióról százmillió forintra emelték. Tíz évre visszamenően minden – 524 – lőfegyverrel elkövetett, továbbá az összes, 63 robbantásos bűnügy aktáit újra előveszik. A rendőrség a polgárőrséggel közösen megerősítette azoknak a településeknek a védelmét, ahol nagy számban élnek romák. Ez a 24 órás polgárőrszolgálat kétszáz településre terjed ki, költségeit, mintegy százmillió forintot a kancellária biztosítja. Külön ingyen hívható számot, a 06 (80) 201-303-as zöldszámot biztosítanak a bejelentések fogadására.

A nyomozásba bekapcsolódott a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Információs Hivatal is. Az ORFK-n pedig létrehozták a Vének Tanácsát, amelynek hat elismert, már nyugdíjas rendőr a tagja, akik még aktív korukban gyilkossági ügyekben nyomoztak, vagy részt vettek az elmúlt húsz év sorozatgyilkosságainak a felderítésében.

Mindebből a kívülálló számára az látható, hogy a rendőrségnek vannak ugyan információi, de azok nem határolnak körül konkrét személyeket. Azt, hogy a nyomozók sötétben tapogatóznak, egyes vélemények szerint a példátlanul magas nyomravezetői díj és a Vének Tanácsának a létrehozása is mutatja. Persze a nyomozás jelenlegi állását szigorúan titkosan kezeli a Nemzeti Nyomozó Iroda, így lehet, hogy a rendelkezésre álló adatok révén előbbre jutnak, még mielőtt a romák elleni következő támadásra sor kerülhetne.

hvg.hu