Április 25-én került sor a parlamenti választás második fordulójára, május 14-én alakult meg a parlament, és holnap, május 29-én leteheti az esküt a rendszerváltozás utáni kilencedik (Antall, Boross, Horn, Orbán, Medgyessy, Gyurcsány, Gyurcsány, Bajnai, Orbán) kormány. Ha jól számolom, minden idők leggyorsabb kormányalakításának lehetünk a tanúi: a mostani győzteseknek még a legitimációs problémák miatt kapkodó Medgyessy-kormánynál is sikerül pár nappal hamarabb a bársonyszékekbe átülniük.

Május 29-től valóban új időszámítás kezdődik: véget érhet a „hárítás” korszaka, mostantól már mindenki a kormányra kerülőktől várja a cselekvést és a világos beszédet. A parlament az elmúlt két hétben sem tétlenkedett, érdemes összefoglalni talán, hogy eddig mire jutottak.

(Fotó: Index)

Többször írtam már arról, hogy ismét érdemes figyelni a parlamenti vitákat, mert az elmúlt ciklusokat jellemző unalmas, kiszámítható, szinte tétnélküli működés után ezúttal számos váratlan, figyelemre méltó esemény történt. Szerencsére a sajtó egy része is kapcsolt, az Indexen például Király András jóvoltából - hosszú idő után ismét - színvonalas parlamenti elemzéseket lehet olvasni. Ha (egyre többen) figyelünk, talán a parlamenti képviselőknek is fontosabbá válik a felkészülés, a jelenlét és a szereplés, mert érzik, hogy tétje van annak, ami a házban történik.

A parlament eddig kilenc irományt fogadott el, ebből négy törvénymódosítás – azon belül egy alkotmánymódosítás – volt. Kifejezetten érdekes, hogy egyelőre nem akadt olyan javaslat, amely a kormány-ellenzék törésvonal mentén osztotta volna meg a törvényhozást, sőt, a még tárgyalás alatt lévő ügyek többségében is ugyanez a helyzet.

Az első három érdemi döntés az új kormányzati szerkezet miatt volt lényeges. Az alkotmánymódosítást a Fidesz-KDNP pároson kívül a Jobbik is megszavazta (valamint egy LMP-s képviselő), az MSZP többsége tartózkodott, kisebbsége az LMP mellett nemmel szavazott. Feltűnő, hogy az 59 fős MSZP frakcióból 20-an távol maradtak a szavazástól (köztük a jelen lévő, de nem szavazó Mesterházy Attila).

A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítása kapcsán külön kellett szavazni a kétharmados és a feles többséget igénylő részekről. Előbbi esetében újra a Fidesz, a KDNP és a Jobbik többsége szavazott igennel, míg az MSZP és az LMP tartózkodott. Érdekesség, hogy a Jobbik 7 képviselője a nem gombot nyomta meg, továbbá, hogy itt is akadt 21 nem szavazó szocialista. Az egyszerű többséget igénylő részeknél hasonló arányokat látunk, annyi különbséggel, hogy egy fideszes, Demeter Ervin tartózkodott; a Jobbiknál itt 44:2 volt az igenek és a nemek aránya; továbbá az MSZP szavazásban részt vevő tagjai itt nem a tartózkodást, hanem a nemmel szavazást választották.

A harmadik törvényjavaslatnál (A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról) szintén elkülönülnek a kétharmados és a feles részek, de mindkettőnél hasonlóak az arányok. A Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatta, az MSZP és az LMP ellenezte, miközben 20 szocialista továbbra sem vett részt a szavazásban. Az egyszerű többséget igénylő részeknél akadt egy-egy szocialista (Kiss Péter) és LMP-s (Kaufer Virág), aki igennel szavazott.

A negyedik elfogadott törvényjavaslat egyértelműen a legnagyobb hatású: az állampolgársági törvény módosítása. A szavazás adatai széles körben ismertek: három szocialista nem és öt (szocialista és LMP-s) tartózkodás mellett a parlament nagy többséggel támogatta a javaslatot. A voksolásról 21 MSZP-s ezúttal is hiányzott.

Az első négy törvény elfogadásából messzemenő következtetéseket természetesen nem érdemes levonni, annál is inkább, mert a megosztóbb ügyek zárószavazásai csak most jönnek. A már parlament előtt lévő javaslatok közül első helyen ilyen lehet a holnapi szavazás a kormányprogramról. Kíváncsian várom, hogy vajon a Jobbik – az 1998-as MIÉP-hez hasonlóan – támogatja-e a programot és a kormányfő személyét, illetve a másik két ellenzéki pártban lesznek-e nagy számban tartózkodók vagy távol maradók (ne feledjük, 2004-ben a Fidesz egységesen nem vett részt a szavazásban, ahogy tavaly sem a Bajnait megválasztó konstruktív bizalmatlansági indítványnál – viszont 2006-ban szavazott, természetesen nemmel). 1998-ban egyébként a független Kupa Mihály is támogatta a kormány megalakulását, miközben az MSZP és az SZDSZ frakciójában is akadtak tartózkodók - többek között a ma már a Fideszben politizáló Bencsik János.

Aztán jönnek az izgalmasabb törvényjavaslatok: többek között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény, amelynek már a részletes vitára bocsátását is ellenezte 36 MSZP-s és 7 LMP-s, miközben a Jobbik itt is igennel szavazott. Továbbá az önkormányzati választási rendszer átalakítása, amelynek részletes vitára bocsátásánál egyedül az LMP szavazott nemmel. A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénynél az első szavazásnál mindenki igent mondott, de a felszólalásokból tudható, hogy a végszavazásnál biztosan lesznek elutasító frakciók. Az úgynevezett „három csapásról” szóló javaslatnál, azaz a büntető törvénykönyv módosításánál (benne többek között a kommunizmus bűneinek nyilvános tagadását is szankcionáló paragrafussal) a részletes vitára bocsátást az MSZP és az LMP szinte (ismét Kiss Péter kivételével) egyöntetűen ellenezte, a Jobbik támogatta.

Ennyi példa arra már elegendő, hogy lássuk: a szavazásoknál eddig a Jobbik - kétségtelenül feltűnő felszólalások mellett - egyértelműen a kormánypártokkal tartott, míg a két másik ellenzéki párt több esetben is nemmel voksolt; igaz, arra is volt már példa, hogy támogatták a leendő kormányoldal indítványait. Meglepő – bár a párt válságos helyzetében érthető - az MSZP fegyelmezetlensége, hasonló, bár arányaiban csekélyebb, távolmaradásokat korábban a két elvesztett választás után a Fidesznél is láthattunk. A független Molnár Oszkár egyelőre alig használhatta a szavazógombjait, az edelényi polgármester esetében azonban az árvíz erős magyarázó tényező.

(i – igen, n – nem, t – tartózkodás, nsz – nem szavazott, d – frakció döntése, E- ellenzi, T - támogatja)

x x x

Holnap a kormányalakítási folyamatot (Orbán Viktor válaszát a kormányprogram vitájában elhangzottakra, a szavazást és az azt követő eskütételt) a Magyar Televízió előben közvetíti, miközben - Süveges Gergő műsorvezetése mellett - Giró-Szász Andrással néha mi is megszólalunk majd.