A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával, a közjogi méltóságok jelenlétében kezdődik el az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. és a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából tartandó központi ünnepségsorozat; a parlamenti pártok külön-külön ünnepeltek.

20 éves a Magyar Köztársaság 1956 1989 2009 címmel Budapest négy forgalmas közterén – Blaha Lujza tér, Corvin köz, Nyugati tér, Moszkva tér – az arra járók október 20-23. között 1956-os és 1989-es archív fotókból készült válogatást láthattak. A kiállítás része volt a forradalom emlékére szervezett központi állami ünnepségeknek.

Sajnos hibás címer szerepelt viszont a 20 éves a Magyar Köztársaság című rendezvényhez kapcsolódó óriásplakátokon. Az idei október 23-i eseményeket 141 millióért szervezte a Leon Kft. Úgy tűnik, nem sikerült tökéleteset alkotni sem a grafikusoknak, sem a plakátokat elfogadó Miniszterelnöki Hivatalnak.

A helyszíneken elhelyezett mozi sátrakban minden este 19 óráig korabeli archív felvételekből készült dokumentumfilmeket vetítettek a szervezők. Az izgalmas filmkockákon fontos történelmi események pillanatai elevenedtek meg. Emellett történészhallgatók a forradalom eseményeit képekben elmesélő tájékoztató füzetet osztogattak, és mint történelmi idegenvezetők segítettek a helyszínre látogatóknak. A filmvetítés alatt a külső helyszíneken 1956 slágerei, illetve a forradalom hangulatát meghatározó klasszikus zeneművek voltak hallhatók.

Az ’56-os eseményekre való emlékezést a forradalom utcai hangulatát visszaadó korabeli járműkiállítás egészítette ki, ennek részeként a helyszíneken Csepel teherautókat, Pobeda, Csajka kabriolet korabeli személyautókat tekinthettek meg az érdeklődők, valamint a Blaha Lujza téren egy működésképtelen T-55A harckocsi is ki volt állítva. Mindezek mellett minden egész órában 20 perces élő bemutatót tartottak, korhű jelmezbe öltözött pantomimesek. Az előadásokban narrátor közreműködésével, a bronzjelmezbe bújt szereplők az 1956-os forradalom és szabadságharc hétköznapi hőseinek történetét idézték meg.

A kiállítások helyszínéhez kapcsolódva, azok bezárását követően este 19 órától a környező házfalra vetített óriási méretű, a forradalom fontos történéseit és jelképeit idéző képeket láthattak az érdeklődők. Október 23. és 25. között pedig a Parlament Duna felőli homlokzata kap nemzeti színű díszkivilágítást.

Sólyom László a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az 1956. október 22-ei műegyetemi forradalmi diákgyűlés 53. évfordulóján tartott beszédet. Ünnepi felszólalásában az államfő többek között arról is beszélt, hogy 1956 élményének lényege az a felszabadulás volt, hogy végre kimondtuk az igazságot, és ezzel visszanyertük méltóságunkat.

"A rendszerváltás lényege is ez volt: a Kádár-rendszer hazugságától való megszabadulás. És e mögött e kérdés: miben éltünk az utóbbi években? Mennyire telepedett rájuk ismét a hazugság?" - fogalmazott a köztársasági elnök. A köztársasági elnök arról is beszélt: a tisztánlátást abban, hogy ,56 és a rendszerváltás alapkérdése ugyanaz, gyengítette az alapvető normák bizonytalanná válása is. Mint mondta, ez a bizonytalanság a morális válság. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése ezt a morális válságot tette sokkoló módon nyílttá - fogalmazott, majd így folytatta: "az alapoknak ezt az elbizonytalanodását erősítette meg és tette tartóssá a parlamenti többség, amikor a hatalom megszerzésének Őszödön bevallott módját bizalmi szavazáson jóváhagyta".

A zászlófelvonást követően a közjogi méltóságok a Vértanúk terén koszorúztak. A teret a rendőrség nem zárta el kordonokkal, kötelet húztak a terület köré. A megemlékezésen rendbontás, rendőri intézkedés nem történt. A Garibaldi utca és a Vértanúk tere sarkán 30-40 tüntető gyűlt össze, akik a „Hazaáruló!” felkiáltást skandálták - számolt be a helyszínről a hírTV tudósítója.

Szabálysértési, illetve büntetőeljárásban vizsgálja a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Jobbik belvárosi nagygyűlésén történteket. A BRFK egyesülési joggal visszaélés gyanújával nyomoz azok ellen, akik a Magyar Gárda Biztonsági Szolgálata feliratú karszalagban, vezetői utasításra biztosították a rendezvényt. Gyulán és Keszthelyen is vizsgálat indult a gárda egyenruhájában koszorúzók ellen.

Ötvenhárom évvel ezelőtt az októberi napok egyik legfontosabb helyszíne volt a Széna tér: Szabó bácsi és maroknyi csapata itt harcolt, és védte végsőkig állásait. Több mint húsz éve, az első emlékhelyek egyikét itt alakították ki, amikor a felkelők emlékére kopjafákat emeltek, amelyeket 2001-től Árvay Ferenc alkotása egészít ki.

Az idei ünnepségen Bánffy György Sinka István soraival emlékezett a hősökre, őt Láng Zsolt polgármester követte, aki 1956 történelmi jelentőségét méltatta beszédében. Kiemelte: küzdeni kell az ellen, hogy a feledés homályába vesszen azoknak a nemzet összetartó napoknak az emléke. Balsai István országgyűlési képviselő a Széna téri harcosok küzdelmét méltatta.

Az ünnepségen fellépett a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium kórusa Őri Csilla vezetésével.

Az önkormányzat nevében Láng Zsolt helyezte el az emlékezés virágait, koszorúzott a képviselő-testület Fidesz–KDNP, valamint több párt kerületi és ifjúsági szervezete, továbbá több civil szervezet.

A Fejér megyei városban, Székesfehérváron délelőtt az 56-osok Világszövetségével tartott közös megemlékezést a Jobbik az 56-osok terén.

Az ünnepségen megközelítőleg 150-en vettek részt, köztük 37 fő a Magyar Gárda formaruháját viselte, zászlókat lengettek és alakzatban sorfalat álltak.

A rendezvény után a helyszínt biztosító rendőrök igazoltatták ezt a 37 főt, majd mindegyikük ellen feljelentést tettek, feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel szabálysértése miatt.

Kaposváron együtt koszorúzott a jobb- és a baloldal, fogadtatásuk viszont különböző volt. A Nagy Imre emlékparkban tartott ünnepségen Mátrai Márta és Heincz Tamás fideszes országgyűlési képviselőket taps fogadta, az MSZP Somogy megyei vezetőit, Lamperth Mónikát és Kolber Istvánt viszont kifütyülték a jelenlévők.

A megemlékezés szónoka Balás-Piri László egykori '56-os elítélt, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke volt, aki beszédében arra is kitért, hogy a forradalom utáni megtorlás főleg vidéken volt borzalmas: bírósági eljárások nélkül emberek százait verték agyon egyszerűen azért, mert fel merték emelni a szavukat az elnyomás ellen.

A hajdúsági megyeszékhelyen csütörtök este tartottak ünnepi megemlékezést a Kossuth téren, ahol a rendőrök mindazokat igazoltatták, akik a Magyar Gárda formaruhájában jelentek meg a rendezvényen.

A rendőrök a helyszínen még tudták eldönteni, hogy a 16 fő elkövetett-e bármilyen jogsértést, mára azonban arra jutottak, hogy a megjelenésükkel kimerítették a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértését. Emiatt a városi kapitányság szabálysértési eljárást kezdeményezett az illetőkkel szemben, a feljelentés iratait a jövő héten küldik majd meg a Debreceni Városi Bírósághoz.

Ezen felül egyesülési joggal való visszaélés miatt nyomozást is elrendeltek azokkal szemben, akik a tegnapi rendezvényen, illetve azt megelőzően szórólapokon a Magyar Gárda vezetőiként nevesítették magukat. Az a férfit pedig, aki a helyszínen akadályozta a demonstrálók igazoltatását, rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt számíthat szabálysértési eljárásra.

(HavariaPress)