Páli Jenő agykutató a Heteknek nyilatkozott az őssejtkutatással kapcsolatban.

Miért hívják őssejtnek az őssejtet?

Az őssejt definíciója: olyan sejt, amelynek osztódása után legalább az egyik utódsejtje megőrzi az ősi sejtfenotípust, ami azt jelenti, hogy képes tovább osztódni, és később bármilyen szöveti sejtet létre tud hozni.

Három féle őssejttípust találtam,

ahogy utána olvastam ennek a témának: Embrionális őssejt, köldökvérből nyert őssejt, illetve a felnőtt emberi szervezetből kinyert szöveti őssejt. Ezekből melyiket mire használja az orvoslás?

Az embrionális őssejtnek az a definíciója, hogy az osztódás után mindkét utódsejt megmarad az embrionális őssejt állapotban. Tehát az embrionális őssejteket akár évekig, évtizedekig fenn lehet tartani úgy, hogy abban semmilyen differenciált szövet, szerv nem alakul ki, csak szaporodik.

A következő csoport a köldökvér-, köldökzsinór-, illetve magzatburki őssejt: ezek nagyjából a születés környékén kerülnek napvilágra. A nagy választóvonal a születés előtti, illetve a születés körüli és utáni sejtek között húzódik. Mégpedig azért, mert a megtermékenyült petesejt – ami ugye egy darab sejt - osztódik milliószor, milliárdszor, míg végül lesz belőle egy 3,5 kilós kisbaba, 50 centi hosszúsággal. A magzati szakaszban mind a sejtszám, mind a tömeg, mind a térfogat több milliárdszorosára növekszik. Miután azonban megszületik a kisbaba, onnantól kezdve élete során a hossza maximum három-négyszeresére növekszik, a tömege 20-30-szorosára, a sejtszáma pedig alig. Vagyis elmondhatjuk, hogy a sejtszintű folyamatok 99 százaléka a születés előtt lezajlik. Tehát a köldökzsinórból, magzatburokból, köldökvérből kinyert őssejtek már felnőtt őssejtek.

A harmadik nagy csoport, amikor akár belőlem, akár egy idős emberből szöveti őssejteket tudunk kinyerni. Ezek a szöveti sejtek biztosítják azt, hogy a megújuló szöveteinknek mindig legyen utánpótlása. Ilyen például a bőr, a bél, a légzőhám, a szem szaruhártyája, a csontvelő, ezek mind ilyen őssejtek. Hogy mi lehet ezekből az őssejtekből, nagyon függ attól, hogy milyen az állapotuk. Az embrionális őssejtből minden lehet, beleértve a daganatot is. Ha akarom, tudok izmot, idegszövetet, bőrt csinálni belőle, bármit, de lehet egy daganat, vagy bármilyen differenciálatlan szövettípus is.

Mindig kialakul a daganat, vagy mindig megvan a kialakulás veszélye?

Mindig kialakul. Egy őssejtterápiás injekcióban, ha mondjuk 10 millió őssejtet beadunk, mindig lesz 5-10 olyan sejt, amit nem tudok leállítani, ezért daganat fog kialakulni belőle. Persze, ha az immunrendszer megtalálja ezt az 5-10 sejtet és elkapja, akkor szerencséje van az illetőnek, mert akkor nem lesz daganatos. De mostanában látott világot annak az izraeli kisfiúnak a története, aki Moszkvában kapott ilyen beültetést, és nagyon sok daganata lett. Ez egy olyan kockázat, amit tudomásul kell venni.

Ha jól figyeltem, a fenőtt – köldökvér - őssejt azért nem okoz daganatot, mert abban nincs meg a folyamatos osztódási kényszer?

Igen: mai tudásunk szerint a felnőtt őssejtekből is majdnem mindent lehet készíteni - bőr, izom, idegszövet, bélsejtek, inzulin termelő sejtek -, viszont mivel ezek a sejtek már az osztódási ciklus végén járnak, daganat nem fog keletkezi belőlük. Ugyanígy, a szöveti őssejtek is teljesen biztonságosak, a baj az, hogy ezek már csak egy bizonyos szövetféleséget tudnak létrehozni, ami a bőrben van az csak bőrsejteket tud, ami a májban az csak májszövetet, ami a szem szaruhártyájában van, az csak szaruhártyát, stb.

Az embrionális őssejtek esetében az a fő kérdés – legalábbis azok számára, akik etikai alapon vizsgálják a dolgot -, hogy honnan származik az őssejt.

Embrionális őssejtet lehet úgy is szerezni, hogy mesterséges megtermékenyítéskor megmaradnak be nem ültetett embriók: már ez is egy nagy kérdés, hogy ezeket el lehet-e pusztítani, vagy tárolni kell? Egyáltalán, ki dönti el, mi lesz velük? De van egy másik forrás is, amikor abortumokból nyernek őssejteket: ez etikailag megint határkérdés.

Ha az abortum spontán vetélés hatására „keletkezik”, akkor abból nyilván nem érdemes őssejtet kinyerni, hiszen valamilyen betegség miatt halt meg a magzat, igaz?

Igen, csakhogy olyan esetekről is hallani, hogy valaki pénzért vállal terhességet, majd abortuszt végeztet, és eladja a magzatát.

Ilyen nálunk is van?

Igen, és szerintem más országokban is.

De ezt nagyon meg kell szervezni, ehhez egy komplett hálózat kell: ügynök, aki felhajtja a nőt, klinika, nőgyógyász, kifizető hely: ez egy ördögi iparág, ha ez létezik.

Az biztos, hogy a nyomozás során eddig kiderült, hogy a Nyírő Gyula Kórházban egy szülész-nőgyógyász, a kórház orvos-igazgatója is jelen volt, amikor megérkeztek a rendőrök. Szerintem érdekes dolgok fognak még kiderülni. De vannak ennél is durvább esetek: Ukrajnában tavaly körülbelül 3000 egészségesen született gyermeket tüntettek el - öltek meg a születés után -, kivették belőlük a különböző sejteket, szöveteket, szerveket, majd megölték azokat a nővéreket is, akik tudták, hogy azok a gyerekek egészségesen születtek. Ez tény, az ukrán hatóságok már göngyölítik fel ezt az ügyet.

Egy valamit nem értek: arról beszéltünk, hogy az embrionális őssejtterápia kockázatos, mert daganatot okozhat, és kockázatos, mert részben tudatosan eltervezett gyilkosságon alapul, amiért börtön jár.

Ezzel ellentétben az őssejthez jutás másik két módja legális és nincs daganat kialakulásának veszélye sem. De akkor miért éppen az embrionális őssejt kezelést erőltetik?

Azért, mert a másik kettő komoly és drága technológia hátteret igényel. Ha egy megérett őssejtem van, ami igyekszik megnyugodni, ahhoz technológia kell, hogy különböző irányba differenciáltassam, biztonságossá tegyem. Az embrionális őssejt esetén viszont az orvos kivesz néhány sejtet az embriócsomagból, és a végtelenségig szaporíthatja.

Ha ennyire egyszerű, akkor miért hallani, hogy 5 millió forint volt egy terápia ára?

Mert óriási haszonkulccsal dolgoztak.