Ha valami igazán fontos, úgysem a főműsoridős híradóból fogod megtudni. De azért összegyűjtöttük az emlékmorzsáinkat a román és a magyar közszolgálati adó esti híradóiról. [kritika]

Profibbnak, pörgősebbnek, letisztultabbnak tűnik a romániai közszolgálati adó, a TVR 1-es adásának híradója a magyarországi közszolgálati társ, az MTV esti híradójának második kiadásához képest (melyet az m2-n sugároznak) – ezt a következtetést lehet levonni szabálytalanul végzett, de több mint egy éve folytatott médiafigyelési magánakciónkból.

Az értékelés szükségszerűen szubjektív, mert nem ültünk minden hétköznap este fegyelmezetten, döfésre kihegyezett ceruzával a képernyő előtt. Az időnként megejtett tartalomelemzés az adásokban előkerülő hírek lejegyzetelésében merült ki. A másik oldalon viszont az is igaz, hogy a híradó-junkie-k – akik képesek estéről-estére végignézni a Romániában fogható tévék összes híradóját – sem profik, ők sem szakmai szemmel nézik az adásokat, egyszerűen csak szeretik a műfajt.

Az összehasonlításra persze az ad alapot, hogy két közszolgálati médiaintézményről van szó, az esti híradó meg minden tévéadó legfontosabb műsora és szent tehene.

Hírverseny

A közszolgálatiak nem csinálhatják meg azt, mint a kereskedelmi adók többsége, hogy lazán a késő délutáni beszélgetős show és az esti film közé beiktatott, jól eladható, főműsoridős helykitöltőnek tekintik a híradót – mely tulajdonképpen a szórakoztató adások folytatása, csak más eszközökkel. Viszont nem tehetik meg azt sem, hogy nem vesznek tudomást arról, hogy a híradózás infotainmentté vált; és fel kell venniük a versenyt az egész nap kizárólag ebben a műfajban nyomuló hírtévékkel.

	Mirela Nagâţ, az RTV 19 órás híradójának társ-műsorvezetője. Színművészetin végzett, majd a híradó kulturális ügyekre, majd a parlamentre szakosodott riportere volt

Ha az állampolgárok részletes és alapos tájékoztatása klasszikus közszolgálati feladat, akkor az RTV1 19 órás (kelet-európai idő szerint) híradója a terjedelménél fogva jobban teljesít: 40-43 percnyi adást reklám után 20 perc sporthírek követnek. Az m2-n a híradó maga 25 perc, a sporthírek pedig tíz.

Rendben, szóval ügyesebben van összerakva a műsorrács, de nem mindegy, hogy az adásszerkesztők miként töltik ki tartalommal a kereteket. Összbenyomás: az RTV híradó-formátumában nemcsak azért van több hír, mert hosszabb a műsoridő, hanem azért, mert átlagot számolva közel ugyanannyi másodpercesek a tudósítások, mint az m2-n. Mindkét adón egy-egy hír 1,40-1,70 percnyi hosszúságú.


Politikusok vagy járókelők?

A hírszerkesztők ízlése hasonló – talán az MTV-n némileg konzervatívabban gondolkoznak arról, hogy mit jelent közszolgának lenni, vagyis hajlamosabbak a fontossági sorrendben előrébb sorolni a politikai híreket csak azért, mert egy politikus mondott valami amúgy semmitmondó, pufogtatásban kimerülő butaságot.

Az RTV-nél pedig valószínűleg ukázként működik, hogy "az embereket" a "mindennapok érdeklik", tehát tessék arra koncentrálni – mert helyzet van – hogy miért nem takarítják el a havat a járdákról az ingatlantulajdonosok, ki kötelessége lenne a járókelőket veszélyeztető jégcsapokat levágni, vagy hogy miért tarthattak stopposok rögtönzött szilveszteri bulit egy Iaşi megyei mentőautóban.

	Pálffy István okleveles építészmérnök. Az MTV-ben először A Hét műsorvezetője volt, majd 1997-től 2002-ig átigazolt a tv2 Tények-jéig. Jelenleg ő az MTV Híradó "arca"

"Mindennapi problémák" kategóriában az RTV az utóbbi hetekben nyújtott legnagyobb teljesítménye a január 2-i és 3-i híradója volt, amelyek 30-35 percben csak a befagyott országgal, az egyméteres hóval meg a Bulgáriában rekedt turistákkal foglalkoztak: a többi eseményre nem jutott 5 percnél sokkal több, beleértve a Benazir Bhutto-merénylet utórezgéseit. Az RTV január elején több hétre ellátta a nézőt alapanyaggal a "jaj de rossz nekünk, hogy ilyen országban élünk" típusú morgolódásokhoz.

"Mi az eccerű emberekkel tartunk"-alapon az RTV tudósítói akkor is az utcán járkálva mondják el információikat, mikor nem extrém meteorológiai eseményről, elakadó útépítésről vagy csőtörésről van szó.

A kiskedvenc az a szitu – adásrendezői lelemény – mikor a riporter gondterhelt képpel a folyó fizetési mérleg hiányáról szövegel a járókelők között, és a sarkon legott lekap egy öltönyös gazdasági elemzőt egy menetre. (Ide kapcsolódik, mikor az m2 híradójában a parlamenti ügyekért felelős tudósító a Kossuth téren állingálva rágja a szánkba a szokásos hétfői ülésnapon történteket.)


Exkluzivitás: mit is jelent?

Az MTV híradójában egy fokkal több az utólag semmilyen jelentőségűnek nem bizonyuló, igazából töltelékként működő "politikai" hír. Elő-előfordul, hogy egy tudósítás kimerül annyiban, hogy a kormányszóvivő egyik hangzatos bejelentésére reagál egy ellenzéki médiapolitikus.

	D. Tóth Kriszta angol nyelv- és irodalom, valamint média szakot végzett. 2007. februárjáig ő volt az MTV brüsszeli tudósítója

A tudósító és a szerkesztő valószínűleg azt képzeli, hogy két szöveg sima egymás után vágásával az interpretátor feladata ki is merült. Az ilyen anyagok megnézése után a néző semmi olyannal sem marad, amire még másnap reggel is emlékezne.

A műsor mögött álló szerkesztők láthatólag igyekeznek exkluzív értesüléseket beszerezni – rendszerint tervezett törvény- és jogszabálymódosítások, melyek csak napi aktualitásúak. Ha van egy ilyen hír, az exkluzív jelleget nem felejtik el négyszer-ötször is hangsúlyozni, ami a történet jelentőségét nézve másnap már kissé nevetségesnek hat.

Az RTV esetében nem nyilvánvaló a kizárólagos hírforrásokra való törekvés, de még egy darabig az egész ország emlékezni fog arra, hogy az egyik októberi esti híradóban leadott csúszópénzes videó miatt távoznia kellett Decebal Traian Remeş mezőgazdasági miniszternek.

A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) rejtett kamerás felvételét Rodica Culcer hírigazgató rendelte adásba. Emiatt Alexandru Sassu, a tévét működtető állami cég, az SRTV igazgatója Culcer tisztségének megszüntetése mellett döntött – annak ellenére, hogy a romániai újságírói szakma még úgy is a közszolgálatisággal összeegyeztethetőnek minősítette a felvétel közlését, hogy valószínűleg az államfő-kormányfő ellenségeskedésben érintett DNA berkeiből nem jóhiszemű szándékkal szivárogatták ki a bizonyítékot.

Az MTV szerkesztőinek védelmében annyit, nem biztos, hogy a hiba az ő készülékükben van. Lehet, az a gond, hogy Magyarországon a pszeudo-események száma, a médiabalhé miatt kreált történések aránya kezdi meghaladni az elfogadható mértéket. Egy romániai hírszerkesztő viszont bármire panaszkodhat, csak arra nem, hogy nem "zajlik körülötte az élet".


Sztárok

	Mihai Constantin újságírói szakon végzett, majd különféle angol nyelvű lapoknak munkatársa volt, hírügynökségi tudósítóként is dolgozott. 2007 júliusáig az RTV washingtoni tudósítója volt

Jelenleg az RTV és az m2 esti híradóját gyakorlatilag mosolygó hírolvasó gépek szolgálják ki. Noha az biztos, hogy nem egy közszolgálati híradó a legjobb terep az újságírói egyéniség kiélésére, de talán mégsem kellene ennyire karót nyelten viszonyulni a műfajhoz.

Az MTV reciklált személyiségekkel dolgozik: Pálffy István 1997 és 2002 között a kereskedelmi tv2 híradóját, a Tényeket vezette, majd visszatért a királyi adóhoz. Egy róla szóló PR-cikkben azt állítja, műsorvezetői szövegét gyakran ő maga írja.

Ez annál rosszabb Pálffyra nézvést, mert sokszor belekavarodik, belesül az általa – vagy a szerkesztők agyából facsart – szójátékokba, melyek a HVG poénkodós címadási stílusát próbálják utánozni, de az erdmény még az eredetinél is erőltetettebb.

"Ismét vegetálnak" – ezzel a január 8-i adában ezzel a címmel azt szándékozott elmondani Pálffy, hogy ismét hamisítják az illető fűszerkeveréket. Egy másik hírcímben az "előjáték" szó volt a vicces, ami pont olyan poén, mikor az óvodások felfedezik, hogy jé, a másiknak is van kukija. Talán egy-két tucat nézőnek bejön az ilyesmi, de valószínűleg százszor annyit idegesít: a főműsoridős híradózás konzervatív műfaj.

További gond, hogy a műsorvezetőnél gyakori a "néha össze a szavakat keverem" jelenség: alig van olyan adás, hogy el ne szúrna valamit. Legalább egy elbénázott idegen szó becsúszik, például a holivúdnak ejtett Hollywood.

Pálffy öltözéke – vagy stylistja – sem csúcs. "Anglomán, mégis mediterrán módon éli az életét" – ez áll az életrajzában. Az olaszos jelleg abban merül ki, hogy dzsigolójellegű csíkos öltönyben ül a kamerák előtt, merészen kibuggyanú, élénk (például lila) selyem díszzsebkendővel súlyosbítva.

A brüsszeli tudósítóból lett váltó-partner, D. Tóth Kriszta inkább unalmas, mint egyéni, kevesebbet bakizik, de semmivel sem mond többet, nem különösebben szép, de legalábbis nem vágja le a villanyt. A stylist az ő esetében sem áll a helyzet magaslatán – előfordul például a piros-rózsaszín kosztüm-blúz kombó.

Mihai Constantin és Mirela Nagâţ párosban vezeti az RTV híradóját. Az egymásnak felelgetés, reagálás kicsit erőltetett, kicsit túlmosolygott és kicsit fantáziátlan, de legalább a miénk. Személyességben ők sem állnak jobban, mint magyar kollégáik, ám kevésbé tűnnek lefáradt öreg harcosoknak.

Teljesítményük nem igazán kiugró, de legalább felszisszenni sincs miért: jóval ritkábban bakiznak. Igaz, nincsenek is arra kényszerítve, hogy erőltetett szóvicceket adjanak elő műsorvezetés címén. Öltözékükben sincs semmi különös, amolyan "juppi vállalkozó tárgyalni megy" stílusú; a női műsorvezető sminkjét néha elszúrja a stáb.


Díszlet, háttér

	Az RTV híradó "sétálós" formátuma (Ambrus Réka képernyőfotója Fikciós elemek a romániai tévéhírekben c. államvizsga-dolgozatában)

Mindkét híradó tavaly váltott dizájnt. Az RTV esetében a részleges formátumváltás egyértelmű visszalépés a korábbihoz képest. Tavasszal az RTV esti híradója egy inkább showműsor-szerűen díszletezett térben zajlott: a műsorvezető nem mereven ült a hírolvasó asztal mögött, hanem ide-oda sétált, rákönyölt vagy rátámaszkodott a pultra.

Igaz, némileg erőltetetten hatott, mikor az élő adásban bejelentkező riporter az oldalt felüggesztett LCD-tévéből szólt a nézőkhöz, de összességében a formátum azt sugallta, hogy az RTV szakítani akar a "beszélő fejek " típusú klasszikus megoldásokkal.

Az utóbbi fél évben viszont – a kettős műsorvezésre való váltással – visszatértek az üldögélünk-és-híreket-mondunk stílushoz, annak ellenére, hogy a kereskedelmi adók híradóihoz képest pont a sétálós volt az újítás. Egyébként a díszletelemek, a DNS-spirálra emlékeztető logó és a domináns bársonyvörös szín rendben van.

Mindkét híradó szignálja hasonló: az RTV és a m2 arculattervezője egyaránt a pontos időt jelző számok pörgetését választotta főmotívumnak. Különösebb kifogással egyik megoldást sem lehet illetni.

Azt viszont nem lehet szó nélkül hatni, mennyire barkácsoltnak hat az m2-féle díszlet a műsorvezetők háta mögött. A félig áttetsző, hajlított plexicsíkokban szépen látszanak a csavarfejek, különösen akkor, mikor D. Tóth és Pálffy premier plánban látható (pechünkre a legtöbbször ilyen a képkivágás).

A plexilemezek hajlítása ráadásul azt a képzetet kelti, hogy a műsorvezető tulajdonképp egy 70-es évekbeli sci-fi főszereplője, aki most bújt be az űrhajó picinyke vezérlőfülkéjébe. Azt, hogy milyen szép tágas az MTV híradó stúdiója, sajnos csak a "vége főcím", a stáblista felsorolásában láthatjuk.

Apropó, sufnihangulat. Akárhogy bűvöltük a tekintetünkkel azokat a plazmatévé-tartó rudakat az RTV híradó díszletén, csak nem akarnak eltűnni (a képernyőkön az adásban sorra kerülő tudósítás ajánlója vagy az adás logója látható).

Zárásként meg kéne valami magvas konklúzióval is szolgálni. Nem tudunk. Nem olyan a műfaj: ha valami igazán fontos történik, úgysem a főműsoridős híradóból fogod megtudni :-)

Sipos Géza