Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke, jelenlegi köztársasági elnök
Sólyom László saját
múltját teljes homály fedi. Pár, úgynevezett szakmai információn kívül
az államfõvé választás elõtt jóformán azt sem tüntette fel, hogy
egyáltalán van-e felesége. Persze ebben lehet stratégiai megfontoltság is, nem
mindenki büszkélkedne olyan kommunista gyökerekkel rendelkezõ családra,
mint ahová Sólyom felesége tartozik.
Sólyom
László anyai vonalon kikeresztelkedett, egyenes ágú zsidó származású
ember. Az államfõ egyik testőre így emlékszik vissza az elnök mellett
az egyik telefonbeszélgetésre. „A Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) egyik illetékesével
beszélt, akinek a telefonban indokolatlanul ideges hangon
válaszolt. Ritkán lehetet kiborult állapotban látni az államfõt, akkor
viszont nagyon dühös volt.
A gyûlöletbeszéd-törvény volt a téma, Sólyom
a legújabb változatot az Alkotmánybíróság (AB) elé küldte, ez nem
tetszett a vonal túlsó végén lévõ személynek. Nem tudok mit tenni,
értsétek meg, úgyis elkaszálják, ha aláírom. Egy vérbõl származunk, azt
hiszitek, képes lennék átverni benneteket? – ordibálta az elnök.”
Ezek szerint az elnökhöz direkt kapcsolata van egyes
zsidó szerveknek, valamint tanulságos Sólyom nyomásgyakorlása, végsõ érvként zsidó
származásába próbál kapaszkodni. Viszont sajnos megállapítható a
megfelelési hajlandósága is, tehát Sólyom sokszor úgy tesz, ahogy mások
mondják neki. Jelen esetben viszont praktikusabb volt az államfõi eljárás,
hiszen még a babért is learathatja azzal, hogy az AB késõbb igazat ad
neki. Ha aláírja a gyûlöletbeszéd-törvényt, és úgy semmisítik meg,
azzal viszont saját szakmai helyzetét ásta volna alá.
Sok oldalról lehet megközelíteni Sólyom László köztársasági elnök portréjának megrajzolását. A legpraktikusabb azonban a hazai politikai körökön, személyiségeken keresztül tenni meg ezt.
Sólyom László összességében mélyen megveti és
utálja a jobboldal legnagyobb pártjának vezetőit. Vannak azonban köztük kedvenc politikusai is.
„Ebben a
Kósában (Kósa Lajos, Debrecen polgármestere – szerk. megj.) látok
valamit, nagyon jó lenne, ha ki tudná szorítani ezt a pökhendi,
nagyképű Orbánt” – mondta mintegy fél éve egy bizalmas
társaságban. Ebből felsejlik hogy a legjobban Orbán Viktorra
neheztel. De nem szerez nála jó pontot Kövér László sem, akit csak úgy
hív, hogy „faragatlan tuskó”, „bajuszkirály”, illetve azt is mondta
egyszer róla, hogy „az esze a bajuszában van”.
Nem lehet pontosan kideríteni, hogy Orbán mivel
tett rossz fát a tűzre Sólyomnál.
Az mindenesetre közismert, hogy már
1997-ben valami történhetett, hiszen az egyik fogadáson
„paprikajancsinak” nevezte a Fidesz elnökét. A jelzőket mindig kedvelte
az államfő, Medgyessy Pétert például „címeres ökörnek” titulálta.
Hogy tudott-e erről a Fideszben teljhatalommal
bíró Orbán, az kérdéses, lévén, hogy a legnagyobb ellenzéki párt
jelölte köztársasági elnöknek, sőt a Fidesz tisztességtelen és antidemokratikus módon még azt is bevállaltaés megkockáztatta akkor, hogy a szavazatok ellenőrzésével
biztosítsa Sólyom győzelmét, miközben a jogszabályok titkos szavazást
írnak ki erre az esetre.
A jogállamiságra annyira kényes Sólyom Lászlót
ez kivételesen nem zavarta.
Úgy tudjuk, Sólyom államfővé választásában
nemcsak kápóként járult hozzá Áder János, hanem személyesen is
erőltette a jelölést. Úgy taktikázhatott, hogy apósa, Herczegh Géza
neves alkotmányjogász, akadémikus, a Hágai Nemzetközi Bíróságának
tagja, valamint a vele jó kapcsolatban álló Baka András, az Emberi
Jogok Európai Bíróságának volt bírója révén esetleg nyomást tudnak
gyakorolni kritikus kérdésekben az államfőre. A helyzetet ugyan
nehezítette, hogy Baka András mélyen utálja az SZDSZ-t és a zsidókat,
ugyanakkor a hágai bíró több szívességet is tett Sólyomnak, ami talán
hatással lehet rá. Nem lett.
Politikai játszmák ide, politikai játszmák oda, a
Fideszen belül egyre több helyen hallani, hogy Orbán Viktor Sólyom
László államfővé választását pártja egyik nagy melléfogásaként
interpretálja.
Ennek persze van némi előzménye: Sólyom hivatalba lépése
után Orbán elsőként szeretett volna gratulálni a Fidesz jelöltnek, ám
Sólyom burkoltan azt üzente neki, hogy várjon a sorára. A porig alázott
Orbán várt is, meglehetősen savanyú képpel tette meg a
protokoll-látogatást. A Fidesz elnöke jó leckét kapott, nem is
jelentkezett be többet a Sándor-palotába, csak a lehető legszükségesebb
alkalmakkor találkozott Sólyommal.
Landi Balázs, Sólyom bizalmasa
Hozzátartozik
a történethez, hogy Orbán bejelentkezésén elsősorban Sólyom sértődött
meg. Landi Balázs, az államfő személyi titkára nem győzte tolmácsolni
egyes körökben Sólyom felháborodását. „Mit képzel ez a beképzelt
takonypóc, ez a nagyképű majom, ő egy senki” – mondta magából kikelve
az események után a titkár. Amikor a megdöbbent társaságból valaki
megjegyezte, hogy nem kellene elfelejteni, hogy Sólyom annak a
„senkinek” a támogatásával lett államfő, Landi azt a meghökkentő
választ adta: „Ennek nincs jelentősége, Sólyom a civilek jelöltje volt”.
Landi Balázsról érdemes megjegyezni, hogy a
jobboldalinak tartott Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán tanít,
amikor épp nem az államfő közelében van.
A Fidesz mint párt először 2006. július 17-én neheztelt meg Sólyomra, amikor az aláírta a stabilizációs programként
megnevezett, első Gyurcsány-csomagot.
„Tekintettel voltam a
költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi
megítélésére” – indokolta az államfő a szignózást, miközben a Fidesz
úton-útfélen azt próbálta elérni, hogy ezt ne tegye.
Sólyom akkor még
hitt a kormánynak, még bízott benne, pedig ez egy olyan
időszakban volt, amikor még az utca emberekben is kétségeket
ébresztett a kormány gazdaságpolitikája.
Ezt követően az államfő minden alkalmat
megragadott arra, hogy a Fideszt mint pártot is lejárassa. Állandóan
összemosta ez ellenzék tevékenységét a szocialista kormányzattal, nem
egyszer jegyezte meg, hogy mindkét politikai oldalt felelőssé teszi
azért, mert a polgárok bizalma megrendült az alkotmányos demokráciában.
A Fidesz egyik legnagyobb megalázását 2007. február 2-án
tette, amikor azt közölte: „A Fidesz európai parlamenti és
országgyűlési képviselői jogellenesen bontották el a Kossuth téren törvénytelenül felállított rendőrségi
kordont.
Az országgyűlési képviselők magatartása mintául szolgál az állampolgároknak, márpedig
a jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel szolgálni” – mondta
Sólyom László.
Nem volt pedig Sólyom mindig ilyen következetes jogállami kérdésekben, 2009 áprilisában például a Hollán Ernő utcai, törvénytelen,
úgynevezett „antifasiszta” tüntetést kifejezetten támogatta, holott nem
a jogszabály alapján jelentették be.
Feltehetjük a kérdést: az államfő
törvénytelen magatartása milyen példát adhat, illetve lehet-e
jogellenes módon a jogállamot szolgálni?
Az is elgondolkodtat, hogyan választja ki jelöltjeit:
„Nem tudom, feltűnt-e, de Sólyom mindig
olyasvalakit jelöl, akivel együtt írt már legalább egy könyvet” –
célzott az államfő személyes szempontjaira az alkotmányügyi bizottság
egyik tagja az Origo hírportálnak. Egyetért vele másik bizottsági tagtársa is, aki szerint a köztársasági elnök a saját bizalmi embereit
ülteti a fontos posztokra.
A vád szinte minden esetben áll: Sólyom az
állampolgári jogok biztosával, Szabó Mátéval együtt szerkesztett
könyvet, Nagy Boldizsárral együtt tiltakoztak a Bõs-nagymarosi
vízlépcső ellen a Duna Körben, és ajánlást írt az adatvédelmi biztosnak
jelölt Tóth Gábor Attila (és Halmai Gábor) Emberi jogok címû könyvéhez.
Ugyancsak a fõtanácsadója volt Paczolay Péter, akit alkotmánybírósági
tagnak jelölt.
Egyértelműen megállapítható,
hogy a „szakmai jelöltek” jelzõ mögé bújva Sólyom kivétel nélkül a
saját kapcsolatrendszerébe tartozó személyekkel szeretné feltölteni
azokat a meghatározó hivatalokat, amelyekre az államfő tesz jelölést.
Hallottak-e már olyan nyilatkozatot a
demokráciára, az emberi jogokra annyira kényes Sólyom Lászlótól,
amelyben markánsan bírálta volna az emberi jogokat sorozatosan megszegõ
Izraelt?
Sólyom 2009. márciusban,
izraeli látogatása alkalmával sem emelte fel a szavát a mindenféle
jogot sárba tipró zsidó állammal szemben. Pedig alkalma bõven lett
volna rá, hiszen épp odaérkezése idején kezdték az izraeliek ismét
szisztematikusan irtani a palesztinokat.
A magyar államfõ találkozott
ugyan a palesztin kollégájával, de a semmitmondó „a béketárgyalásokat
folytatni kell” hozzászóláson kívül egyéb konkrét dolog nem hangzott
el.
Izraelben viszont örömmel újságolta, hogy „ma Budapesten él
Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége, amely virágzó kulturális és
vallási életével, kisugárzásával a térség egészére hatással van.” A
magyarországi elnök arról is beszélt, hogy „mélységesen elítéli a
Hamasz terroristáinak támadásait Izrael területe és lakossága ellen.”
Majd egy olyan mondatot tett, ami azt sugallja, mintha nem is Magyarország köztársaságának elnöke lenne, hanem valamiféle külföldi kívülálló.
Azt nyilatkozta az izraeli kollégájának, hogy „megértjük kormányuknak
azt a jogos igényét, sõt kötelezettségét, hogy állampolgáraiknak
biztosítsa a békés, alkotó élet legalapvetõbb feltételét, a
biztonságot.” Ez a lekicsinylő, a magyar kormány föléhelyezkedő, majdhogynem magyarellenes mondat külföldön hazaárulás számba megy.
Sólyom László kezet fog a később botrányokba keveredett Lomnici Zoltánnal és a köztörvényes, azóta megbukott David Admon
izraeli nagykövettel
Sólyom László soha nem lehetett volna államfõ a
magyarországi zsidó lobbicsoport, az SZDSZ támogatása nélkül. A
köztársasági elnök mindig is büszke volt SZDSZ-es kapcsolatrendszerére,
liberális barátaira.
55. születésnapján, amikor a Pázmány Péter
Katolikus Egyetemen köszöntötték Sólyom Lászlót, mindenki
megrökönyödésére az államfõ azt mondta: „számomra a legnagyobb
elismerés, hogy ma egyes zsidó szervezeteken kívül személyesen Demszky
Gábor SZDSZ-es fõpolgármester köszöntött fel”. Ebből már kristálytisztán látszik, mi és ki számít Sólyom Lászlónak.
Látszik, hogy a zsidó élet vezetõi ugyanúgy tiszteletüket
hangoztatták az államfõnek, amit nyilván nem tettek volna ilyen
szívélyesen, ha Sólyom nem tartozik egyértelmûen, származásilag is
közéjük.
Sólyom államfõvé választása óta minden lehetséges gesztust
megtesz a zsidóság felé, nem egy esetben a keresztény többség mellőzésével, sőt durva
megsértésével.
„A hanuka annak a reménynek évrõl évre megtapasztalt
bizonyosságának az ünnepe, hogy a fény végül gyõz a sötétség felett,
miként a jó is gyõzelmet arathat a gonosz felett” – ezt az üzenetet
küldte 2005 végén a hazai zsidóságnak Sólyom László, ugyanakkor a
keresztények szívét elfelejtette hasonló levélben megdobogtatni.
A Föld
minden keresztény országának elsõ embere „üdvözli népét” karácsonykor,
de Magyarországot államfõje ezt nem tartotta fontosnak. Bár lehet, hogy csak azért nem, mert a két ünnep egy napra esett. És ha választani kell, támogatóit és sorstársait részesíti feltétlen előnyben.
Kapcsolódó hírek:
Schmitt Pál az új köztársasági elnökünk
Sólyom László köztársasági elnökünk történelmi családja
Mintegy 50 ezer ember tüntetett április 5-én az előre hozott választásért