A választ a Magyarországi Szóvivők Országos Egyesületétől (MSZE) kapjuk meg:

Az MSZE küldetése: A szervezetek hivatalos információ-kibocsátásának javításával a társadalmi nyilvánosság létező gyakorlatának fejlesztése, és minél szélesebb körű kiterjesztése a demokrácia szellemében, a hiteles és transzparens tájékoztatás, valamint ennek a szervezetek irányítási szempontrendszerébe történő tudatos integrációja, a kölcsönös előnyökön alapuló kiegyensúlyozott párbeszéd elérése érdekében.

Ennek érdekében karolja fel a szóvivő szakma művelőit.

Magyarországon ma már minden jelentősebb intézménynek, szervezetnek van szóvivője, kommunikációs vezetője, illetve az adott szervezet kommunikációjáért felelős munkatársa.

Mért van szükség a szóvivőkre?

Információs, illetve tudás alapú társadalomban élünk, ahol az információ birtoklása, illetve az ahhoz való hozzáférés kulcsfontosságú kérdés. Az információhoz való szabad hozzáférés viszont az egyre hitelesebb véleményalkotás lehetőségével áll szoros összefüggésben. Megalapozott véleményt csak megfelelő információk birtokában lehetséges alkotni.

Bár az információhoz való hozzáférésnek számos módja van (könyvtár, tanulás stb.), az információs társadalom embere a legtöbb információhoz a sajtón, a médiumokon keresztül jut. Az európai emberek többsége elsősorban a televízión, a rádión, a nyomtatott sajtótermékeken, illetve legújabban az internetes hírportálokon keresztül értesül a szűkebb környezet és a nagyvilág történéseiről.

Az információk forrásától kezdve  a széles nyilvánossághoz való jutásának folyamatban a szóvivők leginkább az információ forrását jelentik, a médiumok pedig  a közvetítő közeget jelentik (ezért is hívják médiának). A médiumok és a szóvivők felelőssége abban mutatkozik meg, hogy tevékenységük módja nagyban befolyásolja az információkhoz való szabad hozzáférés gyakorlati megvalósulását.

Az állampolgárok részéről természetes elvárás, hogy minden területen rendelkezésükre álljanak a megfelelő információk, legyen szó közegészségügyről, oktatásról, környezetvédelemről, energiaügyekről, külpolitikáról, költségvetésről, bűnüldözésről, fogyasztóvédelemről, biztonságpolitikáról, adózásról, vagy bármely más területről. Ezzel egyre több és több szakterületen keletkezett igény szakszerű, hiteles és folyamatosan hozzáférhető tájékoztatás iránt.

Budai Bernadettet sokat láthattuk a képernyőn

Ma már egyre több intézmény, vállalkozás vagy társadalmi szervezet gondoskodik szervezett módon az saját információi iránt mutatkozó  közigény kielégítéséről.

A szóvivők munkakörének kialakulásához két tényező vezetett.

A társadalom részéről - a már említett információs társadalom keretei között - megnövekedett a szakszerű, pontos és információk iránti igény, illetve az ezen információkhoz való folyamatos hozzáférés igénye.

A vállalatok, intézmények, szervezetek pedig saját tapasztalataik alapján jöttek rá arra, hogy egy társaság véleménye csak akkor jeleníthető egységes formában, ha a társaságon belül meghatározott személyek kifejezetten erre szakosodnak, és összehangolják a kommunikációs munkát.

Ezeknek a követelményeknek csak professzionális szakemberek, kommunikátorok, szóvivők alkalmazásával lehet maradéktalanul megfelelni.

 A gyerekvasút szóvivője

A szóvivőket, kommunikátorokat foglalkoztató szervezetek sokféleségéből természetesen az is következik, hogy a szóvivői munkában, az egyes szóvivők feladataiban is sok különbség mutatható ki.

A közszolgáltatásokat biztosító intézmények, szervezetek, közüzemek szóvivői elsősorban az általuk képviselt, közfeladatot ellátó intézmény felvilágosítási, tájékoztatási kötelezettségét teljesítik munkájuk során.

A profitorientált szektorban a szóvivő dolga elsősorban a vállalkozás sikerességét előmozdító kommunikációs munka, természetesen a jogszabályok és a szakma általános követelményei által meghatározott keretek között. Magától értetődő azonban az is, hogy a közszféra szóvivőinek munkájában is megjelennek a marketing szempontok, mint ahogyan a vállalkozások szóvivőinek is vannak kötelezettségeik a tájékoztatás során.

Habár a szóvivők által ellátott feladatkör és tevékenység számos intézményben már hosszú évek, évtizedek óta létezik, a szóvivői szakma, mint hivatás markáns megjelenése az elmúlt egy évtized fejleménye. Hazánkban ma már minden jelentősebb intézménynek, szervezetnek van szóvivője, kommunikációs vezetője, illetve az adott szervezet kommunikációjáért felelős munkatársa. Nagy felkészültséget kívánó munkájukat ma már nemcsak saját tapasztalataik segítik, hanem a szakma többi hazai művelőjével való kapcsolattartás, szakmai együttműködés is. Ennek az együttműködésnek ad keretet a Magyar Szóvivők Országos Egyesülete, amelyet fél évtizeddel ezelőtt dr. Orodán Sándor hívott életre. Az együttműködés újabban az országhatárokat is átíveli, hiszen 2007 óta olyan fórum is létezik, amely a Visegrádi Négyek országaiban működő szóvivők együttműködését segíti elő.

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán a 2007/08-as tanévtől kezdődően folyik posztgraduális szóvivő képzés. A tematikai összeállításában, illetve magában a képzés megvalósításában az egyesület együttműködik a BKF-fel.

Mi jellemzi a jó szóvivőt?

Az információt nemcsak a tartalma, hanem a megbízhatósága is jellemzi. Utóbbi szorosan összefügg azzal, hogy az adott információnak mi a forrása. Ebben a tekintetben a mai kor szóvivőjének a hitelesség a legfontosabb jellemzője. A hitelesség nemcsak abban áll, hogy ő maga hiteles tájékoztatást végez, hanem abból is, hogy valóban „hitele van" az információt befogadók körében.

A szóvivők körében elterjedt mondás szerint ezt a hitelt évek kemény munkájával lehet csak megszerezni, elveszíteni azonban akár egy pillanat alatt is lehetséges. A hitelesség mellett természetesen más fontos szempontok is léteznek: ilyen a szakszerűség és a közérthetőség, noha e kettőt gyakran igen nehéz összeegyeztetni. A szóvivőknek azonban mégis törekedniük kell erre.

A szóvivők munkájának elismerésére többféle díj is létezik hazánkban.

A Magyar Szóvivők Országos Egyesülete minden évben a Szóvivők Bálján adja át a „Szavak embere", illetve a „Hiteles tájékoztatásért" díjakat. E díjak odaítélése a tagság szavazatai alapján történik, a szóvivők tehát maguk közül választják ki a díjazottakat (bár nem feltétlenül az egyesület tagjai közül). Ugyancsak a bálon kerül átadásra a Dr. Lasz György rendészeti kommunikációs díj, mi több, az egyesület elnöksége különdíjakat is átad ilyenkor. Nemzeti hírügynökségként a Magyar Távirati Iroda is díjazza a szóvivőket. Az „Év sajtószóvivője", illetve az „Év sajtós csapata" díjakat az MTI újságíróinak szavazatai alapján ítélik oda minden esztendőben. Mindezek mellett arra is akad példa, hogy egy-egy szóvivő rangos állami kitüntetésben részesül.

Lássuk, 2011-ben kik lesznek a legjobb szóvivők!