Hírek hírek hírek: Tanulmány a recesszió hatásairól

Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 460 fő
  • Képek - 1566 db
  • Videók - 198 db
  • Blogbejegyzések - 963 db
  • Fórumtémák - 27 db
  • Linkek - 259 db

Üdvözlettel,

HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 460 fő
  • Képek - 1566 db
  • Videók - 198 db
  • Blogbejegyzések - 963 db
  • Fórumtémák - 27 db
  • Linkek - 259 db

Üdvözlettel,

HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 460 fő
  • Képek - 1566 db
  • Videók - 198 db
  • Blogbejegyzések - 963 db
  • Fórumtémák - 27 db
  • Linkek - 259 db

Üdvözlettel,

HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 460 fő
  • Képek - 1566 db
  • Videók - 198 db
  • Blogbejegyzések - 963 db
  • Fórumtémák - 27 db
  • Linkek - 259 db

Üdvözlettel,

HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

A világon végigsöprô gazdasági recesszió lassan egy éve uralja a világsajtót. Az államok költségvetési bevételei szinte mindenhol erôteljesen csökkennek. Az egyes országok gazdasági, pénzügyi és jogi mozgásterüktôl függôen különféle módon kezelik a kihívást. A válság hazánkat is elérte, és a gazdaság szinte minden ágazatát érinti. Leginkább a termelésben és a fogyasztásban megmutatkozó csökkenések jelentôsek, melyek magukkal vonják a munkahelyek elvesztésének nagyobb valószínuségét, de a szolgáltatásokban, a közlekedésben, vagy az energetika területén is változásokra
kell felkészülnünk. A recesszió itthon a régóta halogatott szembenézésre és számvetésre kényszerítette a kormányzatot elsôsorban a költségvetési kiadások újratervezését illetôen.
A jelen tanulmány célja, hogy a teljesség igénye nélkül bemutassa azokat a területeket, amelyeken jelentôs változásokra kell számítani és tájékoztasson azokról a kormányzati intézkedésekrôl, melyeket a válság kezelésének céljából hoztak, és amelyek a legtöbb lakost közvetlenül is érintik. Ezért tartjuk fontosnak, hogy tájékoztassuk olvasóinkat az intézkedésekrôl, valamint hasznos tanácsokkal szolgáljunk az érintett témákban.


I. Búcsú a lakástámogatásoktól

A csökkenô állami bevételek és az abból fakadó végzetes egyensúlyi romlás miatt elhatározott kiadáscsökkentés egyik leglátványosabb, és legtöbbünket érintô intézkedése az eddig számos jogcímen igénybe vehetô lakásvásárlási-, építési-, korszerusítési támogatások átmeneti megszüntetése.
Évente mintegy százezerre tehetô az ingatlan adásvételi ügyletek száma, és eddig ezek jelentôs részénél, nagyjából egyharmaduknál vettek igénybe valamilyen állami támogatást. A támogatási formák leszukítésével az állam igen jelentôs kiadáscsökkenést vár. Az Állami Számvevôszéknek (ÁSZ) a lakástámogatási rendszerrôl készített jelentése megállapítja, hogy 2000 és 2008 évek között a költségvetés lakáscélú kiadása összesen 1469 milliárd forint volt.
A növekvô költségvetési terhek miatti kiadáscsökkentés nem új keletu, erre már korábban is volt példa a pályázat útján elnyerhetô támogatások körében. Az ÁSZ jelentésben az olvasható pl., hogy a pályázati típusú lakástámogatási rendszernél a kilenc pályázati lehetôségbôl négyet 2003 óta (bérlakás állomány növelése, közmuvesített telkek kialakítása, a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok felújítása, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerusítése és teljes felújítása), egyet (városrehabilitáció) pedig 2004 óta nem hirdettek meg, holott arra a jogszabály folyamatosan lehetôséget biztosít. A lakóépületek energiatakarékos korszerusítése, felújítása program folyamatosan élt, 2007. év kivételével minden évben volt pályázati kiírás.
A tervek szerint az év második felétôl (2009. július 01-tôl) a legnépszerubb lakossági támogatási formáknál már nem lehet majd új kérelmet benyújtani, ezért érdemes lehet még egyszer áttekinteni a jelenleg még elérhetô legismertebb támogatási formákat, és az igénylés feltételeit. A továbbiakban a lakásvásárlás- építési támogatás (szocpol), a fészekrakó program és a kamattámogatásos hitelek legfontosabb tudnivalóiról kívánunk áttekintést nyújtani.

Szocpol a megszunés elôtt

Ez a vissza nem térítendô támogatási forma egyszer vehetô igénybe, amennyiben új építésu lakást vásárlunk, építtetünk. Az igényléskor nem lehet a saját vagy házastársunk, élettársunk, gyermekünk tulajdonában ingatlan, illetve nem rendelkezhetünk állandó lakáshasználati joggal sem, avagy arról le kell mondanunk.
Igénylô lehet fôszabály szerint a nagykorú magyar állampolgár, de az a személy is, aki szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, három hónapot meghaladóan hazánkban tartózkodik és bejelentett lakóhellyel is rendelkezik. Fontos megjegyeznünk, hogy nem feltétel a házasság fennállása, és a támogatás nem hitelhez kötôdik. A kedvezmény voltaképpen a velünk együtt költözô gyermekekhez és más eltartott családtagokhoz kapcsolódik. A támogatást csakis az építési költség vagy a vételár kiegyenlítésére lehet felhasználni. Nem mindegy azonban, hogy milyen lakásra kívánunk szert tenni.

A lakásnak az alábbi feltételeknek kell eleget tenni:

1. egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
2. három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
3. négy személy esetében: legalább kettô és legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében fél lakószobával nô a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelô család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nô, felsô határa egy lakószobával nô. Kettô fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.

Az igénylés határideje

A kedvezményre való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerzôdés megkötését követô 120 napon belül, építés, bôvítés, valamint korszerusítés esetén a végleges használatbavételi engedély kiadása elôtt - ha ilyen engedély beszerzése nem kötelezô, akkor a hitelcél megvalósulását megelôzôen - kell kérni a hitelintézettôl. Ha a kérelmezô eddig az idôpontig nem kért kedvezményt, késôbb erre már nincs lehetôsége.

Nézzük meg ezek után, hogy mit jelent a gyakorlatban a szocpol a családoknak.

A szocpol összege új lakásnál

• az elsô gyermek után 900 ezer forint,
• a második gyermek után 1,5 millió forint,
• a harmadik gyermek után 1,4 millió forint,
• a negyedik gyermek után 800 ezer forint,
• minden további gyermek esetében 200 ezer forint.

A 40. életév alatti fiatal házaspárok a kedvezmény összegének kölcsönként történô megelôlegezését is kérhetik. A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidô, egyben a megelôlegezés idôtartama 1 gyermek esetén négy év, 2 gyermek esetén nyolc év. Amennyiben a vállalt gyermekek mégsem vagy csak részben születnének meg, úgy a megelôlegezô kölcsön meg nem született gyermekre esô részét a hitelintézet részére vissza kell fizetni. Az igénylô házaspár ezen kívül köteles az állam részére részletekben megfizetni a megelôlegezô kölcsön meg nem született gyermekre esô összege után az állam által a megelôlegezés idôtartama alatt a hitelintézet számára korábban megfizetett teljes összegnek a kiegészítô kamattámogatással csökkentett részét. Ugyanez a helyzet akkor, ha a megelôlegezés idôtartama alatt a bíróság felbontja a házasságot.
Nem kell ugyanakkor visszafizetnünk a szocpolt, ha a gyermekvállalás azért nem teljesül, mert házastársunk meghal, 67%-ban lerokkan, vagy a gyermek a terhesség 26. betöltött hetét követôen halva születik. Akkor sem kell visszafizetni az állami támogatást, ha a meddôségkezelési eljárásokról szóló jogszabály szerinti maximális alkalommal in vitro fertilizáció (IVF) kezelésen részt vett, vagy a gyermekvállalását azért nem tudta teljesíteni, mert vele szemben a meddôségkezelés megkezdése elôtt, vagy a kezelés közben kizáró egészségügyi ok merült fel.

A "félszocpol"

Az ún. félszocpolt lakásbôvítéshez, és - szuk személyi körben, szigorú feltételek mellett - használt lakás vásárlásához lehet felhasználni. Olyan lakásbôvítéshez használható fel a félszocpol, amelynek eredményeképpen a lakás legalább egy lakószobával bôvül. A tetôtér-beépítéssel megvalósuló bôvítéshez csak a kettô vagy több gyermekes családok vehetik igénybe a félszocpolt.

Az egy gyermeket nevelô családok viszont csak az emeletráépítéssel vagy hozzáépítéssel megvalósuló bôvítéshez kaphatnak támogatást. A három vagy több gyermeket eltartók vagy együtt költözô eltartott gyermekeik a 2001. augusztus 1-jén már tulajdonában lévô lakásuk értékesítése, és helyette másik használt lakás vásárlásához is kaphatnak félszocpolt, feltéve, hogy a megvételre kerülô lakás komfortos és nagyobb hasznos alapterületu. Az eladott lakás vételárát teljes egészében a vételre kell fordítani, és legalább akkora összes tulajdoni hányadot kell szerezni, mint ó amekkora az eladott lakásban fennállt.

TÁJÉKOZTATÓ

Megszorítások nyara

A "félszocpol" összege:


- az elsô gyermek után 450 ezer forint
- a második gyermek után 750 ezer forint
- a harmadik gyermek után 700 ezer forint
- a negyedik gyermek után 400 ezer forint,
- minden további gyermek esetében 100 ezer forint.

Ez azt jelenti, hogy például egy kétgyermekes család esetében a félszocpol összesen 1 200 000 forint, három gyermek után pedig 1 900 000 forint.

Fészekrakó program

A fészekrakó programban a szocpolhoz hasonlóan vissza nem térítendô támogatást lehet igényelni lakásszerzés céljából. Fiatalok otthonteremtési támogatására jogosultak a gyermeke(ke)t nevelô, 35 év alatti házastársak vagy legalább egy éve közös háztartásban élô élettársak és egyedülálló személyek. A támogatást a használt, legalább komfortos lakás vásárlásához szükséges önerô növelése érdekében lehet igényelni, amennyiben az ingatlan vételára nem haladja meg Budapesten és megyei jogú városokban a 12 millió forintot, vidéken a 8 millió forintot. A fészekrakó támogatás nem haladhatja meg az ingatlan adásvételi szerzôdés szerinti vételár 70%-át.
Az adásvételi szerzôdés megkötését követôen legkésôbb 120 napon belül lehet benyújtani a banknál. Az igénybe vett támogatást a még fennálló kölcsön tôketörlesztésére lehet fordítani.
Ha az így szerzett lakást a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén az adásvételi szerzôdés megkötését követô - 5 éven belül lebontják (kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé), illetôleg elidegenítik, vagy az nem a támogatott személy és a vele együttköltözôk lakóhelyéül szolgál, illetve a lakás használatát harmadik személynek átengedik, akkor a lakás tulajdonosa köteles a támogatás(ok) folyósított összegét bejelenteni és visszafizetni.

Az állami kezességvállalás

Az állami kezességvállalás csökkenti a szükséges önrész összegét, ezzel kedvezôbb feltételekkel lehet lakáshitelhez jutni. Itt lényegében a központi költségvetés beáll kezesként a hitelfelvevô(k) mögé a hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére legfeljebb a hitelbiztosítéki érték 100%-áig (garantált hitelrész). Az állami kezességvállalás mértéke a garantált hitelrész és az erre felszámított kamat és kezelési költség 100%-a. A hitelt felvevô részére ez azért jelent nagy elônyt, mert a hitelintézet jóval kisebb önerôt követel meg a lakáscélú hiteligény elbírálása során.
Állami kezességvállalásra a 35 év alatti házaspárok, élettársak, és gyermeküket egyedül nevelô szülôk jogosultak, ha a szocpolhoz hasonlóan nincs lakástulajdonuk vagy tartós lakáshasználati joguk az igényléskor. Lényeges feltétel, a megvásárolni szándékozott ingatlan vételára. Az állami kezességvállalás ugyanis csak akkor jár, ha a hitellel vásárolt ingatlan vételára, új lakás építése vagy vásárlása esetén pedig a telekár nélkül számított általános forgalmi adót tartalmazó építési költsége vagy vételára nem haladja meg:

1. Budapesten és megyei jogú városokban használt lakás esetén a 12 millió forintot, új lakás esetén a 15 millió forintot,
2. más településeken használt lakás esetén a 8 millió forintot, új lakás esetén a 12 millió forintot.
Ennél a típusú támogatásnál az igénylôknek tulajdonjogot kell szerezniük az ingatlanban, illetôleg csak ôk és gyermekeik szerezhetnek tulajdonjogot. Az állami kezességvállalás nem ingyenes, mivel a hitelfelvevônek a kezességvállalásért cserébe díjat kell fizetnie a központi költségvetés részére. Ezt a díjat a bank meghitelezheti az igénylônek, illetôleg egy összegben is befizethetô.

II. Módosuló adó-, járulék- és nyugdíjjogszabályok

A lakásvásárlási-, építési-, korszerusítési támogatások átmeneti megszüntetése mellett - a súlyos negatív hatások elkerülése érdekében - szükségessé váltak a megszorító intézkedések többek között az adók és a nyugdíj területén is. Az intézkedések nagy részét rövid idôn belül, még ebben az évben be kívánja vezetni a Kormány. Az intézkedések közül a tervek szerint egyesek azonnal hatnak, míg más elemek csak hosszú távon fogják elérni a céljukat.

Módosuló adójogszabályok

1) Az általános forgalmi adó, az ÁFA mértéke az országgyulés által elfogadott törvénymódosítás nyomán 2009. július 1-tôl 20 %-ról 25 %-ra emelkedik.
Bevezetésre kerül a 18 %-os középsô áfa kulcs is, mely a pékárura, a kenyérre, a tej- és a tejtermékekre vonatkozik. A távhôszolgáltatás áfa kulcsa 25 % lesz júliustól, majd 18 % augusztustól. A könyvekre, napilapokra, gyógyszerekre
vonatkozó áfa kulcs marad 5 %.
2) A személyi jövedelemadó (SZJA) vonatkozásában a törvénymódosítás megtartja a 18%, illetve 36 %-os adókulcsot, az alsó sávhatár azonban 1,7 millió Ft-ról 1,9 millió forintra emelkedik 2009. január 1. napjáig visszamenô hatállyal.
Ennek alapján lesznek, akiknek adójóváírásuk keletkezik. A visszamenôleges rendezés módjáról azonban még nincsenek információink.
3) A családi pótlék 2009. szeptembertôl adóterhet nem viselô járandósággá alakul át, úgy, hogy a családi pótlék a házastársak között megosztható 50-50 % arányban, egyedülállók esetén pedig 50 %-ban számít bele a jövedelembe.
Mértékét befagyasztják.
4) A jövedéki adó a módosítások hatására átlagosan 5-6 %-al nô terméktôl függôen.

Járulékváltozások

A munkáltatót (foglalkoztató és az egyéni vállalkozó biztosított) terhelô járulékok mértéke a következôképpen alakul:

1) A minimálbér kétszeresének megfelelô járulékalapig 26 %, amelybôl a nyugdíjbiztosítási járulék 24 %, az egészségbiztosítási járulék 2 %, amelybôl a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 %, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 0,5 %.
2) A minimálbér kétszeresét meghaladó része után a járulék mértéke 29 %, amelybôl a nyugdíj-biztosítási járulék 24 %, az egészségbiztosítási járulék 5 %, ebbôl a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 %, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 %.
3) A munkaadó a munkavállaló után a minimálbér kétszeresének megfelelô járulékalapig 1 %, a minimálbér kétszeresét meghaladó járulékalap után 3 % munkaadói járulékot köteles fizetni.
4) Pályakezdô fiatal foglalkoztatása után (amennyiben a pályakezdô Start kártyával rendelkezik) a munkaadót járulékkedvezmény illeti meg a következôk szerint: egyrészt mentesség a tételes egészségügyi hozzájárulás (EHO) alól, másrészt a munkaadói járulék (3 %) és a huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett, a foglalkoztatás elsô évében a bruttó munkabér 10 százalékának, második évében 20 százalékának megfelelô fizetési kötelezettség terheli. Ez az arány eddig 15 %, illetve 25 %-os volt.

Nyugdíjváltozások

A nyugdíjasokra vonatkozóan lényeges változást hoz a módosítás.

2009. július 1-jétôl megszunik a 13. havi nyugdíj. Az idei évben a második, novemberben esedékes részletét sem folyósítják már ki. Az idei évre tervezett nyugdíjkorrekciót csak jövôre hajtják végre. A 2010-re jelzett újabb módosítást bizonytalan ideig elhalasztják. A fentiek alapján tehát nyugdíjasok nem kapják meg az idei évre tervezett nyugdíj-kiegészítés második felét, és nagy valószínuséggel jövôre sem számíthatnak 13. havi nyugdíjra.
A másik lényeges változás a nyugdíjazás elôtt állókat érinti.

A nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 62 évrôl 65 évre emelik. Az emelkedés 2012-tôl indul és évente hat havonta emelkedik. A nyugdíjkorhatár emelése elôször az 1952-ben születetteket érinti.
Akik ennél korábban szeretnének nyugdíjba vonulni, azok ezt továbbra is megtehetik, de számolniuk kell azzal, hogy jelentôs összeget vesznek el emiatt az ellátásukból. Ugyanakkor azok az 1950-ben vagy ez elôtt született férfiak és 1952-ben, vagy 1953-ban született nôk, akik betöltötték a 60., illetve 59. életévüket, és 40 éves vagy ennél hosszabb szolgálati idôvel rendelkeznek, elôrehozott nyugdíjat kaphatnak.
A korábban nyugdíjba vonulni szándékozók esetén megvizsgálják, hogy hány év szolgálati idô hiányzik az elôírthoz képest. Egy év hiányzó szolgálati idô esetén havi 0,1 %-ot vesznek el a nyugdíjból, két év hiányzó szolgálati idô esetén a második évtôl havi 0,2 %-ot vesznek el. Három évvel kisebb hiányzó szolgálati év esetén, a harmadik évre vonatkozóan 0,3 %-os a levonás.

Tgyás, gyed és gyes változások

Terhességi-gyermekágyi segély (tgyás):

 

A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt illeti meg a terhes, illetve a szülô nôt, ezért e pénzbeli ellátás folyósításának maximális idôtartama 24 hét lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyed csak a szülési szabadság lejárta vagy a szüléstôl számított 24 hét eltelte után folyósítható a szülô részére. A szülési szabadság kiadáskor fontos szempont, hogy a munkáltatónak a szabadságból lehetôleg négy hetet már a szülés várható idôpontja elôtt ki kell adnia a munkavállaló részére.
Terhességi gyermekágyi segély annak jár a jelenlegi szabályok alapján, aki a szülést megelôzô két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt. Ez a jövôben akként változik, hogy a jogosultsághoz szükséges munkaviszony 365
napra emelkedik. Változás továbbá, hogy a jogszerzô idôbe nem számítható be a felsôoktatásban eltöltött idô egésze, hanem csak a közép-és felsôfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejébôl 180 nap.


Gyermekgondozási díj (gyed):

 

A gyed a tgyás igénybevételét, vagy az annak megfelelô idôtartamot követôen folyósítható az egyik szülô részére (az anya vagy akár az apa részére). A gyed igénybevételének alapvetô feltétele, hogy csak az a szülô veheti igénybe, aki a saját háztartásában neveli a gyermekét.
További feltétel, hogy a biztosított szülônek a gyed igénylését - a szülô anya esetében pedig a szülést megelôzô két évben egy meghatározott idôszakon át biztosítottnak kell lennie. Ez az idôszak, vagyis a gyermekgondozási díjhoz szükséges jogosultsági idô - a tgyás-hez hasonlóan - a jövôben a jelenlegi 180 napról 365-re emelkedik, de továbbra is a gyermek kétéves koráig jár majd.
A gyed összege, illetve számítási módja a jövôben sem változik, vagyis marad a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de maximális összege havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a. A gyed összegének megállapításánál jövedelemként csak azt az összeget lehet figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.

Gyermekkondozási segély (gyes):

A gyes egy olyan havi rendszerességgel járó támogatás, amelyre a szülô, a nevelôszülô, vagy a gyám a családok támogatásáról
szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) szabályai alapján jogosult a saját háztartásában nevelt gyermek(ek) esetén. A gyermekgondozási segély összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ikergyermekek esetén pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-ával.
A gyermekgondozási segélynél a jövôben sem lesz szükség jogszerzô idôre, ám ennek idôtartama háromról két évre csökken."
Fenti változások a 2010. április 30-a után született gyermekekre vonatkozóan lépnek életbe.

Egyéb változások

Ingyenes képzési programok: A pályakezdô fiatalok munkanélkülisége a legsúlyosabb munkaerô-piaci problémák közé tartozik. Ennek orvoslására ingyenes átképzési lehetôséget kínál a kormány azoknak a diplomás pályakezdô fiataloknak, akik nem találnak végzettségüknek megfelelô állást.

Táppénz:

A jelenleg hatályos szabályok értelmében a táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idô esetében a figyelembe vehetô jövedelem naptári napi átlagának 70 %-a. Ennél rövidebb biztosítási idô esetében vagy a kórházi ellátás tartama alatt 60 %-a. A törvénymódosítás 2009. július 1-tôl 10 %-os csökkentést hoz a táppénz mértékében. A változások két lényeges ponton hoznak módosulást. Egyrészrôl módosul a passzív táppénz idôszaka, amely a jelenlegi 45 nap helyett 30 napra csökken. Másrészrôl a módosítás 10 %-os csökkenést hoz a táppénz összegében is. A táppénz összege a jelenlegi
70 %-ról 60 %-ra csökken, kétévi biztosítási idônél rövidebb biztosítási idô esetén, vagy kórházi ellátás esetén 60 %-ról 50 %-ra fog csökkenni.

Betegszabadság:

A Munka Törvénykönyve értelmében a munkavállalót a betegsége miatti keresôképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályo szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresôképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. A betegszabadság idejére a munkavállalót az eddigi 80 % helyett a bér 70 %-a illeti meg. A baleseti táppénz mértéke a kereset 100 %-áról 90 %-ára csökken.

III. Meglévô és jövôbeni hitelek

Az intézkedéscsomag egyes elemei azokat a családokat kiemelten érintik, akik meglévô hitellel rendelkeznek, vagy a jövôben szeretnének hitelhez jutni. A hitelezési piacnak igen nagy szerepe van a válság kialakulásában és elterjedésében, ezért ebben a szektorban már jelentôs változásokat, szigorításokat vezettek be, melyeket érdemes figyelmesen áttekinteni.


Becslések szerint ma Magyarországon közel 800 ezer családnak van valamilyen deviza alapú hitele. A válság hatására a kelet-közép európai devizák 30-40 %-ot veszítettek értékükbôl a nyugat-európai devizákhoz képest. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi bankrendszerben keletkezô bizonytalanság miatt a bankközi kamatlábak is megugrottak, a korábbi 2-3 %-ról 7-10 %-ra. Ez a két jelenség együttesen oda vezetett, hogy a magyar devizahitelesek havi törlesztô részletei és tôkealapjai nagymértékben megnövekedtek. Ez a változás a svájci frank esetében volt a leginkább szembetunô.
Ezeket a tendenciákat a magyar kormány nem tudta befolyásolni, azonban a bankokkal tárgyalva több segítséget is kidolgoztak. A már meglévô hitelek esetén a bankokkal történt külön megállapodások értelmében lehetôség van a devizahitel díjmentes forintra váltására vagy a hitel átütemezésére, a törlesztési határidô kitolására. Forintra váltás esetén realizáljuk az árfolyamveszteségünket, így ennek a módozatnak az igénybevétele alapos megfontolást igényel.
Ebben az esetben elveszítjük a lehetôséget arra, hogy pozitív árfolyamváltozások esetén a tôkerészünk csökkenjen.

Lényeges változás történt a bankok egyoldalú erôviszonyait illetôen is.

A változás abban áll, hogy az ügyfelek a kamat, díj vagy költség számukra kedvezôtlen módosítása esetén, a módosítás hatálybalépése elôtt - azaz 60 napon belül - ingyenesen felmondhatják a szerzôdést. Az ingyenesség nem azt jelenti, hogy a hátralékot ne kellene egy összegben kifizetniük, hanem azt biztosítja, hogy a pénzügyi intézmény nem számolhatja fel az elôtörlesztés díját.


A kamatot, a díjat vagy a költséget érintô, az ügyfél számára kedvezôtlen egyoldalú módosítást - referencia kamatlábhoz kötött kamatnál a kamat módosítása kivételével - legalább 60 nappal a módosítás hatálybalépését megelôzôen hirdetményben közzé kell tenni és emellett a módosításról és a törlesztôrészlet változásáról az érintett ügyfeleket legkésôbb a módosítás hatálybalépését megelôzô 40 nappal korábban postai úton vagy más, a szerzôdésben meghatározott közvetlen módon is értesítenie kell a pénzügyi intézménynek.

A bajbajutott devizahitelesek nagy számára tekintettel a Kormány elképzelései között egy válságalap létrehozása szerepel. Az alap célja, hogy a fizetési nehézségbe került családok saját otthonukban maradhassanak, végsô soron egy bérleti konstrukció létrehozásával. A válságalappal kapcsolatban egyelôre annyit lehet tudni, hogy az állam átvállalná azoknak a lakáshitel-törlesztését, akik nem tudják azt fizetni. Az átvállalás egy polgárjogi szerzôdés keretében történne, amelyben a korábbi tulajdonosok bérlôvé válnának, és az államtól bérelnék tovább az ingatlanjukat. Az elképzelések szerint a bérlôk, miután anyagi helyzetük normalizálódik, visszavásárolhatnák ingatlanjukat.

A válság miatt szinte minden bank megszigorította a hitelfelvételi gyakorlatát is.

Szigorúbban minôsítik az ügyfeleket, visszaszorítják a devizahitelek folyósítását, és több önerôt követelnek meg.
A közelmúltig nem volt kérdés, hogy devizában vagy forintban érdemesebbe eladósodni. A globális pénzügyi válság hatására annyira ingadozik azonban az árfolyam, hogy több bank határozatlan idôre, ideiglenesen le is állította a
devizahitelezést, elsôsorban a svájci frank és euró alapú hiteleket. Amennyiben lehetôség van rá, érdemes megfontolni az államilag támogatott lakáshiteleket is, kivédve ezzel az árfolyamkockázatot.
Fontos változás, hogy a hitelek odaítélésében az önerônek nagyobb szerepet tulajdonítanak. Az eddigi 10 %-os önerô gyakorlatilag teljesen eltunt, helyette 30-40-%-os önerô a kötelezô.

A várható szigorítások másik iránya a futamidôk felülvizsgálata, illetve csökkentése lehet. A futamidô növelésével arányosan csökken a törlesztôrészlet, azonban ez arány az idô elôre haladtával mind kevesebb lesz. A futamidôt egyénenként érdemes optimalizálni, hiszen a felvett hitel mértéke és az ügyfél anyagi helyzete is befolyásolja azt. Amennyiben viszont csak a kamat felôl közelítjük meg a kérdést, akkor 15 és 20 év között van az, amit optimális tôkekamat szerkezetnek nevezhetünk. Minél hosszabb a futamidô, annál nagyobb arányt képvisel a kamat a törlesztô-részletünkben és annál kisebb arányt a tôke. A futamidô elsô részében amúgy is 80-90 %-át a törlesztô-részletünknek a kamat törlesztésére fordítjuk. Összegezve, ha nem ró elviselhetetlen terhet a családi büdzsére, akkor a szakemberek szerint 20 év az optimális futamidô. A havi törlesztô-részlet kalkulálásakor jó tanácsként ajánlatos figyelembe venni azt a hüvelykujjszabályt, hogy a keresetünk maximum 30 %-át költsük hitelünk törlesztésére.

A hitelszerzôdés aláírásakor érdemes minden pontot végigolvasni, és elôre tisztában lenni az olyan fontos jellemzôkkel is, mint a kamatperiódus, az elôtörlesztés módjai és díjai, illetve az átváltási lehetôségek.

IV. Munkajog

A jelenlegi gazdasági helyzetben sajnos aktuális elbocsátások miatt sokakban felmerül a kérdés, hogy jogi úton mit lehet tenni akkor, ha a munkáltató megszünteti a munkaviszonyt. Mivel a válság kapcsán talán ez az egyik legaktuálisabb téma ezért ezzel egy kicsit részletesebben - ha nem is teljes terjedelmében - foglalkozunk. A legtöbben nem ismerik a felmondás szabályait, pedig sok esetben a munkáltatók szabálytalan, így jogellenes és támadható módon szüntetik meg a munkaviszonyt. Az alábbiakban röviden áttekintjük a felmondás leggyakoribb formáit, illetve az elsôsorban nagyvállalatoknál elôforduló csoportos létszámleépítést.

Rendkívüli felmondás

Rendkívüli felmondással a munkáltató akkor szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentôs mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A rendkívüli felmondás elôtt vizsgálni kell, hogy a másik fél valóban munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét jelentôs mértékben megszegte-e és ennek során fennállt-e a szándékossága, vagy súlyos gondatlansága.
Szándékosság akkor valósul meg, ha a munkavállaló elôre látja magatartásának következményeit, és azokat kívánja, vagy azokba belenyugszik.
Gondatlanság akkor, ha a fél tudott, vagy tudnia kellett volna magatartásának helytelen voltáról, de bízott a következmények elmaradásában. Mindkettô megvalósulhat akár tevôleges magatartással, akár mulasztással. A munkáltató élhet a rendkívüli felmondás jogával, ha a munkavállaló például a munkáltató sérelmére buncselekményt követ el, a munkáltató gazdasági érdekeit súlyosan veszélyezteti, munkahelyérôl igazolatlanul több ízben hiányzott stb. Kollektív szerzôdésben, munkaszerzôdésben meg lehet határozni azokat a további eseteket, melyeknél rendkívüli felmondásnak van helye, ennek hiányában mérlegelés kérdése, hogy az adott magatartás elkövetése megalapozzae a rendkívüli felmondást. Rendkívüli felmondással csak a cselekmény elkövetésérôl való tudomásszerzéstôl számított 15 napig, de legfeljebb az elkövetéstôl számított egy évig lehet élni. A felmondás elôtt lehetôséget kell adni a munkavállalónak, hogy védekezhessen az ellene felhozott vádak ellen.
Az ismétlôdô szabályszegés többet nyom a latba, ezért kialakult gyakorlat, hogy az elsô szabályszegés esetén írásbeli figyelmeztetésben részesítik a munkavállalót. Ezt az intézkedést a munkavállaló 30 napon belül akár a munkaügyi bíróságon is megtámadhatja.
Rendkívüli felmondás esetén a munkaviszony azonnali hatállyal megszunik, sem felmondási idô, sem végkielégítés nem jár a munkavállalónak.

Rendes felmondás

Rendes felmondással akkor szüntethetô meg a munkaviszony a munkáltató által, ha az indok a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával illetve a munkáltató muködésével összefüggô ok. A munkavállaló képességeire viszonylag ritkán szoktak hivatkozni, mert nehéz valóságtartalmát bizonyítani, de például egy maradandó fogyatékosság, ami a munkaviszony alatt keletkezett, olyan objektív indok, ami megfelelô lehet. A legelterjedtebb indok amunkáltató muködésével összefüggô ok, tipikusan a létszámleépítés, átszervezés.

Speciális élethelyzet-csoportos létszámleépítés


A nagyvállalatok is igyekeznek a piacaikon érzékelhetô negatív változásokat kivédeni.
Ennek során a gyakorlatban általában elôre menekülnek, azonban méretüknél fogva nehezen tudnak gyors profilváltással próbálkozni, illetve a fejlesztésekre szánt összegek is kevesebbek. Leggyakrabban fizetéscsökkentéssel, vagy létszámleépítéssel próbálják meg elkerülni az üzembezárásokat, azonban végsô eszközként ezek bezárására is sor kerül, megválva az összes alkalmazottól. Ennek egyik leggyakoribb módja a csoportos létszámcsökkentés, létszámleépítés. A csoportos létszámcsökkentés szabályai az 1997-ben kerültek a Munka Törvénykönyvérôl szóló 1992. évi XXII. törvénybe.
A csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályok létrehozásával a jogalkotó fô célja az volt, hogy a munkáltató muködésében rejlô ok miatti elbocsátások esetén az illetékes hatóságok részére megfelelô idôt biztosítson a munkaerôpiacon egyszerre, nagyobb létszámban megjelenô munkavállalók problémáinak megoldására.
Csoportos létszámleépítésrôl beszélünk, ha a munkáltató elôreláthatólag viszonylag rövid idôn belül sok munkavállalótól kénytelen megválni.
Így - egyéb feltételek teljesülése mellett - csoportos létszámcsökkentésnek minôsül, ha a munkáltató a döntést megelôzô féléves átlagos statisztikai létszáma szerint
- húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz,
- száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka,
- háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja harmincnapos idôszakon belül a muködésével összefüggô ok miatt megszüntetni.

Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, a döntést megelôzôen legalább 15 nappal köteles a munkavállalók képviselôivel konzultáció kezdeményezni és azt a döntésének meghozataláig vagy a megállapodás megkötéséig folytatni. További törvényi kötelezettség, hogy a konzultációt megelôzôen legalább hét nappal a munkáltató köteles az Mt.-ben elôírt információkat, a foglalkoztatási csoportok szerint leépíteni tervezett létszámot az üzemi tanácsnak, illetve a munkavállalók képviselôinek írásban átadni. Ha a munkáltató a konzultációt követôen a csoportos létszámcsökkentésrôl dönt, akkor e döntésérôl a rendes felmondás közlését legalább harminc nappal megelôzôen tájékoztatnia kell az illetékes munkaügyi központot, illetve az érintett munkavállalót.

A munkavállalókat védô felmondási tilalmak

A munkajogi szabályok tartalmaznak olyan korlátozásokat, amelyeket a munkáltatónakrendes felmondás esetén mindig szem elôtt kell tartania. Ezek a tilalmak lényeges munkavállalói érdekeket védenek, hiszen az itt megfogalmazott szabályok védelmet nyújtanak meghatározott munkavállalói csoportok számára, akik helyzetüknél fogva kiszolgáltatottabbak a többi munkavállalóhoz képest.
Fontos szabály, hogy az Mt. szerinti felmondási védelmek csoportos létszámleépítés esetén is megilletik a munkavállalókat. A táppénzen ill. a gyeden vagy gyesen levô munkavállalók munkaviszonya nem szüntethetô meg munkáltatói rendes felmondással. Így azzal a dolgozóval, aki felmondási védelem alatt áll a csoportos létszámleépítésrôl szóló elôzetes tájékoztatás közlésének idôpontjában, csak a védelem megszunését követôen közölhetô a rendes felmondás (és a közlés idôpontja tekinthetô a harminc napos elôzetes tájékoztatás kezdô napjának.).
Szemben az általános szabályokkal, a védettség idôtartama nem hosszabbodik meg a védettségre okot adó körülmény megszunését követô 15 ill. 30 nappal.
Amennyiben a munkáltató megszegi ezeket a szabályokat, a dolgozó szintén az illetékes munkaügyi bírósághoz fordulhat, a bíróság a munkaviszony megszüntetés jogellenességét állapítja meg.

 

V. Energetika és közlekedés

A magyar családok szempontjából különösen érzékeny pontot képez az energiahordozók ára és az ellátás biztonsága. A villamos energia lakossági ára
2009. január 1-tôl az infláció mértékével emelkedett.
Gázáremelésre idén nem került sor.
Az ellátás biztonsága érdekében a célok között szerepel a stratégiai tárolókapacitás növelése, a földgázszállítás fejlesztése is. A válság nagy valószínuséggel negatív változást hoz a közösségi közlekedés területén is, mind a beruházások szempontjából, mind a munkaerô-szükséglet szempontjából.

Összességében kijelenthetô, hogy a közeljövôben olyan jelentôs változásokra kell felkészülni, amely az anyagiakban egyik vagy másik területen szinte mindenkit érint. A D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. a jelen tanulmányban vizsgált szinte valamennyi területen jogi tanácsaival tudja segíteni biztosítottjait.

dr. Horváth Viktória és dr. Vágány Tamás
dr. Vizi András és dr. Fésü Gizella
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minôsül egyedi ügyben nyújtott jogi tanácsadásnak.
Ezen dokumentumban szereplô információk a készítés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek; a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. ezen dokumentum illetve a benne szereplô hivatkozások tartalmáért felelôsséget nem vállal.
© D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. • 06 1 486-3600 • www.das.hu • 2009. május

A Blog írója  csak tájékoztatási céllal közölte e tanulmányt (üzleti célja ezzel nincs)

Címkék: következmény megszorítás ok recesszió tanulmány válság

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu