Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége

HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége hírei

Titkos földárverések országszerte nagy mennyiségben kárpótlási jegyért

15 éve | Mercury Larissa | 2 hozzászólás

Két évvel ezelőtt az izraeli gazdasági kamarában hangzottak el Simon Peresz szájából a következők: „felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot, Magyarországot és Romániát”.

Ezt a kínos elszólást azóta számos zsidó diplomata, közszereplő, politikus próbálta magyarázni, de a kimondott egyértelmű szavakat nehéz lenne félreérteni.

És, hát keserűen tapasztaljuk, hogy a zsidó tőke főként Magyarországon mindig előnyt élvez, nemcsak más idegen tőkéhez, de a magyar vásárlókéhoz képest is.

Minderről a hazai média túlnyomó része nem tesz említést, kizárólag az úgynevezett radikális sajtóorgánumok és internetes sajtó szokták kirobbantani ezeket az ügyeket, s a Fidesz médiabirodalma legfeljebb az ügyek mögött kullogva, aktuálpolitikai érdekeinek megfelelően foglalkozik vele.

Magyarországon a parlamenti és többnyire az önkormányzati vezető politikusok, az ügyészség, a bíróságok, a rendőrség, a különböző hivatalok láthatóan és egyre intenzívebben a zsidó térnyerést szolgálják ki.

A sukorói Kings City elnevezésű kaszinóváros felépítése körüli visszásságoknak magán és civilkezdeményezések, a Magyar Jelen, és a Szent Korona Rádió mentek utána. Lett is belőle nemzetközi botrány, lelepleződtek a mutyik, az izraeli nyomulás törvénysértései, s az őket kiszolgáló kormányzati, állami hivatali és Velencei-tó környéki polgármesterek piszkosságai. Végül a kormány jobban látta, ha visszavonulót fújt egy időre.

Most azonban olyan bizonyítékok jutottak civilek birtokába, amelyekhez képest a zsidó világszervezet egyik vezetőjének sukorói gigantikus beruházása legfeljebb figyelemelterelésre alkalmas, pitiáner ügy.

Megtudtuk ugyanis, hogy napjainkban folyamatosan árusítják ki az összes még állami kézben megmaradt értékes magyar földterületet, közöttük védett erdőt, ősgyepet is az egész ország területén. Mindezt ráadásul titkos földárveréseken, ahová az egyszerű halandó el sem jut, főleg mivel időnként a meghirdetett árverés helyszíne is fiktívnek bizonyul.

És mivel titokban tartják, az értékes magyar földet jóval a valódi ára alatt, tizedáron vásárolhatják meg. Senki se meri ellenőrizni.

És hogy vajon kik szerezhetik meg ilyen kedvezményesen és titokban a földeket?

A most zajló árveréseken kizárólag azok vehetnek részt, akik egy Gyurcsányék által 2006-ban az utolsó pillanatban megalkotott törvény hatálya alá esnek, s így új kárpótlási jegyeket kaptak. Ez nem kevés ember, mert eddig közel 100 ezer igénylést adtak be! A törvény pedig szó szerint a következőképpen szól:

„A 2006. évi XLVII. törvény alapján kárpótlási jegy megítélésére kizárólag a II. világháború során (1941. június 27 – 1945. május 9. közötti időszakban) faji, vallási, politikai okból teljesített munkaszolgálat után van lehetőség.”

Nem lehet félreérteni

Ebből egyértelműen kiderül, hogy gyakorlatilag csak a zsidókra, néhány nem zsidó kommunistára, cigányra vonatkozhat.

Az árveréseket intéző Igazságügyi Hivatal, amely kormányzati szerv és közvetlenül Draskovics Tibor által vezetett Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá van rendelve, a honlapján a magyar mellett héberül is feltünteti az árverésekre vonatkozó tájékoztatóját.

Tehát nem Mackó sajtot lehet venni a kárpótlási jegyért

A még megmaradt hatalmas és rendkívül értékes állami kézben lévő földterületek árverésein tehát kizárólag ez a fent említett kör vehet részt, úgy, hogy a kárpótlási jegyet is ajándékba kapták.

Még ez sem elég azonban némely vérszemet kapott kárpótlási jegyesnek, hiszen gyakran meg se várják a törvényben kötelezően előírt tájékoztatást. Ilyen volt az alábbi békéscsabai eset:

az eredetileg 2009. október 12-én Békéscsabára kitűzött árverést, mely során a helyi Szabadság Mg. Tsz területeit adták volna el, sehol – a törvényben meghatározott helyeken - nem függesztették ki.

A békéscsabai földárverés azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen Magyarország egész területén javában zajlanak az árverések.

Íme, egy lista a teljesség igénye nélkül a 2008 januárjától 2009 októberéig zsidók és cigányok kezére – ingyen, (hiszen a kárpótlási jegyet is az államtól kapták) juttatott állami termőföldterületek találási helyéről, zárójelben az árverés állítólagos helyszínével és a föld méretével:

Baranya megye:

Szigetvár ÁG, Servus Kft. (Nagypeterd, 200 ha),

Csongrád megye:

Szőregi ÁG, Bánát Kft. (Szeged-Szőreg, 835 ha, 20 ezer aranykorona értékben!),

Hajdú-Bihar megye:

Kossuth Tsz (Nyíradony, 164 ha),

Békés megye:

Csabatáj Mg. Szöv., Május 1. Mg. Szöv., Megyer-Béke Mg. Szöv., Szabadság Mg. Szöv. (Békéscsaba, összesen 547 ha, 16 186 aranykorona értékben!),

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye:

Varsánygyüre Tisza MgTsz (Nagyvarsány, 13,7 ha),

Budapest:

Solymári MgTsz, Csepeli Duna MgTsz, Törökbálinti ÁG, Magyar-Bolgár Barátság MgTsz (Budapest, Solymár, Tököl, összesen 228,4 ha, 6440 aranykorona értékben),

Heves megye:

Mátra-Nyugat Bükki Erdőgazdaság (Szilvásvárad, 155 ha, 396 aranykorona), Rimamente MgTsz Mezőszemere (Egerfarmos), Petőfi MgTsz Füzesabony, Lenin MgTsz (Tarnaméra), Károlyi MgTsz Kál, Rákóczi MgTsz (Feldebrő-Aldebrő), Füzesabonyi MgTsz (Dormánd), Heves megyében tehát összesen 266 ha, 2397 aranykorona értékben,

Vas megye:

Szombathelyi Áll. Erdőgazd. (Farkasfa, 22,1 ha).

A felsorolásból az is kiderül, hogy az állami kézben lévő földterületekből azokon a helyeken hasítanak ki a legnagyobbat, ahol a legértékesebb földek találhatók.

Így Csongrád megyének a Maros, a Tisza és a szerb határ által bezárt háromszögében lévő úgynevezett torontáli területét teljes egészében bagóért elárverezték.

A Tiszasziget mellett lévő kis részét – ahogy arról korábban lapunk beszámolt – már eladta Bodó Imre polgármester, egyben fideszes országgyűlési képviselő, szintén áron alul, szintén izraelieknek. Így az egész Torontál vármegyéből megmaradt rész zsidó és cigány kézbe került.

Érdemes tudni, hogy itt található Magyarország mélypontja, bőséges vízlelőkkel és az ország legértékesebb termőföldjével.

Ugyancsak különösen termékeny Békés megye földje, nem véletlen, hogy ez a megyénk a második helyezett a felsorolásban, itt több mint 16 ezer aranykorona értékben juttatnak magyar földet zsidó, kommunista munkaszolgálatosok és meghurcolt cigányok leszármazottainak.

A titkos földárverést és a mutyizást erősíti az a döbbenetes intézkedés, hogy az Igazságügyi Hivatal által szervezett árveréseket nem is ott tartják, ahol a földterület található, hanem az ország egy másik pontján. A hivatalos magyarázat szerint a hazánk keleti felére eső ingatlanok ügyében mindig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal jár el, de például a Szigetvári Állami Gazdaság földjeit is Nyíregyházán, a Toldi u. 23. szám alatt található Vasutas Művelődési Házban árverezik.
A délnyugaton található Baranya megyei földeket az észak-keleti Nyíregyházán árverezik, hogy még véletlenül se akadhasson rá egy környékbeli nagygazda. Már, ha egyáltalán nem kizárólag fiktív árveréseket tartanak, ahol már előre le vannak osztva a lapok, hogy az államtól kapott kárpótlási jegyekkel tizedáron juthassanak állami magyar földhöz.

Okkal feltételezzük, hogy az árverések így zajlanak, korábban ugyanis tesztelés végett felhívtuk a békéscsabai Vasutas Művelődési Házat, ahol nem tudtak arról, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal ott tartaná október 12-én az elárverezendő összesen 547 hektárnyi Békés megyei földterület egy részének árverését. Holott az Igazságügyi Hivatal honlapján ez a helyszín szerepelt, igaz, kifüggesztésre nem került, hogy a titkolózás még teljesebb legyen

Ahogy az lenni szokott, miután a radikálisok fényt derítettek a békéscsabai spekulációra, a témára rácsapott Békéscsaba alpolgármestere, az egykori kisgazda, ma fideszes Hanó Miklós, aki egyben országgyűlési képviselő is. A megyei lapnak már úgy nyilatkozott, mintha ő kaparta volna ki a gesztenyét:

- A város környékén megközelítőleg 547 hektár állami tartalékföld található, és már régóta harcolunk azért, hogy e földeket ne árverezzék el kárpótlási jegyért - mondta Hanó Miklós alpolgármester. A történet pikantériája – folytatódik az újságcikk -, hogy ma már egy olyan ember sem él Békéscsabán, aki annak idején alanyi jogon szerezte meg a kárpótlási jegyét, illetve gazdálkodni szeretne az ily módon megszerzett földeken. Így a kárpótlási jegyekkel történő licit során rossz értelemben vett telekspekulánsok szerezhetnék meg fillérekért a földeket. Ráadásul e területeket a későbbiekben belterületté is nyilváníthatja Békéscsaba, vagyis tovább nőne az értékük. Az alpolgármester szerint a kárpótlási jegyekkel licitálók maximum 120 ezer forintért juthatnának hektáronként az akár 1,2 millió forint értékű földekhez. Hanó Miklós azt szeretné elérni, hogy ezek a korábbi kárpótlásokból kimaradt földek kerüljenek a város tulajdonába, s majd az önkormányzat dönthessen azok értékarányos hasznosításáról.

Egy esetben már leállításra került a jogtalan állami föld kisajátítási kisérlet:

a Központi Igazságügyi Hivatal 2009. szeptember 21-én kelt közleményében bejelentette, hogy a „Szabadság Mg. Tsz Békéscsaba használatában volt termőföldterületből – Békéscsaba városban 2009. október 12. napjára kitűzött árverés elmarad, a peres eljárás jogerős befejezéséig halasztásra kerül.

Országszerte egyébként nagyjából egyhetes eltéréssel tartják az árveréseket, vélhetően azért, hogy minél kevesebb idő legyen utánajárni, főleg úgy, hogy ugyebár a földtől az ország legtávolabb eső helyein tartják az árverést.

Az általunk átvizsgált dokumentumokból egyébként az is világossá vált, hogy azért a Draskovics alá tartozó Igazságügyi Hivatal intézi ezeket az árveréseket, mert ez a hivatal bonyolítja a zsidók II. világháborús kárpótlásait is, így mindent egy füst alatt lehet elintézni, a legkisebb feltűnés nélkül. Ki menne különben fel a http://www.kih.gov.hu című honlapra? Nem véletlen, hogy a magyar mellett angolul és héberül tüntetik fel az információkat.

Nézzünk néhány idevágó statisztikai adatot:

A 2006-os, zsidókra vonatkozó kárpótlási törvény alapján összesen 97.600 (közel százezer!) kérelmet adtak be Magyarországról és főleg Izraelből és az USA-ból.

A hivatal 2009. év közepéig összesen 2.030.016.194 (több mint kétmilliárd) forint kárpótlási összeget utalt ki nekik, de a folyamatnak nincs vége.

A Hivatal életkor szerint haladva intézi az ügyeket, azaz a legidősebb kérelmezőktől halad a legfiatalabbak felé. A leszármazottak kérelmeit izraeli, amerikai és szerb munkacsoportok bírálják el.(furcsa)

A kárpótlási kérelmek elbírálásának tervezett befejezési dátuma előreláthatóan 2011. év eleje.

Mivel a Jobbik országos vezetése egyelőre nem tett semmit, annak ellenére, hogy a párt békéscsabai szervezete már hetekkel ezelőtt közleményben világított rá a titkos földárverésekre, nekünk kell a kezünkbe vennünk a dolgokat. Kérjük olvasóinkat, hogy a cikkünkben megjelölt állami termelőszövetkezetek körül nézzenek szét, értelemszerűen abban a megyében, ahol élnek. Továbbá figyeljék az Igazságügyi Hivatal honlapját, ahol folyamatosan olvashatóak az újabb és újabb árverések. Mi magunk is folytatjuk a nyomozást, természetesen nem elégszünk meg annyival, hogy ezzel az írással elindítottuk a lavinát. A vármegyésekkel, betyárokkal együtt pedig remélhetően meg fogjuk találni azokat a módszereket, amelyekkel legalább a még hátralévő árverések elhalaszthatóak lesznek.

Toroczkai László - Magyar Jelen 2009. 10. 15.

Központi Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Főosztálya

A 2006. január 1-jével létrejött Igazságügyi Hivatal szakmai felügyeletét az igazságügyi és rendészeti miniszter gyakorolja. A Hivatal országos hatáskörű központi költségvetési szerv.

Tevékenység:

A Központi Igazságügyi Hivatal egyik önálló szervezeti egységeként a Kárpótlási Főosztály a külön jogszabályokban meghatározottak szerint a személyi, illetve vagyoni kárpótlási eljárásokkal összefüggő feladatokat látja el.

I. A kárpótlás rövid története:

A politikai rendszerváltások idején törvényszerűen merül fel a múltbeli sérelmek kiigazítására, illetve a sérelmek következményeinek enyhítésére vonatkozó társadalmi igény. Magyarországon az országgyűlés 37/1990. számú határozata fogalmazta meg először a kárpótlást, mint aktuális jogi feladatot, leszögezve, hogy a kárpótlás célja az emberi élet és személyes szabadság ellen irányuló jogtalanságok lehetőség szerinti orvoslása a társadalmi igazságérzet figyelembevételével.

a) Személyi kárpótlás:

Az 1992. évi XXXII. törvény az 1939. márciusa és 1989. október 23-a közti időszak sérelmeinek kárpótlását tűzte célul, ideértve elsősorban az emberi élet elvesztése és a szabadság elvonása formájában megnyilvánult jogsértéseket. Külön jogszabály, a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény rendeli jóvátételben részesíteni a politikai okból elszenvedett szabadságelvonás következtében, illetve a 1944-45-ös nemzeti ellenállás és az 1956-os forradalom során 67 %-os munkaképesség-csökkenést szenvedetteket.

Jelentősen bővítette a kárpótlásra jogosultak körét az 1997. évi XXIX. törvény, elsősorban azzal, hogy az élet elvesztéséért járó kárpótlást kiterjesztette a deportálás vagy kényszermunka alatt elhunytak hozzátartozóira, illetve a magyar hatóság politikai önkénye miatt életüket vesztettekre.

A személyi kárpótlás részét képezi az 51/1992. kormányrendelettel módosított 93/1990. kormányrendeletben, valamint a 74/1991. és a 174/1992. kormányrendeletben meghatározott esetekben, kizárólag saját és házastársi jogon járó nyugdíj-kiegészítés. A nyugdíj-kiegészítésre vonatkozó igényeket külön eljárásban bírálja el a Kárpótlási Főosztály.

b) Vagyoni kárpótlás:

A vagyoni károkért nyújtható kárpótlás világos keretek közt mozog, maximumát jelenti az a vagyoni állapot, amelyben a sérelmet szenvedett a sérelem elszenvedése nélkül élt volna, ugyanakkor gátat szab a kárpótlás mértékének a nemzetgazdaság teherbíró-képessége is. Mindezek figyelembevételével, az elszenvedett kár mértéke alapján kiszámított átalányösszeg névértékének megfelelő kárpótlási jegy fizetésével zajlott le Magyarországon a vagyoni kárpótlás. A kárpótlási jegy speciális értékpapír, amely az állammal szembeni követelést testesít meg, és birtokosát állami vagyon vásárlásra jogosítja fel. Az ország termőföldkészletének 30%-a került a kijelölt földalapok árverései nyomán magánkézbe, de sokan vásárolták meg – részben vagy egészben – kárpótlási jegyért önkormányzati lakásukat. Néhányan, a 60 éven felüliek közül életjáradékra válthatták kárpótlási jegyüket, míg a legtöbben az értékpapírpiacon értékesítették a kárpótlási jegyeket. Mára a vagyoni kárpótlás döntően lezárult.

II. Aktuális kárpótlási tevékenység:

Az Országgyűlés a 2006. évi XLVII. törvény megalkotásával ismételten megnyitotta a kárpótlási törvényben meghatározott határidőket. Kárpótlási kérelmet olyan jogosult nyújthat be, akinek a hozzátartozója 1939-1989. között a magyar hatóság politikai önkénye miatt életét vesztette, továbbá akinek hozzátartozója deportálás, szovjet kényszermunka ideje alatt halt meg, végezetül aki a II. világháború alatt faji, vallási, politikai okból munkaszolgálatot teljesített. A kérelmeket a Központi Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Főosztályára kell benyújtani, amelynek postacíme: 1519 Budapest, Pf. 463. A kérelmek benyújtásának határideje 2006. december 31. napja.

Vagyoni kárpótlási igények elbírálására jelenleg kizárólag személyi kárpótlási igénybejelentéshez kapcsolódóan, a helytadó határozat jogerőre emelkedését követő különeljárásban van lehetőség.

III. A Kárpótlási Főosztály eljárása:

A Kárpótlási Főosztályhoz kárpótlási kérelmet írásban, kizárólag az erre rendszeresített, az Igazságügyi Hivatal által kibocsátott adatlapon lehet benyújtani. Adatlap igényelhető az Igazságügyi Hivatal fővárosi és megyei hivatalaitól, a külföldön lévő magyar külképviseletektől, valamint letölthető a hivatal weboldaláról is. Az adatlaphoz mellékelni kell a sérelem elszenvedését, valamint az eljárásban résztvevők rokoni kapcsolatát bizonyító eredeti okiratokat, egyéb bizonyítékokat, illetve idegen nyelvű okiratok esetén azok hitelesített magyar fordításait. A hiányzó adatok pótlására történő felhívás után a hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Egy sérelmet szenvedett személyhez kapcsolódó több jogosult esetén a Főosztály családba rendezi a kérelmeket.

Félreértésre adhat okot, hogy a jogerős határozattal megállapított kárpótlás kifizetésére a Hadigondozottak Közalapítványának segítségével kerül sor, ezért is fontos hangsúlyozni hogy a kárpótlási főosztályon „hadigondozottak kárpótlása” néven eljárás nincs folyamatban.

IV. Szervezeti felépítés:

Központi Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Főosztály (személyi kárpótlás, árverés, birtokrendezés, kárpótlásijegy-kezelés, másodfokon vagyoni kárpótlás) 1116 Budapest, Hauszmann A. u. 1.
Tel: 1/371-8999, 1/371-8917

Ügyfélfogadás:

HÉTFŐ: 8-14

SZERDA: 8-16:30

PÉNTEK: 8-12

További szervezeti egységek:

Fővárosi Igazságügyi Hivatal (vagyoni kárpótlás első fokon)
Tel: 1/371-8987

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal (személyi kárpótlás, árverés, birtokrendezés, kárpótlásijegy-kezelés)
Tel: 42/311-292, 42/313-011

Budapest, 2006. december 7.

Tájékoztató

az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény alapján benyújtott kárpótlási kérelmek feldolgozottsági állapotáról

A kérelmek beadására nyitva álló jogvesztő határidő leteltéig, azaz 2006. december 31-ig összesen 97.600 kérelem érkezett hivatalunkhoz. A kérelmek beérkezésének visszaigazolásáról a hivatal nem küldött külön tájékoztató levelet az igénylőknek, mivel ez rendkívüli mértékben megnehezítette volna az egyébként is leterhelt hivatal munkáját. Az ügyfelek folyamatos tájékoztatása végett Hivatalunk a honlapján negyedévente, közleményben ismerteti az addig eltelt időszakkal kibővített feldolgozási adatokat, valamint naprakész információkkal látja el a telefonon, elektronikus úton érdeklődő ügyfeleket.

Az Igazságügyi Hivatalon belül kárpótlással foglalkozó 41 fő érdemi döntéshozó hivatali munkatárs 2009. szeptember 30-ig összesen 62.041 határozatot és végzést (érdemi- és közbenső eljárásjogi döntést) adott ki.

Az érdemi döntéseken felül még további 62.873 egyéb intézkedés meghozatalára is sor került ebben az időszakban. Az egyéb intézkedések közé soroljuk például a hiánypótlási felhívások kiadását, levelek, feljegyzések megírását stb.

A kárpótlási szakterület a 2009. év közepéig összesen 2.194.233.018 forint kárpótlási összeget utalt ki a Hadigondozottak Közalapítványa közreműködésével.

A Hivatal 205 esetben rendelkezett életjáradék fizetéséről, illetve összesen 19.267.000 forint összegű kárpótlási jegy kifizetéséről a szabadságelvonás sérelem miatt benyújtott kérelmeket elbíráló határozataiban.

A munkavégzés hatékonyságának fokozása érdekében - a viszonylagosan homogenizálható ügyekre tekintettel - külön munkacsoportok létrehozására került sor. Az életelvesztés után benyújtott kérelmek elbírálására az igényjogosultak lakóhelye szerint differenciált munkacsoportokban kerül sor (izraeli munkacsoport, amerikai munkacsoport, szerb munkacsoport, valamint a vegyes ügyek munkacsoportja).

A hivatali ügyintézés életkor szerint történik, azaz a legidősebb (80-90-100) éves kérelmezőktől halad az egyre fiatalabbak felé. A határozathozatal és a kifizetések intézése során legfontosabbnak a megalapozott, színvonalas intézkedések meghozatalát tartjuk.

Munkánk során igyekszünk a jogszabályi rendelkezések által megszabott keretek között megkönnyíteni kérelmezőink dolgát a bizonyító iratok beszerzésében, azonban a kérelmek mielőbbi lezárásához szükséges az ügyfeleink aktív közreműködése is. Kérjük azon ügyfeleinket, akiknek a kérelme még nem került érdemi elbírálásra és a kárpótlási adatlaphoz bizonyítékokat nem mellékeltek, szíveskedjenek ezt mielőbb pótolni. A kárpótlási jogosultság megállapításához feltétlenül szükséges igazoló iratok körét a Hivatal honlapján elérhető „Gyakran Ismételt Kérdések” tartalmazza.

Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy nem áll módunkban kárpótlást megítélni azon kérelmezőink részére, akik korábbi kárpótlási eljárás során ugyanazon személy ugyanazon sérelme után már kárpótlásban részesültek.

A hivatal elsődleges céljának a beérkezett kárpótlási kérelmek érdemi döntéssel (határozat, végzés) történő lezárását tekinti, melynek tervezett befejezési dátuma előreláthatólag 2011. év eleje.

Az összes beérkezett kérelem elbírálásáig szíves megértésüket és türelmüket kérjük.

Budapest, 2009. október 7.

Központi Igazságügyi Hivatal
Kárpótlási és Dokumentációs Önálló Osztály

Földosztás kizárólag zsidó munkaszolgálatosoknak

Címkék: földárverés kárpótlási jegy

Kommentáld!

Hozzászólások

Mercury Larissa üzente 15 éve

Kérdem én: kik a szavazói ennek akormánynak, aki ezeket teszi? Az izráeli és máshol külföldön élő zsidók? Ők legitimizálják a földkivásárlásokat Magyarországon? Merthogy ezek mind csakis az ő érdekeiket szolgálják meg valamennyi cigányét, akiktől meg szintén bagóért el fogják ez utóbbiak venni így megszerzett földjeiket.

Ez a kormány a magyar szavazói érdekeket mért nem képviseli?

Na és vajon magukénak érezve értékes földjeiket ezek a nemzetközi tőkések lelkiismeretesen dolgozni fognak a földjeiken?

Válasz

Mercury Larissa üzente 15 éve

Ha ilyen faji különbségeket tesz a kormány, ne csodálkozzon, ha az emberek is zsidóznak és cigányoznak. Nem?

Válasz

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben