Bácskai Tamás, közgazdász

        Egyetemi tanár, számos szakkönyv, tanulmány és publicisztika szerzője. A rendszerváltás előtt a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársa. Érintettségéről a Magyar Nemzet számol be 2005. januárjában. Bácskai Tamás elismeri, hogy 1956 és 1961 között rendszeresen jelentéseket adott munkatársairól, egyetemi oktatókról, barátairól és családtagjairól. Bácskai azzal érvel, hogy az 1956. október 23-i események során erősen antiszemita érzelmű csoporttal került kapcsolatba, és ennek hatására vállalta a beszervezést. Úgy érezte, "meg kell őrizni azt, ami van, mert életveszélyes helyzet alakul ki a zsidók számára". Mint mondja, kiszolgáltatott helyzetben volt, hiszen húga, a Nagy Imre körhöz tartozó férjével együtt Romániában volt fogságban.

Boros Imre, országgyűlési képviselő, volt miniszter

        A rendszerváltás előtt a Magyar Nemzeti Bankban dolgozik. 1998-tól kisgazda országgyűlési képviselő, majd 2002-től az MDF-frakció tagja. 1998-tól a PHARE-programokért felelős tárca nélküli miniszter, majd rövid ideig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetője az Orbán-kormányban. 2002-ben, a volt kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgáló Mécs-bizottság működése idején kerül szóba érintettsége és lát napvilágot D-008-as szt-tiszti nyilvántartási száma. Érintettsége miatt távozni kényszerül az MDF-frakcióból. 2002 ősze óta független képviselő

Csurka István, a MIÉP elnöke

        A rendszerváltás előtt népszerű író, sikeres színpadi szerző. Az MDF alapítói közé tartozik. 1993-ban távozik az akkor kormánypárti MDF-ből, és megalapítja a MIÉP-et. 1998-ban bekerül az Országgyűlésbe. 2002-ben a MIÉP már nem éri el a bejutáshoz szükséges küszöböt. Csurka István 1993-ban elismeri 1957-es beszervezését, ám azt tagadja, hogy jelentéseket adott volna a III/III-as osztálynak. Azt mondja, fenyegetéssel és veréssel kényszerítették arra, hogy aláírja a beszervezési dokumentumokat

Esterházy Mátyás, fordító

        Esterházy Péter író édesapját, családjával együtt, az '50-es években kitelepítik. Esterházy Mátyás 1957-től ad jelentéseket az állambiztonsági szolgálatnak. Esterházy Péter az apa figuráját középpontba állító műve, a Harmonia Caelestis megjelenése után szembesült édesapja ügynökmúltjával, amelyet következő könyvében, a Javított kiadás című műben dolgozott fel 2002-ben.

Fazakas Szabolcs, EP-képviselő (MSZP), volt miniszter

        A rendszerváltás előtt a Külkereskedelmi Minisztériumban dolgozik, 1980-tól Bécsben kereskedelmi tanácsos. A rendszerváltás előtt miniszterhelyettes, majd a Horn-kormányban ipari miniszter. Érintettsége a volt kormánytagok átvilágításakor kerül nyilvánosságra. Fazekas szerint ő az ország érdekét szolgálta, amikor együttműködött a Belügyminisztériummal és más szervekkel. "Én ebben semmi kivetnivalót nem látok" - véli. Aki a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok területén dolgozott, annak számára - mondja Fazekas - az együttműködés természetes volt, sőt ez munkaköréhez is tartozott.

Gergely Gáspár, újságíró, szerkesztő

A Csömöri Hírmondó felelős szerkesztője, mikor az átvilágító bírák 2003-ban nyilvánosságra hozzák múltját. A vizsgálat szerint III/III-as ügynökként adott jelentéseket 1977 és 1983 között. Gergely Gáspár ugyan a törvényben megjelölt határidőn belül lemond, de erről szóló nyilatkozatát az előírás ellenére sem küldi el az újságírók átvilágítását végző testületnek. A vizsgálatot lefolytató testület ezért nyilvánosságra hozta az újságíró titkos megbízotti múltját.

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

        1988-ban a Tőzsdetanács első elnöke, majd 1989-1990-ben, a régi rendszer utolsó kormányában pénzügyminiszter-helyettes. 1998-tól az Orbán-kormány pénzügyminisztereként tevékenykedik, 2000 óta a jegybank elnöke. 2002-ben, a volt kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgáló Mécs-bizottság működése idején, 2002 augusztusában, a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozza, hogy a '80-as években megpróbálták beszervezni, ám azt elutasította. Ugyanakkor elismeri: "többszöri nyomásra" aláírt egy nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a külföldi útjairól készült, az ország gazdasági helyzetének külhoni megítélését tartalmazó "útijelentéseit" megküldi a Belügyminisztériumnak. Járai szerint "ez a tevékenység mai mércével is vállalható" és leszögezi, hogy "nem hajlandó közösséget vállalni sem a III-as ügyosztály ügynökeivel, sem más pártfunkcionáriusokkal, akik elvtelenül kiszolgálták az egykori hatalmat".

Keresztes Sándor, volt vatikáni nagykövet

        1990-ben, kereszténydemokrata színekben kerül be az Országgyűlésbe, de vatikáni nagykövetté történő kinevezése után lemond mandátumáról. 1994-től 1998-ig ismét parlamenti képviselő. Keresztes Sándor elmondása szerint 1956-os bebörtönzését követően elutasította az együttműködést a hírszerző szolgálatokkal, neve mégis a III/III-as ügynökök között szerepel. Keresztes Sándor elismeri, hogy annak idején aláírt egy lapot, amelyen ígéretet tett, hogy ha tudomást szerez valamilyen, "a népköztársaság ellen irányuló szervezkedésről", arról jelentést ad. Az 1957-ben született írásos ígéret, és az ennek alapján történt nyilvántartásba vétele fennmaradt a Történeti Hivatalban. Sajtóhírek szerint Keresztes Sándor fontolgatta, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. Véleménye szerint ugyanis hibás a jogszabály, amely őt III/III-as ügynökként kezeli, de azt nem mérlegeli, hogy valóban vétkes volt-e. A beadvány létezéséről az Alkotmánybíróságon nem tudtak tájékoztatást adni.

Medgyessy Péter, országgyűlési képviselő (MSZP), volt miniszterelnök

        A rendszerváltás előtt előbb pénzügyminiszter, majd Németh Miklós kormányában gazdasági ügyekkel megbízott miniszterelnök-helyettes. A rendszerváltást követően bankár, majd két évig a Horn-kormány pénzügyminisztere. 2001-ben lesz a szocialisták miniszterelnök-jelöltje. A szocialista-szabad demokrata koalíció választási győzelme után, 2004. augusztusáig miniszterelnök. Alig néhány héttel kormányfővé választása után a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozza a Medgyessy Péter szigorúan titkos (szt) tiszti múltjával kapcsolatos dokumentumokat. A kormányfőről kiderül, hogy a III/II-es osztály D-209 számon nyilvántartott tisztje volt. Medgyessy Péter beismeri szt-tiszti múltját, arról azt mondja, hogy kémelhárító tisztként feladata a Nemzetközi Valutaalaphoz való magyar csatlakozás zavartalanságának biztosítása volt, és ennek során elsősorban a szovjet KGB ellen dolgozott.

Molnár Gál Péter, kritikus

        A neves színikritikusról, a Demokratikus Ellenzék egykori tagjáról 2004-ben internetes fórumokon terjed, hogy a rendszerváltás előtt jelentéseket adott a színházi élet szereplőiről, köztük Latinovits Zoltánról. A színművészről készült jelentéseket két testvére, Bujtor István és Frenreisz Károly kikéri a Történeti Levéltárból, ezekből kiderül, hogy Molnár Gál Péter valóban adott jelentéseket Latinovitsról. A kritikus 2004 novemberében a Népszabadságban rövid nyilatkozatban reagál a hírekre: "Hetek óta feltételezések terjengenek egykori ügynökmúltamról. 1963-ban valóban aláírtam egy beszervezési nyilatkozatot. Elszámolással önmagamnak tartozom a történtekért. Többet erről nem fogok mondani."

Morvay Péter, újságíró, szerkesztő

        A Hetek című lap külpolitikai rovatvezetője. Még egyetemi hallgatóként 1985 és 1987 között ad jelentéseket a III/III-as ügyosztálynak diáktársairól, illetve különböző rendezvények látogatóiról. Morvay már 1990-ben nyilvánosságra hozza múltját, és az újságírókra is kiterjedő átvilágítás során az átvilágítóbírák az erről szóló nyilatkozatát is bizonyítékként kezelik. Miután azonban posztjáról nem mond le, a törvény előírása szerint 2003-ban ismét nyilvánosságra kerül érintettsége.

Novák Dezső, edző

        Az olimpiák történetének legeredményesebb magyar labdarugója, kilencszeres válogatott. Varga Zoltán, a Ferencváros egykori labdarugója 2004 nyarán azt állítja, hogy olyan dokumentumok vannak a birtokában, amelyek bizonyítják, hogy volt csapattársai közül ki adott jelentéseket az állambiztonságnak. Ennek hatására Novák Dezső elismeri, hogy a hatvanas években "Nemere" fedőnéven ügynök volt. A történet szerint óracsempészet miatt állították elő, majd felkínálták számára a beszervezés vagy a büntetőeljárás közötti választási lehetőséget. Szerinte a csapatból mások is jelentettek, hiszen az általa adott "használhatatlan információkról" tartótisztjei rögtön tudták, hogy nem igazak. A Nemzeti Sportnak elmondta, hogy havi egy-két alkalommal kellett jelentést adnia, de soha senkiről nem írt, vagy mondott olyat, amiből az illetőnek kára származott volna.

Pokorni János, tervező elektromérnök

        1952-ben államellenes összeesküvés vádjával letartóztatják, majd 1953-ban 12 év börtönbüntetésre ítélik. 1956-ban a rendőrök választás elé állítják: vagy letölti a hátralévő 9 év börtönbüntetést vagy hajlandó jelenteni az állambiztonságnak. 2002-ben a Budapest TV-ben, majd a Népszabadságban jelenik meg, hogy az egyik ellenzéki párt politikusának édesapja ügynökként tevékenykedett. Pokorni János ekkor beismeri érintettségét. Fia, Pokorni Zoltán azt nyilatkozza, hogy nem tudott apja ügynökmúltjáról, majd lemond a Fidesz elnöki posztjáról és a párt frakcióvezetőségéről.

Salgó László, az Europol aligazgató-helyettese

        Rendőrtiszt, 2002-től országos főkapitány. 2004-ben a köztársasági elnök rendőr altábornaggyá nevezi ki. Az országos rendőrfőkapitány III/III-as múltját 2002 nyarán a Heti Válasz hozza nyilvánosságra. Salgó először cáfol, majd elismeri, hogy dolgozott az ügyosztálynak. Lamperth Mónika belügyminiszter megerősíti, hogy Salgó a III/III. elemzőtisztje volt.

Som Lajos, zenész

        A Piramis együttes alapítója, basszusgitárosa. 2004-ben, Vikidál Gyula ügynökmúltjának napvilágra kerülésekor jelennek meg hírek a sajtóban hogy ő is jelentett az állambiztonsági szolgálatnak. Som Lajos ezt tagadja. A Klubrádiónak adott interjújában elmondja: 1976-ban a Piramis egy nemzetközi koncertturnéra készült. Ekkor - állítása szerint - az állambiztonsági szolgálat emberei megzsarolják: vagy ír hangulatjelentéseket, vagy nem engedik el az együttest a turnéra. Som erről tájékoztatja zenésztársait, akik arra kérik, írja alá a papírt. Som azt mondja: nem volt hajlandó jelentéseket írni, emiatt az aranycsempészés koholt vádját hozták ellene. Az előzetes letartóztatásból Berecz János, az MSZMP egykori KB-titkára utasítására kerül ki.

 
Szalay Gábor, országgyűlési képviselő (SZDSZ), volt államtitkár

        A rendszerváltás előtt mérnökként és vállalatvezetőként dolgozik Magyarországon, illetve Algériában, majd Kuvaitban. 1990 óta országgyűlési képviselő. A 2002-es kormányváltás után a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára. 2002 szeptemberében, egy vizsgálat során kiderül: a kormány egyik tagjának aktája hiányzik a Történeti Hivatalból. A figyelem Szalayra irányul, aki elmondja, hogy az 1970-es évek végétől az 1980-as évek végéig, megszakításokkal, együttműködött a Belügyminisztérium III/II-es csoportjával. Szalay így nyilatkozik: "Soha semmiféle jelentést nem írtam, beszervezési formanyomtatványt sem írtam alá, de az igaz, hogy többszöri nyomásra nem utasítottam vissza a minimális együttműködést a belügyi hatóságokkal, mert úgy éreztem, anélkül nem végezhettem volna a munkámat." Szalay Gábor később távozik államtitkári posztjáról.


Tar Sándor, író, elhunyt 2005-ben

        A legújabb kori magyar próza ismert és elismert alakja. 1959 és 1992 között a Debreceni Orvosi Műszergyár műszerészeként dolgozik. Tagja a Demokratikus Ellenzéknek. Az állambiztonsági szolgálat meghurcolta, megfenyegette, zsarolta. Ügynökmúltjáról 1999-ben vallott az Élet és Irodalomban. Kenedi János, akiről jelentéseit írta, nyilvánosan megbocsát Tar Sándornak, bár Tar egy Kenedinek írott levelében azt mondja: "Nem kérem, hogy bocsáss meg, ennek most nincs semmi értelme."

Vikidál Gyula, rockénekes

        A rendszerváltás előtt több rockzenekarban énekel, emellett színházi előadásokban is szerepel. Levéltári információk alapján vetődik fel, hogy az egykori Dinamit együttes egyik tagja jelentéseket adott zenésztársairól. Vikidál Gyula sokáig tagadja, hogy jelentett volna, később azonban nyilvánosan beismeri érintettségét, és bocsánatot kér. "Úgy döntöttem, szembenézek egykori zenésztársaimmal és ezzel egyszer és mindenkorra lezárom a múltat."

Utry Attila, író

        A miskolci Rónai Művelődési Központ igazgatója, Szabó Lőrinc irodalmi díjas, a magyar kultúra lovagja. A Magyar Nemzet 2005 februárjában azt állítja róla, hogy a Történeti Levéltárban őrzött 6-os karton szerint 1968-ban szervezték be, titkos megbízottként, "Ipoly" fedőnéven. Írókról, költőkről adott jelentéseket. Utry állítása szerint hamisítvány a 6-os karton, írásban soha sem tett jelentést. Ugyanakkor elismerte, hogy szóban jelentett rendőröknek, amelyeket "időnként magnóra rögzítettek"". Állítása szerint arról sem tudott, hogy őt fedőnéven nyilvántartották volna

  Részletes lista

Emlékszünk, elég nagy vihart kavart az ügynöklista, megy a találgatás, meg a magyarázkodás ... de az vajon mekkora vihart kavar, hogy például Lehotka Ferenc, a BRFK III/II-1/A. alosztály tisztje, aki 1989 június 16-án több hálózati személlyel is kapcsolatot tartott, most a MÁV Zrt. biztonsági igazgatóságának szakértője? Vagy mondjuk Béres László a III/III-tól, aki 1989. június 16-án a tömeget figyelte, ma Ferencváros rendőrkapitánya?

Semmilyent ...

A volt besúgok magyarázkodhatnak, újra "meghurcolják" őket, míg azok, akik beszervezték ezeket az embereket, hogy jelentsenek a III-as Főcsoportfőnökségnek, azok vígan élik az életüket ... igen magasan szinten.

Őket mikor fogják "meghurcolni"?
Mikor fognak nekik kellemetlen kérdéseket feltenni?

Medgyessy és Kivágóné nyilatkozataiból olvashattuk, fel sem fogják, hogy mi is a probléma. Ahogy mondták: Ők a hazájukat szolgáltak és amúgy meg semmi rosszat nem tettek. (A III/II-es csoportfőnökségről már írtunk korábban.)

Nagyon el lett ez rontva 1989-ben, a vértelen bársonyos rendszerváltás levét isszuk azóta is ...

Felső- és középvezetők

1. Andó József • 1989-ben a BM III/II-11. osztály, később a BM adatfeldolgozó szolgálatának vezetője.
A Majordomusz Ingatlanhasznosító Kft. cégvezetője.

2. Ifj. Apró Antal • 1989 végétől a BM III/II-2. osztály vezetője (Gyurcsány Ferenc anyósának testvére).
Az Apró Controll Vállalkozásbiztonsági Kft. tulajdonosa.

3. Bozsikné Bárányos Krisztina • 1989-ben alosztályvezető a BRFK operatív jelentéseket összeállító részlegénél. Június 16-án a rendőrfőkapitánynak és állambiztonsági helyettesének számolt be a Nagy Imre-újratemetés operatív biztosításáról.
A BudaNet-cégcsoport társtulajdonosa, 2001-ig Gálszécsy András (Antall József kormányának titkosszolgálati minisztere) üzlettársa.

4. Dankó László • 1984-től a III/II. csoportfőnökség helyettes vezetője, ő felelt a Nagy Imre és társai 1989. június 16-i újratemetésével kapcsolatos sajtóterv kémelhárítás által vállalt feladataiért (interjú szervezése Király Bélával és Kopácsi Sándorral).
2004-ben az állami Bábolna Rt. felügyelőbizottsági tagja, jelenleg a Halászsas Bt. tulajdonosa.

5. Farkas Gyula • 1990-ig a BM III/II-3. osztály helyettes vezetője.
A felszámolás alatt álló Qvantor Bau Építőipari Kft. társtulajdonosa.

6. Forgács Lajos • 1984-től a BM III/III-4. osztály vezetője. A „Subások" fedőnevű nyomozás (Csoóri Sándor és Für Lajos csoportja) kapcsán szerepet vállalt Ilia Mihály irodalomtörténész lejáratási kísérletében. Részt vett a Nagy Imre-újratemetés biztosítására alakult operatív bizottság ülésén, ő felelt Bartis Ferenc és Érsek Iván megbékélésre felszólító cikkeiért.
Az R-Side Biztonsági Tanácsadó Kft. alapítója, 2008-ig a cég vezetője.

7. Hajós Sándor • A BM III/III-7. osztály helyettes vezetőjeként tagja volt az 1989. június 16-a biztosítására alakult testületnek. Háttéranyagot biztosított Tőke Péternek, a Reform főszerkesztőjének a belügyminiszterrel készítendő interjúhoz. Részt vett az 1989. október 23-a biztosítására alakult operatív testület munkájában is.
Az ezredforduló után az üzleti hírszerzéssel foglalkozó Posys Kft. szakértője.

8. Izsó Attila • 1990-ig a BM III/III-5/b. alosztály vezetője.
A MÁV egyik takarítócégeként ismert RIC Zrt. vezérigazgatója.

9. Kaló József • A rendszerváltás előtt a Borsod megyei rendőrfőkapitány állambiztonsági helyettese, majd főkapitány.
A Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségének elnöke.

10. Kékesdi L. Gyula • 1989-től a III/III-7. osztály vezetője, korábban az MDF-rendezvényekről jelentő Kiss Ernő Csaba beszervezője. Június 16-án az ő irányításával állították össze a helyzetjelentéseket az újratemetésről. Tagja volt az 1989. október 23-a biztosítására alakult testületnek is.
2005-ig a kancellária nemzetbiztonsági irodájának főosztályvezető-helyettese.

11. Koi László • 1990-ig a BM III/II-11. osztály (titkárság) vezetője.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara budapesti elnöke, az S. K.-Info Bt. vezetője.

12. Lusztig Péter • A rendszerváltozás előtt a pécsi III/I. alosztály vezetője, a Baranya megyei rendőrfőkapitány biztonsági helyettese.
A 90-es évek elején megyei rendőrfőkapitány, később a rendészeti minisztérium tanácsadója, Zuschlag János belügyi kapcsolata.

13. Pajcsics József • 1981-ben a III/1. vizsgálati osztály vezető-helyettese, Krassó György zaklatásának engedélyezője, a rendőrség részéről 1988-1989-ben ő vett részt Nagy Imre sírhelyének megkeresésében.
1995-ben az ORFK vizsgálati osztályának helyettes vezetője, később ügyvéd, a Magyar Kriminológiai Társaság alapító tagja, titokvédelemi szakértő.

14. Récsey Róbert • 1989-ig a budapesti rendőrfőkapitány állambiztonsági helyettese, később a kormányőrség parancsnoka. Már a BRFK III/III-A. alosztályán is az MSZMP és a minisztertanács vezetőinek védelméről gondoskodott, láttamozta az „ellenzék ellenséges akcióiról" szóló jelentéseket.
A Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Bank Biztonság Bizalom Zrt. elnöke, az Arcadom Építőipari Zrt. felügyelő bizottsági tagja.

15. Rogán Gyula • 1990-ig a BM III/II-1. osztály vezetője.
Az Abisko Holding Kft. és a Pro Patria Engineering Védelmi Kft. ügyvezetője.

16. Stefán Géza • 1989-ben a budapesti rendőrfőkapitány helyettese. Állambiztonsági vonalon ő volt a legmagasabb beosztású tiszt, így a Nagy Imre újratemetésével kapcsolatos operatív akciók is a jóváhagyásával történtek. Láttamozta a BRFK minden fontos állambiztonsági iratát.
A Katonai Biztonsági Hivatal volt főigazgatója, a múlt hétvégén hunyt el.

17. Strényi Ferenc • 1990-ig a BM III/IV. csoportfőnöke.
A Toldi Miklós Vagyonvédelmi Kft. társtulajdonosa.

18. Szabó Ferenc • 1990-ig a BM III/II-8. osztály vezetője.
A Bank Biztonság Bizalom Zrt. és az ugyancsak Demján-érdekkörbe tartozó Airport Security Kft. társtulajdonosa, a Pink-Diamond Pénznyerő-automatákat Üzemeltető Kft. ügyvezetője.

19. Szita János • 1989-ben az állambiztonsági miniszterhelyettes titkárságának helyettes vezetője, korábban az 56-osok és Lezsák Sándor figyelése tartozott a feladatai közé. Ő szervezte be az 1989. június 16-i eseményekről a Pofosz nevében jelentő Szentgály Sándort is.
Az Airport Security Kft. ügyvezetője, társtulajdonos az R-Side Biztonsági Tanácsadó Kft.-ben.

20. Szövényi György • A rendszerváltás előtt a BM III. Főcsoportfőnökség alezredese, Kőszeg Ferenc egykori kihallgatója.
A Contarex Security Kft. és a Contarex Electronic Kft. ügyvezetője.

Beosztott állambiztonságiak

21. Augusztini Tamás • A BM III/III-4-c. alosztály beosztottja.
A Kristály Manufaktúra Parád 1708 Kft. ügyvezetője.

22. Balla Béla • 1989-ben a BRFK III/II-1/A. alosztály tisztje. Június 16-án titkos megbízottakkal és más állambiztonságiakkal kellett kapcsolatot tartania.
A BRFK volt bűnügyi igazgatója, Lamperth Mónika belügyminisztersége idején a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának műveleti szolgálatvezető-helyettese.

23. Béres László • 1989-ben a BRFK III/III-D. alosztály tisztje. Június 16-án „vizuális felderítést" hajtott végre a Hősök terén.
Ferencváros jelenlegi rendőrfőkapitánya, korábban VI-VII., illetve XVIII. kerületi kapitány.

24. Bikádi János • 1986 és 1990 között a Csongrád megyei politikai rendőrség századosaként értékelte többek közt Nagy Imre újratemetésének szegedi előkészületeit.
A szegedi Cserepes Sori Piac Kft. nemrég nyugdíjba vonult ügyvezetője.

25. Chászár László • 1989-ben a BM III/III-1-a. alosztály beosztottja.
A Cordon-Team Vagyonvédelmi Kft. ügyvezetője.

26. Csüllög Sándor • 1989-ben a BM III/III-4-c. alosztály beosztottja, Katkó Tamás fotóművész tartótisztje.
Az RTL Klub legnagyobb stratégiai partnereként ismert IKO Media Group terjesztési igazgatója.

27. Évinger István • 1989-ben a BM III/III-1-a. alosztály beosztottja.
A Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével közösen alapított Lex Magánnyomozó Kft. tulajdonosa.

28. Harmados György • A BM III/III-7. osztály tisztjeként ő állította össze a többi állambiztonsági részlegnek küldött tájékoztatókat Nagy Imre újratemetésekor.
A fent említett Posys Kft. résztulajdonos-ügyvezetője.

29. Herbán Tibor • 1989-ben a BM III/III- 2-b. alosztály beosztottja.
A Bank Biztonság Bizalom Zrt. szervezési igazgatója.

30. Horváth József • 1989-ben a BM III/III-4-b. alosztály beosztottja.
A Fidesz-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal műveleti főigazgató-helyettese, később a Szilvásy György vezette titkosszolgálati szervek által „leleplezett" UD Vagyonvédelmi Zrt. társtulajdonosa.

31. Kaizinger Zoltán • 1989-ben a BM III/III-2-a. alosztály beosztottja, a Fidesz-tagként (Nagy Imre újratemetése kapcsán) demonstrációellenes hangulat szításával megbízott Szeszák Zsoltot ő szervezte be.
2004-ig a ciprusi gyökerű Omninvest Oltóanyagtermelő Kft. felügyelőbizottsági tagja, 2005-ig ugyanilyen megbízást lát el a Medyag Immunbiológiai Kft.-ben.

32. Kalauz Lajos • 1989-ben a BM III/III- 3-a. alosztály beosztottja.
A Micro Police Magánnyomozói Kft. résztulajdonosa.

33. Karmos Gábor • 1989-ben a BM III/III-2-a. alosztály beosztottja. Harmados György mellett részt vett a többi állambiztonsági részlegnek küldött iratok összeállításában. Titkárhelyettese volt az 1989. október 23-a biztosítására alakult operatív bizottságnak.
A Közúti Közlekedési Akadémia Kft. vezetője, a Lorre-Centrum Kft. tulajdonosa, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkárhelyettese.

34. Kazinczy Gusztáv • 1989-ben a III/III-2-a. alosztály beosztottja, a június 16-i újratemetésről jelentő Szakáll Ákos tartótisztje.
A Kulcsár Attilához kötődő perekben a telefonlehallgatások szakértője (a Nemzetbiztonsági Hivatal alezredeseként).

35. Kivágó Iván Györgyné • 1990 előtt a III/II-8/B. alosztály munkatársa.
1991-ig a nemzetbiztonság kötelékében maradt, jelenleg a XXIII. kerület szocialista alpolgármestere. A legutóbbi költségvetési szavazáskor a Fővárosi Közgyűlés tagja.

36. Kohári Tibor • 1989-ben a BRFK III/III-D. alosztály tisztje. Ő foglalkozott Fónay Jenő levelezésének kiértékelésével. Június 16-án több titkos megbízottal is kapcsolatot tartott.
Magánnyomozókat, biztonságszervezőket oktat, neve szerepel a rendészeti tárca vizsgaelnöki listáján.

37. Lakó János • 1989-ben a BRFK III/III-B. alosztály tisztje. Nagy Imre és társai újratemetésének napján kapcsolatban állt több ügynökkel.
A gibraltári cégek tulajdonában lévő Gallon-Invest Kft. ügyvezetője, a Wabard Biztosító Zrt. biztonsági főnöke.

38. Lehotka Ferenc • 1989-ben a BRFK III/II-1/A. alosztály tisztje. Június 16-án több hálózati személlyel is kapcsolatot tartott.
A MÁV Zrt. biztonsági igazgatóságának szakértője.

39. Pallagi Anikó • 1989-ben a BM III/III- 2-a. alosztály tisztje.
A Mihók Erika, Pallagi Anikó és Göböl Edina Ügyvédi Iroda tagja, a Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa, a főiskola Büntetőjog című jegyzetének társszerzője.

40. Peredi György • 1989-ben a BM III/III-4-b. alosztály beosztottja, az SZDSZ-rendezvényekről jelentő Horváth László Pongrác tartótisztje.
A magánnyomozásra szakosodott VI-PE Információs Bt. vezetője, a fent említett Posys Kft. állandó partnere.

41. Péter-Bartha Gábor • 1989-ben a BM III/III-1-a. alosztály beosztottja.
A Medgyessy-Gyurcsány-kormányok idején a nemzetbiztonsági kabinet titkára. Juhász Ferenc egykori honvédelmi miniszter 2004-ben a szolgálati érdemjel arany fokozatával tüntette ki.

42. Plézer Viktor • 1989-ben a BM III/III-3-a. alosztály beosztottja.
Az Általános ismeretek a bűnügyi rendőrség nemzetközi szervezetéről című könyv szerzője, szakmai konferenciákon a legnagyobb biztonsági cégek között jegyzett G4S-csoport szakértője.

43. Rovó József • 1989-ben a BM III/III- 6-a. alosztály beosztottja.
A König Security Kft. és a Ras-Tech Vagyonvédelmi Kft. vezetője.

44. Rummel József • A rendszerváltás előtt III/III-as, III/II-es, illetve III/I-es tiszt.
2006-ban a Magyar Szocialista Párt hódmezővásárhelyi szervezetének kampányfőnöke.

45. Salgó László • A rendszerváltás előtt a Csongrád megyei III/I-II-III-kirendeltség elemzőtisztje.
2002 és 2004 között országos rendőrfőkapitány, utána az Europol igazgatóhelyettese volt.

46. Samu Mihály • 1989-ben a BM III/III-2-a. alosztály beosztottja.
A Securitas Biztonsági Szolgáltatások Kft. ügyvezetője.

47. Sasvári Rudolf • 1989-ben a BRFK III/II-1/A. alosztály tisztje. Június 16-án kapcsolatban állt több ügynökkel.
Az Ulysses Team Magánnyomozó Kft. tulajdonosa, az Üzleti hírszerzés, avagy az ügynöktartás ábécéje című könyv szerzője.

48. Szekeres Ferenc • 1989-ben a BM III/III-1-c. beosztottja.
A moszkvai magyar nagykövetség attaséja (a rendészeti tárca delegáltja).

49. Tasnádi László • 1989-ben a BRFK III/II-2. alosztály tisztje. Június 16-án kapcsolatban állt több ügynökkel.
A 2002-es kormányváltás után eltávolították az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal bűnügyi igazgatói székéből, ma a Pintér Sándor tulajdonában álló Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. vezérigazgatója és a Pajzs 07 Biztonságvédelmi Zrt. igazgatósági tagja.

50. Troll György • 1989-ben a BM III/III-4-a. alosztály beosztottja.
Az I. S.-Inside Security Tanácsadó Kft. tulajdonosa.

http://vastagbor.blog.hu/2009/07/01/50_ember_aki_mukodtette_a_iii_as_focsoportot

Bejegyezte: crusader

A BM III/III főcsoportfőnökség sematikus vázlata 1963 után
(az alosztályokat illetően 1972-1989)

III/I. Hírszerző Csoportfőnökség

III/I-1. osztály: hírszerzés az USA és nemzetközi szervezetek ellen
III/I-2. osztály: külföldi elhárítás
III/I-3. osztály: hírszerzés az NSZK ellen
III/I-4. osztály: hírszerzés a Vatikán, Izrael, az egyházi emigráció ellen
III/I-5. osztály: tudományos-műszaki hírszerzés
III/I-6. osztály: tájékoztatás, értékelés, elemzés
III/I-7. osztály: hírszerzés és bomlasztás az emigráns szervezetekben
III/I-8. osztály: illegális rezidentúrák és hírszerzők foglalkoztatása
III/I-9. osztály: dokumentációk és okmányok készítése
III/I-10. osztály: személyi ügyek, kiképzés, módszertan
III/I-11. osztály: hírszerzés harmadik országokban és hazai bázison
III/I-12. osztály: összeköttetési, nyilvántartási, pénzügyi, stb. feladatok
III/I-13. osztály: rejtjelfejtés, rejtjelezés, Országos Rejtjelközpont

III/I-X önálló Osztály: operatív összeköttetés szervezése
III/I-Y önálló Osztály: külképviseletek, hírszerző rezidentúrák biztonságtechnikai védelme

III/II. Kémelhárító Csoportfőnökség

III/II-1. osztály: elhárítás az USA és egyes latin-amerikai országok hírszerzésével szemben
III/II-2. osztály: elhárítás az NSZK és Ausztria hírszerzésével szemben
III/II-3. osztály: elhárítás a többi európai NATO-ország és semleges államok hírszerzésével szemben
III/II-4. osztály: elhárítás a közel- és távol-keleti országok hírszerzésével szemben, magyarországi ösztöndíjasok között
III/II-5. osztály: határon túli operatív intézkedések
III/II-6. osztály: hadiipar, közlekedés, hírközlés, hatóságok és minisztériumok preventív védelme
III/II-7. osztály: elhárítás a nemzetközi együttműködés területeken
III/II-8. osztály: elhárítás az idegenforgalom területén és az amnesztiával hazatértek között
III/II-9. osztály: elemzés, értékelés, tájékoztatás
III/II-10. osztály: nemzetközi együttműködés, elhárítás harmadik országban
III/II-11. osztály: hírösszeköttetés, operatív nyilvántartás, ellátmány

III/III. Belső Reakció (és Szabotázselhárító) Csoportfőnökség

III/III-1. osztály: elhárítás az egyházakban, szektákban, volt szerzetesek között, emigráns szervezetekben (a III/I. Csoportfőnökséggel együtt)
III/III-1-a elhárítás a római katolikus egyházzal szemben
III/III-1-b elhárítás a római katolikus egyház vezetésével és intézményeivel szemben
III/III-1-c elhárítás a protestáns és egyéb vallási mozgalmakkal szemben

III/III-2. osztály: elhárítás az ifjúság körében (egyetemek, főiskolák, ifjúsági klubok, galerik, stb.)
III/III-2-a elhárítás felsőfokú intézményekben
III/III-2-b ifjúságellenes reakciós erők elhárítása

III/III-3. osztály: a társadalomra veszélyesnek tekintett személyek tevékenységét ellenőrző Osztály
III/III-3-a „F” (Figyelő) dossziés személyek, volt politikai foglyok ellenőrzése
III/III-3-b írásos elkövetők, röpcédulázók, falfirkálók, stb. ellenőrzése

III/III-4. osztály: Ellenséges ellenzék fő erőit elhárító Osztály
III/III-4-a radikális ellenzékiekkel szembeni eljárások
III/III-4-b szektásnak tekintett párttagok, trockisták és álbaloldaliak megfigyelése és ellenőrzése
III/III-4-c elhárítás a „nemzeti” ellenzékkel szemben

III/III-5. osztály: kulturális terület védelme
III/III-5-a Elhárítás a Magyar Rádió és Televízió, az MTI, a MUOSZ és az Írószövetség területén
III/III-5-b Elhárítás a képzőművészet, zene, múzeumok, színházak, cirkuszok, Magyar Tudományos Akadémia, film, egyetemek, főiskolák, homoszexuálisok, Bős-Nagymarosi vízlépcső ellen tüntetők ellen.

III/III-6. osztály: ellenséges propagandaanyagok készítésének és terjesztésének elhárítása

III/III-7. osztály: Jelentőszolgálat, belső elhárítás, adattár, nyilvántartás vezetése

III/III-A önálló alosztály, a Párt és a Kormány vezetőinek operatív védelme
III/III-B önálló alosztály, elemzés, értékelés, tájékoztatás

III/IV. Katonai Elhárító Csoportfőnökség

III/IV-1. osztály: elhárítás a Magyar Néphadsereg (MN) Vezérkara központi szervei és alárendelt alakulatai, valamint a minisztériumok katonai vonatkozású területein
III/IV-2. osztály: elhárítás a Honvédelmi Minisztérium központi szerveinek, fegyvernemi főnökségeinek és az ezeknek alárendelt intézmények és csapatok területein
III/IV-3. osztály: elhárítás az 5. hadsereg területén
III/IV-4. osztály: elhárítás a légvédelem területén
III/IV-5. osztály: elhárítás a 3. hadtest területén
III/IV-6. osztály: elhárítás a hátországi parancsnokságok területén
III/IV-7. osztály: elhárítás a Határőrség területén

III/IV. – Önálló koordinációs alosztály, szökött katonák és polgári alkalmazottak körözése, központi ellenőrzések tervezése és végrehajtása
III/IV. – Értékelő, elemző, adatfeldolgozó és propagandaosztály
III/IV. – Önálló hadszíntérelőkészítő alosztály – hírszerzés a Magyar Néphadsereg várható alkalmazási területein (Olaszország, Ausztria)
III/IV. – Önálló szervezési, mozgósítási és híradó alosztály

III/V. Operatív Technikai Csoportfőnökség

III/V-1. osztály, „K” ellenőrzés
III/V-2. osztály, vegyészet, nyomdatechnika, okmánykészítés
III/V-3. osztály, operatív-technikai eszközök karbantartása és üzemeltetése
III/V. önálló értékelő, ellenőrző, írásszakértői és gazdasági alosztályok

III/1. Vizsgálati Osztály

III/1-A alosztály: kémelhárítási ügyek
III/1-B alosztály: belső reakció elhárítása
III/1-C alosztály: katonai ügyek
III/1-D alosztály: értékelés, elemzés, nyilvántartás
III/1-E alosztály: jogi véleményadás, állásfoglalás
III/1-F alosztály: börtönelhárítás, fogdaügynöki hálózat működtetése
III/1-G alosztály: őrszolgálat

III/2. Operatív Figyelő és Környezettanulmányozó Osztály (10 alosztállyal)
III/3. „K” ellenőrzési osztály (postai küldemények, 6 alosztállyal)
III/4. „X” Tájékoztató, Értékelő, Nemzetközi Kapcsolatok Osztály (lehallgatások, 5 alosztállyal)
III/5. Rádió-elhárítási osztály (5 alosztállyal)
III/6. Személyzeti Osztály
(itt működött az ún. Kutató Csoport az állambiztonsági állomány utánpótlásának megszervezésére)

Forrás: Cseh Gergő Bendegúz: A magyarországi állambiztonsági szervek intézménytörténeti vázlata, 1945–1990. Trezor 1. Történeti Hivatal, Bp., 1999. 73–90.