Hírek hírek hírek: Van egyáltalán Magyarországnak államháztartási mérlege? Te láttad már együtt a két oldalt teljességében?

Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 453 fő
  • Képek - 1566 db
  • Videók - 196 db
  • Blogbejegyzések - 961 db
  • Fórumtémák - 26 db
  • Linkek - 259 db

Üdvözlettel,

HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 453 fő
  • Képek - 1566 db
  • Videók - 196 db
  • Blogbejegyzések - 961 db
  • Fórumtémák - 26 db
  • Linkek - 259 db

Üdvözlettel,

HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 453 fő
  • Képek - 1566 db
  • Videók - 196 db
  • Blogbejegyzések - 961 db
  • Fórumtémák - 26 db
  • Linkek - 259 db

Üdvözlettel,

HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 453 fő
  • Képek - 1566 db
  • Videók - 196 db
  • Blogbejegyzések - 961 db
  • Fórumtémák - 26 db
  • Linkek - 259 db

Üdvözlettel,

HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

A cégek évről évre készítenek mérleget az üzleti tevékenységükről.

Hát az állam? Mért nem látható évről évre közös gazdálkodásunk egyenlege és sorai, tételei?


A Nemzetközi Valutaalap-Európai Unió-Világbank-hitelcsomag a pénzügyi intézményeket szolgálja, nem az államháztartásnak volt rá szüksége - ezt állítottam az Átvertek minket címmel a Magyar Nem zetben június 1 -jén megjelent interjúban. Irina Ivasenko, az IMF iro davezetője nyilatkozatában (MN, 2009. június 18.) a hitelt elenged­hetetlennek nevezte a csőd elkerülése érdekében.


AZ IMF ÉRVELÉSE KÉRDÉSEKET ÉS KÉTELYEKET VET FEL.


A pénzvilágban megdőlt az „ahol az erő, ott a bölcsesség" hittétel, csak mi még nem vontunk le ebből a megfelelő konzekvenciát. Egy volt jegybankelnök szerint nem a pénz, hanem a közgazdasági tudás tűnt el. Soros György a kongresszusi vizsgálaton rendszerhibáról és megtévesztésről tanúskodott: „A pénzügyi válságot nem az olajár vagy valamely ország okozta. A krízis a pénzügyi rendszer lényegéből fakad. (...). A piac nem szabályoz megfelelően." A magyar pénzügy minisztériumi szakértők egybehangzó véleményére alapozva nyilat kozta: „a pénzügyi világ felelőtlensége okozta a válságot".


Az IMF irodavezetője az interjúban menteni igyekezett felelőssé güket, de épp elmélyítette, mondván, „a globális válság jeleit senki sem ismerte fel időben". A valutaalap alapokmánya szerint köteles a nemzetközi monetáris rendszer hatékony működését felügyelni. Az irodavezető szerint „nagyon nehéz volt megjósolni, hogy a pénz­piacok válsága hogyan és mikor válik gazdasági válsággá, és ez mi ként érinti majd a feltörekvő piacokat". Vajon az IMF sok ezer szak értője a világ összes pénzügyi adatával nem látott előre? Vessünk egy pillantást a keretes írásra, egy tíz évvel ezelőtti közgyűlési megnyitó beszéd kivonatára!


Szükség volt-e az IMF-hitelre? - hangzott a riporter kérdése. Az irodavezető szerint igen, tavaly Magyarország borzasztóan rossz helyzetbe került eladósodottsága és a befektetői környezet romlása miatt. „Hazájukat kizárták a pénzpiacokról" - mondta. Félő volt, hogy az ország nem tudja adósságát törleszteni. Így az EU és a valu taalap kölcsöne segített abban, hogy stabilizálják helyzetüket - ér velt. Ezeket a gondolatokat raktárról kapjuk, már szinte beépült tu datunkba, holott könnyen belátható, hogy téves kommunikációs stratégia része. (Lásd a Soros által mondottakat.)

 

AZ ELSŐ TÉVES ÁLLÍTÁS MÁR FEL SEM TŰNIK, MINDENKI ELHISZI, HOGY MAGYARORSZÁG ELADÓSODOTT.


Magyarország a nyitott gazdaságban nem adósodik el, nem is vesz fel hitelt, mert az ország már csak statisztikai fogalom. Az állam az á-lamháztartás terhére vesz fel hitelt, de az eladósodása megállapításá hoz legalább mérleggel kellene rendelkeznie. A magyar állam egyál talán nem készít államháztartási mérleget. (Érdekes, ezt sohasem ki­fogásolják az akkurátus hitelezők.) Az országnak, a nemzetgazdaság nak csak része a közösségi javak és kötelezettségek összessége, ott még élnek emberek is a háztartásaikkal, és működnek a vállalatok és a bankok is.

 

Félrevezető tehát, ha az országról szólva nem mondjuk meg, hogy pontosan mely alanyai adósodtak el és kikkel szemben. Van ilyen statisztika. Ha egy itt bejegyzett leánybank a külföldi anya banktól hitelt vesz fel, vagy egy összeszerelő-üzem tartozik a külföldi anyavállalatnak, akkor a cégcsoporton belül egészen extrém kondí ciók segítségével vihetik ki az országból a nyereségüket. Az adófize tők terhére számított államkölcsön egészen másként értékelendő, de mindkét eset az országos összevonásban szerepel. Tehát nyitott gaz­daságban értelmezhetetlen kijelentés az ország eladósodása, ez csu pán a közvélemény befolyásolására alkalmas.


Az elmúlt években nem a magyar állam adósodott el elsősorban a külfölddel szemben, hanem spekulatív céllal a pénzügyi intézmé nyek, mert a kölcsönbe vett forrást nem fektették be a gazdaságba. A válság előtti hetekben az államháztartás külföldi adóssága és a koc kázat szempontjából fontos MNB-tartalék figyelembevételével 16,48 milliárd euró nettó adósság volt, ez év végére 13,48 milliárdra csök kent, míg a bankok majd háromszor több, 35,2 milliárd euróval tar toztak külföldnek, és az év végére - a válság alatt! - ötmilliárd euró val gyarapították eladósodásukat, 40,5 milliárd euróra tornázták fel - magyar zászló alatt. Tehát a nettó külföldi adósság háromnegyede magán és csak egynegyede állami. A nagy magánadósság 80-90 szá zalékban külföldi tulajdonú és érdekű bankok, társaságok kötelezett sége, amelyek nagy arányban bankcsoporton belüli tőkemozgást végeznek. Azért vesznek fel sok és drága hitelt, hogy költségként, adómentesen vigyék ki a nagy nyereséget - és az ne is látsszon. Nem a hazai háztartások és vállalkozások gerjesztik az eladósodást, hiszen a forintban lévő megtakarításaiknál is kevesebb hitelt kapnak. A köl csönök valutában történő elszámolása csak trükk, hogy a - spekula tív okból érkező - bankcsoporton belüli deviza távozásakor fellépő árfolyamveszteséget ellensúlyozza a lakosságtól, a forint értékveszté­se címén megszerzett többlet.

 

A bankok valójában forintot kölcsönöznek, a devizaelszámolással azt érzékeltetik, mintha a polgárok adósítanák el az országot. A vállalkozásaink sem adósodtak el, hiszen alig kaptak kölcsönt. Az IMF mindezzel tisztában van. 2008. június ban üdvözölte a költségvetési és a folyó fizetési mérleghiány csökke nését, majd szeptemberben a javuló tendenciát, most mégis ezzel el lentétes álláspontjával traktálja a közvéleményt. A valutaalap azzal is tisztában volt, hogy múlt novembertől nem kellett államadósságot törleszteni, a költségvetési hiányt a kincstárjegyekkel finanszírozták. Tehát az államháztartásban nem volt csődhelyzet.

Hamis állítás, hogy Magyarország eladósodott. A célja csupán az, hogy bűntudat alakuljon ki bennünk, amiért állítólag lehetőségeink feletti életszínvonalon élünk. Ha ez belénk ivódik, könnyebben elfo gadjuk a megszorító intézkedéseket.

 

Míg a GDP ötszöröse fordult meg a bankszámlákon 1995-ben, addig 2008-ban már 43-szorosa. Inflációval korrigáltan is nyolcszor jobban élnénk bő évtized múl tán? Nem. Kevesebb reálértékű pénzünk van, csupán kevesek nagy spekulációját tűrjük. Az IMF irataiból kitűnik, pontosan tudják, hogy a bankrendszer adósodik el, erre figyelmeztettek az amerikai válság kitörésének napján: „A gazdasági lassulás ellenére a magán szektor hitelnövekménye erőteljesen növelte az adósságterhet, többsége külföldi valutában, így nőtt a magánszektor nettó külföldi eladósodása." Az IMF az elvárt költségvetési beavatkozás érdekében mást kommunikál.


Egy tanmese talán segít megérteni, hogy mi történik velünk. Szép Sziget luxusszállodájába örömmel várják egy pénzügyi konferencia vendégeit. Brókerek érkeznek, nem költenek, ki sem lépnek a terem ből, teljesen leköti őket összekuszált, horribilis egymás közti tartozá saik tisztázása. Az unatkozó újságírók azonban felfedezik: Szép Szi geten a legnagyobb az egy főre eső adósság, majd telekürtölik a vilá got. A sajtóban a hír „Szép Sziget eladósodott" szalagcímre egyszerű södik le. Ezt hallja a portás, a takarító, a taxis. Törik a fejüket, de nem értik. De az igazgató rögtön felismeri a lehetőséget - csökkenti a bé rüket, és emeli a tarifát.

Magyarországon a világ bármely sarkából bejegyezhető társaság az interneten, ide bármennyi deviza küldhető, el sem kell, hogy hagy ja a bankrendszert, gyártja a hasznot a magyar statisztikai adatok ter helésével. Mi köze ehhez az országnak? Az, hogy a bankokat szolgáló jegybank magas forintkamatlábakkal csábítja a pénzt befektetőket. A hitelminősítők pedig országkockázatról beszélve üzennek a monetá ris tanácsnak: felfelé azokkal a kamatlábakkal! Mi köze van mindeh hez a magyar embernek?

 

Az, hogy elszenvedi a magas kamatlábat, el szenvedi, hogy míg a szép idegen befektet, őt éppen kifektetik a hite le devizaalapú elszámolásával, vagy éppen a vállalkozása hitelezésének felmondásával. És a kormány ezt tűri, sőt a jegybanknál számlát vezetni jogosult VIP-ügyfelek kamathozamát maga állja azzal, hogy megtéríti a jegybank kamatveszteségét. (A kormány csökkenti a szo ciális kiadásokat, a költségvetési egyenleg pozitívumának növelésével, hogy több jusson az adósságszolgálatba csomagolt ilyen kamat támogatásra.) Az állam és az IMF együtt nézik végig, amint nagy zsákban hordják el az ország pénzzé tett javait. Eközben közösen gondoskodnak arról, hogy a „raktár" folyamatosan fel legyen töltve - például az IMF hitelével. A kormány nemcsak eltűri ezt, maga is azt zengi: eladósodott az ország. A

 

magas kamat élvezetére érkezett offshore szereplők, ki sem lépve a bankrendszerből, csak megrende li a sajtótól, hogy még kesergőbben húzza el az ország nótáját, majd lekaszálják a spekulatív hasznot. A bankszövetség elnöke nyilatkozta az IMF-hitelről szóló tárgyalás idején: „A piaci szereplő folyamato san arról beszél az elemzőknek, hogy a magyar gazdaság a tönk szé lén van. Ezt számokkal, plauzibilis vagy annak látszó érvekkel alá le het támasztani; ráadásul ezzel az általános piaci hangulatra is lehet hatni." A naiv belföldiek pedig az irányított spekulációt piaci jelen ségnek hiszik.

 

MÁSODIK TÉVES ÁLLÍTÁS: „HAZÁJUKAT KIZÁRTÁK A PÉNZPIACRÓL."


Nem a haza, az állam van jelen kötvény jellegű hiteleivel a pénzpia con, ha lenne piac, de nincs. Az államkötvények értékesítése (a hitel egy formája) éves ütemben meghirdetett aukciókon történik, de ki zárólag 11 kiválasztott vevő részére. Ők a legnagyobb kötvénykeres kedők, bankok, pénzalapok, ők maguk a „pénzpiac". Például a Deutsche Bank, a Citibank, a CIB, az Erste és a többi ismert kereske delmi bank, de a takarékszövetkezeti bank is.

 

Ha 11 kiválasztott kül földi és belföldi egyszerre, összehangoltan nem vesz államkötvényt, amikor erre leszerződött, akkor az botrány, kartell, épp a piac ellen téte. A magyar állam pedig elszalad, hogy számukra hitelt szerezzen? Beengedi az idegen pénzügyi közvetítőket, átadja a bankipar közel kilencven százalékát, az államháztartás finanszírozását kiemelkedő haszonnal honorálja, biztosítja a spekuláció extraprofitját, és akkor az elsődleges vevői jogokkal rendelkezők felrúgják szerződéseiket, hogy az őket ily szívességgel látó állam finanszírozását leállítsák? Szép, de nem igaz. Csak arra kellett a propaganda, hogy az ismert eseményeket alátámassza. Az állam pánikba esett, mert a spekulán sok durcáskodnak.

 

A bankrendszerrel összenőtt jegybank gyorsan háromszáz bázisponttal több vajat ken a kiflijükre, miközben a vilá gon mindenhol kamatot csökkentettek. Ezzel a megnövelt kamatkü lönbséggel még nagyobb extrahasznot ígért a költségvetés. És lás sunk csodát, továbbra sem vették az új állampapírt - mert az állam nem adott el. Azért, mert nem volt rá szüksége. Eközben azt halljuk, nem lett volna vevő az államkötvényekre, mert túl kockázatos, nem azt halljuk, hogy a februári próbakibocsátáson a meghirdetett mennyiség háromszorosára, április vége felé már majd négyszeresére ér kezett ajánlat. Az IMF miért nem a valóságnak megfelelően mutatja be az eseményeket?

 

HARMADIK TÉVES ÁLLÍTÁS: „ORSZÁGUKAT AZ ÁLLAMADÓSSÁG IGEN MAGAS SZINTJE TESZI SEBEZHETŐVÉ, AMIT A LEHETŐ LEGHAMARABB CSÖKKENTENI KELL."


Látjuk az IMF irataiból is, az államadósság nem volt túlzott és csök kenő tendenciát mutatott. Az állam nemzetközi összehasonlításban sincs nagyon eladósodva, az uniós középmezőnyben volt, és most ja vul ez a pozíció is. A konvergenciakritériumok lényegtelenné váltak, fel is függesztették, mert egyetlen ország sem tudja tartani. Azt látjuk, a bankrendszer visszafogja a hitelezést, ezzel a teljesítményt, tehát maga csökkenti a GDP-t, de így ennek arányában nő az adósságráta. Ugyanígy hat a forint gyengülése is. Tehát a bankrendszer leszorítja a termelést, a fogyasztást és így az állam adóbevételét is. Így a költ ségvetés helyzete romlik, az adósság törlesztése kockázatosabb, ám e címen lehet növelni a kamatokat. Az IMF bizonyára ezzel tisztában van, és szimulációs modelljeivel előre számítja a hatásokat. A közvé lemény pedig azt hallja, a költségek visszafogásával lábal ki a bajból. Miért nem teszi közzé ellenőrizhetően az IMF az előrejelzéseit?

 

 

NEGYEDIK TÉVEDÉS: „MAGYARORSZÁGNAK JELENLEG NINCS NAGY PÉNZÜGYI MOZGÁSTERE. MINDENKÉPPEN NÖVELNI KELL AZ ORSZÁG IRÁNTI BIZALMAT."

Az állítás nincs szinkronban a tényekkel. Az államkötvényeket há romszor, négyszer jegyzik túl, hatalmas az itt spekuláló pénz. Ez nem a bizalom jele?

 

Másról van szó. Az IMF irodavezetője szerint „A Ma gyar Nemzeti Banknak óvatos kamatpolitikát kell folytatnia." Azaz magasba a kamatlábakkal! Vajon kinek az érdekében? Amikor más hol egy százalék körüli az alapkamat, nálunk közel tíz, amikor a ke reskedelmi bankok sorra lökik csődbe a hitelmegvonással a jól működő, de e kamatot kitermelni képtelen cégeket. Ez lenne az IMF ajánlotta „óvatos" kamatpolitika? Vajon nem épp ez a válság fő oka? Nem látja ezt az IMF? Látja. Irina Ivasenko mondja: „Tavaly október ben, amikor Magyarország hitelért fordult hozzánk, a magyar célki tűzések egyik legfontosabbika az volt, hogy fennmaradjon a magyar bankrendszer stabilitása. (...) A magyar bankokat a devizaszükség letük miatt kellett megsegíteni. (...) Az IMF biztonsági hálója bizal mi célokat szolgál a bankok számára." Akkor miért beszéltünk eddig Magyarország eladósodásáról? Vagy miért az államadóssággal bajló dunk? Miért állítjuk, hogy „hazánkat kizárták a pénzpiacról"?


A tények alapján sem az állam, sem a bankok nem voltak csődveszélyben, a bankok spekulatív okból hatalmas pénzbőséget teremtettek maguknak, és épp nagy jövedelmükkel „bajlódtak". A húszmilliárd eurós készenléti hitel háromegyedét mégis fél év alatt lehívtuk. Miért? Nem ezt kellene az IMF új irodájának bemutatnia, a számlaforgalmat is közzétéve, ha már közhiteiről van szó? Nem kellene bemutatni, milyen szerződéssel adunk forrást a bankok nak? Kitől vásárolja vissza az állam az évek múlva lejáró államköt vényeket előtörlesztésként, csak nem így juttatunk olcsó forrást „hátulról" a hitelintézeteknek? Csak nem az előre jobban látók menekülnek a viharos jövőtől? Ugyanis a vihart most programozzuk be. A Nemzetközi Valutaalap-Európai Unió-Világbank-hitelcsomaggal úgy segélyezzük a bankokat, hogy nyugodtan kidobhassák az embereket az állásukból, hogy elkergethessék otthonaikból. Őket, akik adózóként majd visszafizetik az államnak a bankmentő hitelét! És a szó itt megszakad...

 

A szerző a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke

 

Keretes Írás

 

Részletek James D. Wolfensohnnak, a Világbank elnökének 1998. október 6-án, a Világbank éves közgyűlésén elhangzott előadásából: ”Egy évvel ezelőtt még a fejlő dő országok mindegyike fejlődni látszott a következő évtizedben. (...) Azután követ kezett a krízis és válság egy éve. (...) Megtanultuk, hogy a kormányokat a gazdaság rendbe hozása érdekében fájdalmas lépések megtételére kérve hatalmas feszültségeket gerjeszthetünk. Nem a kormányok, hanem az emberek érzik a fájdalmat.

 

A költségve­tési hiányok megszüntetésekor iskolás gyermekeket támogató, egészségügyi ellátást biztosító programok szorulhatnak háttérbe, sok-sok közép- és kisvállalkozás, amely a tulajdonosnak és az alkalmazottaknak megélhetést biztosít, hiteltől eshet el, és csődbe mehet. Valami baj van a rendszerrel, mert még az évek során szigorú gazdaságpoliti kát követő országokat is megtépázzák a nemzetközi pénzügyi piacok, az ország mun kásait kidobják munkahelyükről, gyermekeik kénytelenek megszakítani tanulmánya ikat, reményeiket és álmaikat elpusztítják. (...) Látjuk, hogy a mai világgazdaságban az országok becsábíthatják a magántőkét, építhetnek banki és pénzügyi rendszereket, növekedést érhetnek el, befektethetnek az emberekbe - néhány emberbe, de az őslakos szegény bennszülöttek hátrányos helyzetbe kerülnek. (...) Túl gyakran csak a gazda­ságra koncentráltunk a társadalom szociális, politikai, környezeti és kulturális szem­pontjainak megértése nélkül. Felépíthetünk egy új nemzetközi pénzügyi berendezke­dést, de az egy homokra épült ház lesz. (...) Ki kell dolgoznunk a válságok megoldásának hatékonyabb módját, a terhek jobb elosztását, mely nem végzetes a munkások ra, a kisvállalkozásokra és más ártatlan áldozatokra nézve. Gyorsan kell a vészhely zetekre kidolgozott szociális segítséget bevetnünk."


Orrunknál fogva vezet a tőke :

Varga István írása a Magyar Nemzetben

Címkék: mérleg államháztartás

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu