A nemzeti fejlesztési miniszter a 2011. június 10.-én hatályba lépett kormányhatározat alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül lehívta a privatizációs szerződésben kikötött eladási opciót, amelyet a magyar állam 2011. június 18-ig gyakorolhat. Így a részvényesi megállapodás alapján a kisebbségi csomagot a többségi tulajdonosnak kell megvásárolnia a privatizációs árfolyamon.

A vevő a Hochtief magyarországi leányvállalata, az Airport Hungary Tanácsadó Kft. (Ahuk). A közlemény szerint a többségi tulajdon visszavásárlására "nem nyílt lehetőség". Előző nap, a kormányhatározat megjelenése előtt a sajtóhírek még arról szóltak, hogy az állam nyáron visszaállamosíthatja a Budapest Airportot.

Pár hónapja adták át a 100 millió euróért kialakított új fogadócsarnokot, a Skycourtot, 80 ezer négyzetméter beton forgalmi előteret is építettek, felújították mindkét pálya fényrendszerét, korszerűsítették a közműveket mintegy 58 milliárd forint értékben.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a kormányhatározat hatálybalépésének napján közölte, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. magyar állami tulajdonban lévő 25 százalék plusz egy szavazatát a többségi tulajdonos Hochtiefnek kell megvásárolnia 36,6 milliárd forint nagyságrendű vételárért.

A kormány pályáztatás nélkül értékesíti az állami tulajdonrészt. A kisebbségi részvények eladási értéke papíron nagyságrendileg 36,6 milliárd forint. Igaz, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleményében azt állítja, hogy az eladási opció jogának lejártával a privatizációs szerződésben megszabott, kötött eladási érték már nem garantált. Szakértők szerint azonban az eladási, illetve a vételi ár nagyságrendileg nagyobb lehet ennél az összegnél. Ezt támasztja alá az is, hogy a budapesti nemzetközi repülőteret üzemeltető BA Zrt. tulajdonosa, a német Hochtief-csoport, még azelőtt el akarja adni repülőtéri üzemeltető üzletágát, vagyis kiszáll mind a hat, általa működtetett légikikötőből, hogy a spanyol ACS - amely a Hochtiefben jelenleg 43 százalékos részesedéssel bír - felvásárolná a holdingot. A Hochtiefnek sem érdeke, hogy alkudozással húzza az időt. Ráadásul jobb áron értékesítheti tovább a BA Zrt.-t, ha 100 százalékos tulajdonként kínálhatja.
Veres János, volt pénzügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz tavaly nyáron változtatta meg úgy a vagyontörvényt, hogy pályáztatás nélkül lehessen állami vagyonelemeket értékesíteni. Egy ilyen üzletrész, mint a BA Zrt. 25 százalék, plusz 1 szavazatos részesedésének valódi értéke úgy derülhetne ki, ha több igazi ajánlattevő jelölne meg vételi összeget - tette hozzá Veres.