A köztulajdonban álló gazdasági társaságok többsége már eleget tett törvényben előírt kötelezettségének és nyilvánosságra hozta vezető tisztségviselőinek juttatásait, azonban többek között még néhány nagyobb cég is volt - például a Magyar Posta Zrt., a MÁV és leányvállalatai, és a Magyar Villamos Művek Zrt. - amely kora estig még nem közölte az adatokat.

Az augusztus végén elfogadott, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló kormányrendelet szerint szeptember 15-étől bárki számára hozzáférhető módon, az interneten kell közzétenni az érintettek pénzbeli juttatásait. Ez vonatkozik azokra a vezető tisztségviselőkre, felügyelőbizottsági tagokra, vezető állású munkavállalókra, a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra, akik olyan állami, önkormányzati gazdasági társaságnál, költségvetési szervnél, közalapítványnál dolgoznak, amelynél külön-külön vagy együttesen számítva is többségi folyással bír az állam.
   
Szollár Domokos kormányszóvivő szeptember 15-én azt mondta, hogy a kabinet figyeli, de egyesével nem ellenőrzi, hogy nyilvánosságra hozzák-e éjfélig a juttatásokat.
   
Az adatok közzétételére kötelezett társaságok vezetői közül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének a legmagasabb a fizetése: a jegybankelnök havi bruttó alapfizetése 8 millió 11 ezer 800 forint, az alapbéren kívül egyetlen juttatást, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást kap az elnök, ami az alapbér 5,6 százaléka. Az MNB egyik alelnökének havi bruttó alapbére 6 millió 409 ezer 500 forint, a másik alelnök havi bruttó fizetése pedig 5 millió 608 ezer 200 forint. 
   
A fizetések nagyságában élen járnak a pénzügyi szektorhoz tartozó cégek. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (MNV) tartozó állami többségi tulajdonú cégek közül egyetlen cég, a Magyar Export-Import Bank Zrt. vezérigazgatójának alapbére (3,621 millió forint) haladja meg a bankot felügyelő MNV vezérigazgatójának havi (3,5 millió forintos) alapbérét. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatója havi bruttó 3,66 millió forintot keres, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, Kamarás Miklós pedig 3,5 millió forintot, míg például a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójának havi bruttó alapbére 1,94 millió forint.
   
A többségi önkormányzati tulajdonú cégek felsővezetői átlagosan havi bruttó 500-900 ezer forintos keresnek, a legmagasabb fizetés 1,2 millió forint - derül ki a helyi tudósítói által összegyűjtött adatokból. Ugyanakkor Budapesten ennél jóval magasabb jövedelmek is vannak: jellemzően 900 ezer és 2 millió forint között keresnek a nagy budapesti cégek vezetői, de a DBR metró első embere például 8 millió forintos alapbérrel rendelkezik. 
   
Vezetői tanácsadó szakemberek szerint hasznos ugyan az állami cégvezetők fizetésének a nyilvánossága, de az igazi átláthatóságot a javadalmazások szabályozása jelentené. Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke szerint az állami cégeknél a vezetők javadalmazásának átláthatóságát - a nyilvánosságra hozás mellett - az szolgálná igazán, ha világosan szabályoznák a kereseteket, meghúznák a bérek, jutalmak plafonját, maximalizálnák a végkielégítések mértékét, hasonlóan az államigazgatásban működő rendszerhez. A szakember "félmegoldásnak" tartja a bérezés közzétételét. Véleménye szerint nem biztos, hogy a lista egy-egy vezető minden jövedelmét tartalmazza, hiszen az állami szférában a béreken, jutalmakon kívül is rengeteg egyéb juttatásra van lehetőség.
   
Támogatják az állami cégvezetői bérek nyilvánosságát az által megkérdezett szakszervezeti vezetők, akik ennek nyomán konkrét intézkedéseket is elvárnak a kormánytól. A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy a nyilvánosság eloszlathatja a szóbeszédeket, tisztázza a helyzetet, és bizonyos esetekben rávilágíthat fenn nem tartható, "szemérmetlen" juttatási  gyakorlatra is, ami önmagában is takarékosságra inthet. 
   
A munkaadók szerint az átláthatóság érdekében indokolt, és egyben időszerű volt az állami és önkormányzati szféra vezetői fizetéseinek közzététele, ugyanakkor álláspontjuk szerint a középvezetői bérekre nem kellene kiterjeszteni ezt a gyakorlatot.

MTI