A holokauszt túlélőinek a MÁV ellen benyújtott kárpótlási keresetében több Izraelben élő felperes is szerepel, néhányukkal jeruzsálemi tudósítónk beszélt. Közülük egyesek nem is tudtak róla, hogy részt vesznek az ügyben, mások ugyan tudták, de mint elmondták: "az amerikai ügyvédek intéznek mindent”.

Összesen közel 1800 milliárd forintnyi kártérítést követelnek a Magyar Államvasutak Zrt.-től azok a holokauszt-túlélők, illetve a túlélők leszármazottai, akik szerint a vasúttársaság – illetve jogelődje – 1944-ben aktívan részt vett a náci népirtásban, hiszen szerelvényein 437 ezer magyarországi zsidót szállított az auschwitzi haláltáborba. A keresetlevél szerint, amely 95 Egyesült Államokban, Izraelben, Nagy-Britanniában, Brazíliában és Magyarországon élő felperest sorol fel, útközben a deportáltakat ki is fosztották és többüket meg is ölték.

Megalapozatlan, történelmi tévedésektől hemzsegő, felületes. E szavakkal kommentálták a magyar történészek az ehhez hasonló perekben szokatlanul kurta, 16 oldalas keresetet. „A MÁV csak az országhatárokon belüli gyűjtőtáborokba szállította a zsidókat, akiket a német és a francia vasúttársaságok vagonjaiban vittek tovább Auschwitzba. A tudvalevőleg fegyvertelen magyar vasutasok rablással és gyilkossággal való megvádolása pedig szakmai nonszensz” – értékelte a HVG kérdésére a keresetet a holokausztkérdésben amúgy a felelősségek határozott kimondását pártoló Karsai László történész. A hazai mellett más európai vasúttársaságok ellen indított holokausztperekről további részleteket a HVG holnap megjelenő számában olvashat!

Nem tudnak róla

A keresetben számos izraeli név is szerepel. Shiri Zsuzsa, a hvg.hu jeruzsálemi tudósítója a helyi telefonkönyv segítségével közülük többet felkutatott. A listán szereplő Gávriel Káldor Holonban él. Mint elmondta, ő maga Újvidékről munkaszolgálatosnak vonult be, ott vészelte át a háborút. Édesanyját és húgát deportálták Auschwitzba, húga nem jött vissza, édesanyja túlélte és négy évvel ezelőtt Izraelben halt meg. Az izraeli telefonkönyvben ő az egyetlen Gávriel Káldor, és véleménye szerint rajta kívül nincs több ilyen nevű férfi. Gavriel Káldor nem tud róla, hogy felperes lenne a MÁV elleni perben.

A Cfáton élő 83 éves Vanda Harel sem tudja, miként került a listára. Mint elmondta, 1944 júniusában a jelenleg szlovákiai Zselicen vagonírozták be családjával együtt. Nagyszülei, szülei és testvérei a gázkamrában végezték. Több testvére sem tért vissza, édesanyja nővérét pedig Budapesten lőtték a Dunába a nyilasok. Ervin nevű testvérével ketten élték túl a vészkorszakot, de soha nem kért és nem is fogadott el semmit, mert hozzátartozóinak halálát nem lehet pénzen megváltani. Mint mondta: „nem perelek senkit, a sorsot perelem”.

„Százalékért dolgoznak”

Ezzel szemben a Givátájimban élő Gellisz Ervin tud róla, hogy részese a MÁV elleni beadványnak. Mint mondta a Yad Vashem szokásos éves megemlékezésen hallott az ügyről. Szerinte az izraelieknek semmi közük az egészhez, amerikai ügyvédek intéznek mindent, és mikor megkérdezték kér-e az esetleges kártérítésből, túlélőként igent mondott.

A peres eljárásban való részvételért nem kértek semmiféle hozzájárulást, az ügyvédek „százalékért dolgoznak”, és szerinte az sem biztos, hogy sor kerül a valódi eljárásra. Az is lehet, hogy peren kívüli megegyezés születik. Az izraeli szervezőket nem ismeri, szerinte az Új Kelet nevű magyar nyelvű napilap főszerkesztője, Dán Ofry többet tud erről a kérdésről.

Ám az Új Kelet főszerkesztője sem tudott felvilágosítást adni arról, hogy minek alapján kerültek az izraeli nevek a listára, ő is az amerikai ügyvédek szerepét hangsúlyozta, és szerinte csak olyanok iratkozhattak fel, akiket Auschwitzba deportáltak. Ő maga a pesti gettóban vészelte át a legveszélyesebb hónapokat, ezért  nem is gondolt rá, hogy részese lehetne egy MÁV elleni ügynek.

A keresetben közzétett fotóillusztráció

Titokzatos telefonhívás

A Netanyán élő Ernest Feder elmesélte, hogy egy évvel ezelőtt felhívta telefonon egy hölgy, akinek a nevére nem emlékezik. A MÁV-val kapcsolatos háborús ügyekről faggatta. Elmondta neki, hogy a magyar csendőrök és a mozdonyon lévő vasutasok Auschwitzba menet a határnál egy vödörbe rakattak velük minden ékszert, és a náluk lévő bőr- és szőrmeruházatot is összeszedték.

A beszélgetés során a hölgy beszélt róla, hogy Amerikában egy pert készítenek elő, de nem szólt sem az igényelt pénz összegéről, sem arról, hogy Ernest Feder a felperesek közt fog szerepelni. Az egy évvel ezelőtti telefonbeszélgetés óta semmilyen kapcsolatban nem volt a per szervezőivel. Nem gondolta, hogy valaha bármiféle perre sor kerül. A hölgy közölte Ernst Federrel, hogy további kérdéseivel forduljon a Yad Vashemben dolgozó magyar történészhez, Gavriel Bar Shakedhez. Gavriel Bar Shaked ugyanakkor elmondta, mindössze annyit tud az ügyről, amit az interneten olvasott. Ő  személy szerint soha nem szervezte és intézte az ezzel kapcsolatos ügyeket, és nem érti, miként került szóba a neve a MÁV elleni perrel összefüggésben.

hvg