A világ egyik leggazdagabb embere, az IKEA bútoráruház-lánc alapítója, Ingvar Kamprad könnyek között fogadta két topmenedzsere korrupciós ügyének hírét.

A jelenleg 83 éves svéd üzletember becsületes munkával építette fel a világot behálózó vállalatbirodalmát. Ezért nem lehet csodálkozni azon a nyilatkozatán, amelyet az Expressen svéd lapnak adott: „A régi fotelemben ültem és sírtam. Zokogtam, mint egy kisgyerek, mert nagyon bánatos voltam”. Kamprad csupán a hivatalos bejelentés előtti napon tudta meg, hogy elbocsátják Per Kaufmant, akit 20 éve ismer, és Stefan Grosst. „A történtek miatt megöl a keserűség. Nagyon-nagyon elszomorodtam…” – mondta, nem titkolva érzelmeit.

A főnök itt még nem annyira szomorú Fotó: ikea.com

Az Oroszországban kitört IKEA korrupciós botrány február első felében vált ismertté. Az IKEA közép- és kelet európai igazgatóját, Per Kaufmant és Stefan Grosst, az IKEA oroszországi ingatlangazdálkodási igazgatóját elbocsátották állásából, mivel kenőpénz ellenében csatlakoztatták a szentpétervári kereskedelmi központot az energiahálózathoz. Az IKEA február 13-án sajtóközleményben tette közzé a két topmenedzser eltávolítását. Azzal indokolva, hogy „megtűrték a beszállítók korrupciós ténykedését”. Majd a sajtóközleményt úgy pontosították, hogy a konszern egyik oroszországi egységének menedzsmentje szemet hunyt a beszállító általi vesztegetésnek.

Ingmar Kamprad hangot adott annak a reményének, hogy a vesztegetési skandalum nem károsítja a cég tevékenységét az orosz piacon.  

 Az 1943-ban alapított IKEA ma a világ 37 országában 300 üzlettel van jelen. Oroszországban 2000-ben nyílt az első IKEA-üzletház, ahol mára több mint 20 áruházzal és Mega kereskedelmi-bevásárló központtal rendelkezik.

Az IKEA esete nem egyedülálló Oroszországban. A megvesztegetés és korrupció társadalmilag elfogadott, általános jelenség. Az orosz hírportál, a Newsru információi szerint ez a bűncselekménytípus a gazdasági bűncselekmények 48 százalékát teszi ki. A korrupciós veszteségek az utóbbi években 300 milliárd dollárt is meghaladják. Egy 2008-as adat szerint az Oroszország területén diszponáló külföldi és hazai vállalkozások 71 százaléka gazdasági bűncselekmény áldozatává válik. Megnövekedett a korrumpálás a katonaság és a rendőrség berkeiben is, a múlt év első kilenc hónapja alatt a hadseregnél 2,5 milliárd rubelt ért el a vele okozott kár.

A Transparency International legfrissebb korrupciós mutatóit közzétevő Forbes Magazine szerint Oroszország korrupciós besorolásban a 147-ik helyen áll a világ 180 országa közül. A korrupcióellenes küzdelmet egy 10 pontos skálán értékelve az oroszok 2,2 pontot értek el, míg a legeredményesebb  Új-Zéland  9,4, az őt követő Dánia 9,3 pontot kapott. Az USA 7,3 pontos mutatójával a 19 helyen áll, a legkorruptabb ország pedig  Szomália. A világválság Oroszországban sem vezetett a korrupció csökkenéséhez. A korrupció már növeli a termékek előállítási árát, s e jelenség egyik fő okát az árak folyamatos emelkedésében látják az elemzők.  

Tóth Sándor