A rendszerváltozás előtti Belügyminisztériumból ismerhetik egymást az Omninvest jelenlegi vezetői, többen ugyanis a kémelhárításnál dolgoztak, és 1990 utáni belügyes munkatársuk is akad.

Szívességet készül kérni a magyar nemzetbiztonsági szervezet a ciprusitól. Legalábbis erre utalt Juhász Gábor titkosszolgálati miniszter a múlt héten, amikor azt ígérte, kísérletet tesznek arra, hogy kiderítsék, kik a larnacai Sumpter Ltd. tulajdonosai, vagyis kik állnak az oltóanyaggyártó Omninvest Kft. hátterében. Lapzártánkig nem jártak eredménnyel. Lehet, hogy Juhász könynyebben jutna információhoz, ha kollégáját, Draskovics Tibor távozó rendészeti minisztert faggatná, a cégvezetők közül ugyanis feltűnően sokan dolgoztak korábban a Belügyminisztériumban (BM).

A rendszerváltozás előtt a BM-hez tartozó állambiztonsági szolgálat szupertitkos szekciója volt a Varsói Szerződés tagállamainak ügynökeit figyelő részleg. Nem illett beismerni, de oda-vissza dolgoztak egymás államaira a szövetségesek – emlékezett egy, a HVG-től neve elhallgatását kérő, a korabeli eseményeket jól ismerő forrás. A magyaroknak főképp a keletnémet Stasival gyűlt meg a bajuk (ügynökeik a turistákat, majd a nyolcvanas évek végén Magyarországra menekült és az NSZK-ba tartó honfitársaikat figyelték), illetve a térségben hagyományosan aktív románokkal.

Zimonyi és Németh. Régi kapcsolatok © Túry Gergely

Ezt a BM-es csapatot erősítette egykor az a társaság, amely az oroszlánrészét adta az 1991-ben létrejött Securintell Biztonsági Szolgáltató Kft.-nek – erősítették meg a HVG-nek egybehangzóan a Cég ügyeit ismerő források. Az alapítók között volt Kaizinger Zoltán, az oltóanyaggyártó 2004-ben elhunyt felügyelőbizottsági tagja. Őróla azt írta a Heti Válasz internetes kiadása, hogy egykor az ELTE Budaörsi úti kollégiumában volt nevelőtanár, és ő szervezte be 1988-ban Szeszák Zsoltot, hogy lépjen be az alakuló Fideszbe és bomlasszon. Egy évvel később fektetett a biztonsági cégbe Zimonyi Ferenc, az Omninvest jelenlegi ügyvezetője, majd a kilencvenes évek közepén Vajó Péter korábbi Omninvest-társtulajdonos ügyvezető.

A securintellesek mégsem a BM-ben határozták el a cégalapítást, hanem a rendszerváltozás utáni közös munkahelyükön, a Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézetben (ZÁVKI), a kincstár jogelődjénél, amely akkor főképp az egykori Munkásőrség nem hadiipari vagyonát, illetve a kivonuló szovjet csapatok ingatlanait kezelte. Ott vezette a jogi osztályt Ilcsik Sándor, a BM korábbi miniszterhelyettese, aki a Securintell alapítói között is felbukkan, s 1993-ig a kft tagja volt. Akárcsak Dósa István, az akkor már feloszlatott Munkásőrség országos parancsnokának pénzügyi helyettese (egyébként a Magyar Gárda volt parancsnokának édesapja). A biztonsági cég próbálkozott a piacon is. Egy időben kapcsolatban állt olyan egészségügyi cégekkel is, mint a Medicor, illetve az akkor Milan Panics volt jugoszláv kormányfő érdekeltségében álló tiszavasvári Alkaloida. A kft jelenleg is működik, Kaizinger elhunytát követően özvegyéé és a gyermekeié lett a tavaly 311 millió forint árbevétel mellett 218 ezer forint eredményt elért, hét megyeszékhelyen regionális igazgatóságot működtető biztonsági cég.

A HVG információi szerint belügyes volt a vállalat szóvivője, Németh Zsolt is; a Horn-kormány idején a minisztérium nemzetközi főosztályán dolgozott. Ő annyit mondott a HVG-nek, hogy korábban volt „köztisztviselő is”, de az egészségpiacon terjedő hírekkel ellentétben a „Cégnél” sohasem foglalkoztatták.

Ami a Sumpter tényleges tulajdonosait illeti, a larnacai társaság mögött formailag álló AJK Groupot vezető Marios Vardas egymondatos válaszában a ciprusi cégnyilvántartást ajánlotta a HVG figyelmébe. Félő, hogy Juhász miniszternek is hasonló semmitmondó válasszal kell majd beérnie. Az Európai Tanács irányelve – alapvetően adócsalásgyanú esetén – kötelezi ugyan a tagállamokat az információ kiadására, kivéve, ha ez ellentmond az adott ország „közigazgatási gyakorlatának”.

A titokminiszter alighanem a kameráknak beszélt, hiszen a politikusok eddig inkább a titkok őrzésére esküdtek fel az Omninvest kapcsán. A céget az állami üzletbe a Horn-kormány idején Kökény Mihály egészségügyi miniszter vezette be. Az általa vezetett parlamenti egészségügyi bizottság nemrég oltóanyagügyben zárt ülést tartott, s a jegyzőkönyvet nyomban titkosították. Amúgy kormánymegrendelést az Omninvest 1996–2002 között közbeszerzésen nyert ugyan, de a versenykiírásokat nem hirdették meg a Közbeszerzési Értesítőben, aminek okát nem árulták el a HVG-nek az Egészségügyi Minisztériumban. Ahogyan azt sem, igaz-e, hogy a teljes akkori dokumentáció államtitok. Elküldtek viszont olyan megállapodásokat, amelyeket az Orbán-kormány idején kötöttek az Omninvesttel – Demeter Ervin fideszes országgyűlési képviselő múlt heti nyilatkozata szerint a Fidesz-kormány nem szerződött az oltóanyaggyárral –, és kiderült, 2002 óta a kormányok már pályázaton kívül bízták meg az Omninvestet.

„Engem csak az igazság és a törvényesség érdekel Omninvest-ügyben” – reagált a pártja vakcinakapcsolatait firtató kérdésre a HVG-nek Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa, lehetséges miniszterjelöltje, aki a napokban jelentette ki, hogy tudomása szerint Draskovics az Omninvest-ügybe bukott bele. Tény, az exminiszter középiskolás korában Vajó KISZ-beli helyettese volt, de állítása szerint azóta nem tartják a kapcsolatot, Pestit viszont – mint állította – ennek az ellenkezőjéről informálták. A Vajóékkal régóta együtt mozgó Endrei Károly, 2002-es fideszes önkormányzati képviselőjelölt, a párt nőtagozata alelnökének férje, parlamenti szakértő azt közölte a HVG-vel, hogy az Omninvest-termékeket a határon túli magyarok között ingyenesen terjesztő, általa elnökölt Nemzetközi Egészséghálózat Alapítvány (HVG, 2009. december 5.) kuratóriumából már februárban kilépett Rácz Jenő, a Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere, csak a változás még nem látszik a bírósági nyilvántartásban.

RÁDI ANTÓNIA