Bogár László közgazdász szerint új megállapodást kell kötni a külföldi tőke képviselőivel. Az egyetemi tanár erről a "Van kiút?!" című mai, budapesti konferencián beszélt.

Bogár László közgazdász szerint Bibó István 65 évvel ezelőtt pontosan megfogalmazta azt, miből származnak a társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális nehézségek Magyarországon. A magyar politikai gondolkodás meghatározó alakja Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem című dolgozatában azt írta: ha egy emberi közösség a hazugságok egy bonyolult rendszerébe beleszorul, ahol a dolgokat a nevükön nevezni nem lehet, nem szabad, akkor ez elkerülhetetlenül vezet először az elitek, aztán az egész közösség értelmi és erkölcsi lezülléséhez.

Az egyetemi tanár a Van kiút?! címmel Budapesten megrendezett konferencia után az InfoRádiónak ennek kapcsán arról beszélt: ha egy társadalom önámító hazugságokban él, akkor folyamatosan fél attól, hogy kiderül az igazság. Márpedig aki fél, hajlamos újra és újra hazudni, ezzel pedig öngerjesztő folyamat indul be.

Ezt példázzák Bogár László szerint az elmúlt két évtized fejleményei, amikor a társadalmi elit azt hazudta önmagának és a népnek, a nép pedig az elitnek, hogy elhiszi: a most fennálló rendszert szabadság, demokrácia, piacgazdaság, jólét és felemelkedés jellemzi. "Eltelt húsz év, és egyértelműen kiderült, hogy ez nem igaz, egyszerűen annyi történt, hogy megváltozott a birodalmi függésünk természete" - magyarázta Bogár László.

Ez az állapot anyagilag és szimbolikusan is folyamatos kárt okoz az országnak, ezért új alkut kellene kötni a minket függésben tartó birodalommal - fogalmazott a közgazdász. Szerinte nyíltan ki kellene mondani: tény, hogy a 2008-as adatok szerint az itt működő külföldi vállalatoknál halmozódik fel az összes megtermelődött profit 92 százaléka. Ahogyan azt is tisztán kellene látni, hogy az országból évente a megtermelt jövedelem 25 százalékát szivattyúzza ki részben az adósságszolgálat, részben pedig az itt tevékenykedő külföldi vállalatok profitja.

"Ez olyan megterhelést jelent a magyar társadalomnak, ami láthatólag romba dönti részben a lelki, erkölcsi, szellemi talapzatát, a fizikai testét - vagyis a népesedését és az egészségét -, valamint a gazdaságát is" - hangsúlyozta Bogár László.

A közgazdász hozzátette: az elmúlt 21 év során a külföldi vállalatok nagyjából 6 ezer milliárd forinttal több állami támogatást és adókedvezményt kaptak, mint amennyi pénzt az államkasszába adók és járulékok formájában befizettek.

Az egyetemi tanár szerint az csak mítosz, hogy ezek a cégek munkahelyeket teremtettek. Mint mondta, 1968-tól 1989-ig a munkahelyek száma félmillióval nőtt, az elmúlt 21 évben viszont - amióta bejöhet a külföldi tőke - több mint 1 millióval csökkent, és míg a GDP emelkedése az első időszakban évente átlagban 4, addig az utóbbiban 1 százalékos volt. "A reálbérek pedig jelenleg a 32 évvel ezelőtti szinten vannak: a 120 ezer forint hajszálpontosan annyit ér, mint az a 3600, ami 1978-ban volt" - fűzte hozzá.

A szakértő szerint e problémák megoldásához a pusztítás mértékének felmérésével kellene hozzálátni. Ezután új, átfogó társadalmi, gazdasági és politikai nemzetstratégia kidolgozására volna szükség, amely újrarendezné a viszonyt a "birodalommal, azzal a szimbolikus térben létező globális hatalmi rendszerrel, amelyet elsősorban a multinacionális vállalatok, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és a hitelminősítők alkotnak" - magyarázata.

Az új kormány feladata az lesz, hogy kezdeményezze annak az alkurendszernek az újraszabályozását, amely régión belül éppen Magyarországra vetítette a messze legpusztítóbb következményeit - fogalmazott Bogár László.

Hanganyag: Farkas Dávid